A határozat elvi tartalma: A rábízott dolog értékesítése a sikkasztás bűncselekménye vonatkozásában nem sajátjakénti rendelkezésként, hanem jogtalan eltulajdonításként értékelendő. KÚRIA Bfv.II.1235/2015/6.szám A Kúria Budapesten, a
- február
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A sikkasztás vétsége miatt T. Gy. G. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője felülvizsgálati indítványát elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2.B.II.1176/2012/
- számú és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 32.Bf.13.263/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
- szeptember
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 2.B.II.1176/2012/
- számú ítéletével T. Gy. G. terheltet bűnösnek mondta ki sikkasztás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és ezért őt 180 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, 1 napi tétel összegét 3.000 forintban állapította meg, a kiszabott pénzbüntetés összege 540.000 forint. Kötelezte a terheltet kártérítés és járulékai megfizetésére. A kerületi bíróság ítélete ellen a terhelt által felmentésért bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a
- május
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 32.Bf.13.263/2013/
- számú ítéletével a kerületi bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terheltet a kártérítésként megítélt összeg után kamat megfizetésére is kötelezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Az indítvány a terhelt felmentésére irányult, emellett sérelmezte, hogy a bíróság törvényes vád hiányában járt el, túllépte a hatáskörét, megsértette indokolási kötelezettségét és a polgári jogi igénynek tévesen adott helyt. A Legfőbb Ügyészség BF.1493/2015/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg és álláspontja részletes megindokolása mellett a támadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt. A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett írásbeli észrevételében felülvizsgálati álláspontját és indítványukat fenntartotta. A Kúria a terhelt és védője felülvizsgálati indítványát a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el, és a támadott határozatot a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból és a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. Felülbírálata során a Kúria hivatalból vizsgálandó, a felülvizsgálati indítványban nem hivatkozott eljárási szabálysértést nem észlelt, a felülvizsgálati indítványt pedig - a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtett jogi állásponttal egyezően részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. A felülvizsgálati indítvány a határozat hatályon kívül helyezését indokló eljárási szabálysértésekre hivatkozik, amikor a törvényes vád hiányára, a bíróság hatáskörének túllépésére és az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik. Tartalmilag azonban a jogerős határozattal szemben megfogalmazott kifogásai nem a megjelölt körbe tartozóak. A törvényes vád hiánya, mint felülvizsgálati ok abban az esetben valósul meg, ha a bíróság a Be.
- §-ában megfogalmazottakat sérti. Az itt írtak olyan követelményt jelentenek, amelyek megléte formailag vizsgálandó, azok helyes vagy helytelen volta a törvényes vád fogalomkörén kívül esik. A védő akkor, amikor a törvényes vád hiányát állítja, pontokba szedetten tartalmi kifogásokat fogalmaz meg a vádban rögzítettekkel kapcsolatban, kétségessé téve azok tényszerűségét és következtetéseit. A Kúria megállapította, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség B.II.9998/2011/
- számú vádirata a törvényes vád követelményeinek megfelel, mivel a vád benyújtására jogosulttól származik, és a terhelt kellően körülírt cselekménye vonatkozásában kezdeményezi a büntetőeljárás lefolytatását. A bíróság hatáskörének túllépését a felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint az jelenti, hogy a büntetőbíróság a felek közötti polgári jogvitát döntött el a tulajdonjog kérdésében akkor, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségéről határozott. A Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel, a Be. 373. §
(1)bekezdés II/c) pontja értelmében felülvizsgálati ok, ha a bíróság hatáskörét túllépte. E felülvizsgálati ok körébe azonban a Be. 15.,
- és
- §-ában meghatározott hatásköri szabályok megsértése tartozik és nem a védő által hivatkozott körülmény. Tartalmilag pedig a Legfőbb Ügyészség átiratában helytállóan mutatott rá arra, hogy a Be.
- §-a szerint abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot nem köti a más eljárásban, így a polgári eljárásban hozott határozat sem, az e jogterületekre tartozó jogviszonyokat a bűncselekmény megállapítása szempontjából releváns körben önállóan kell értékelnie. A Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjára és a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontjára figyelemmel a támadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezi, ha a bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Az e kört érintő bírói gyakorlat szerint a felülvizsgálati ok megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha a jogerős határozatból nem állapítható meg, hogy a bíróság döntését a büntetőjogi főkérdésekben - vagyis a terhelt bűnössége, cselekménye minősítése és az alkalmazott jogkövetkezmény vonatkozásában - mire alapította. A felülvizsgálati indítvány védelmi álláspontot alátámasztó érvei nem e körbe tartozóak, mivel a bíróság által megállapított tények helyességét vitatják, az ott írtak megállapíthatóságát kifogásolják. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati indítvány a törvényes vád hiányának állításakor és az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozáskor is ténykérdések taglalásába bocsátkozott, és a terhelt bűnössége megállapítását e megállapításokat kifogásolva és a jogerős ítéletben nem szereplő tényekre is hivatkozva vitatta, nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. Erre figyelemmel a Kúria az e körbeni hivatkozásokat érdemben nem vizsgálhatta. A jogerős határozat felülvizsgálati eljárásban érdemben nem vitatható ténymegállapításainak lényege szerint az eladó és a vevő közötti jogügylet a tulajdonjog fenntartásával megkötött adásvételi szerződés volt, így a T. Kft. az elidegenítésig a kazánokon tulajdonjogot nem szerzett. A kft. képviseletében birtokosi pozícióban lévő terhelt mindennek ismeretében a vételár megfizetése nélkül a kazánokat eladta. Ebből következően a sikkasztás törvényi tényállási elemeit maradéktalanul megvalósította. A jogerős határozat jogi álláspontja pusztán annyiban téves, hogy a terhelt ekként a rábízott idegen dologgal nem sajátjaként rendelkezett, hanem azt jogtalanul eltulajdonította. A sajátjakénti rendelkezés a tulajdonjog ideiglenes gyakorlása arra feljogosítás nélkül, mely azonban nem jelentheti a tulajdonjog végleges elvonását. A dolog eladásával a tulajdonos tulajdonát elveszítette, ekként a terhelt cselekménye helyesen jogtalan eltulajdonítással megvalósított. Mindez azonban a cselekmény minősítését nem érinti. Helytállóan mutatott rá a Legfőbb Ügyészség átiratában arra is, hogy a Be. 335. §
(2)bekezdése értelmében ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár összegét, ennek mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt - kizáró ok hiányában - érdemben kell elbírálnia. Ekként alaptalan az e rendelkezést támadó kifogás is. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a T. Gy. G. terhelt érdekében benyújtott felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a értelmében hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2016.február 4. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné