Kbf.55/2016/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés c./ pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőn belül az ítélet megalapozatlansága miatt a vádlott bűnösségének megállapítása, vele szemben megrovás intézkedés alkalmazása érdekében fellebbezést jelentett be. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből helytelenül következtetett arra, hogy a terhelt magatartása gondatlan volt, mivel a vádlott szándékos mulasztásos magatartással követte el a terhére rótt cselekményt, cselekményeinek lehetséges következményeit teljes mértékben átlátta, és azokba bele is nyugodott. A vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.352/2016/

1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem megfelelően értékelte a tényeket, és a vádlottnak, aki huzamosabb ideig bűnügyi szakterületen dolgozott, és rendkívül nagy szakmai tapasztalatot szerzett, át kellett látnia azt, hogy a
2. január 05-ei dátummal, de ténylegesen
3. január 08-án létrehozott okirat keltezése valótlan. Mindezek alapján kétséget kizáróan a vádlott szándékos mulasztására vonható le jogkövetkeztetés, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és a vádlott bűnösségét állapítsa meg hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás bűntettében, ami miatt részesítse megrovásban. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A másodfokú bíróság a Be. 360. §

(1)bekezdés c./ pontja alapján tanácsülésen bírálta el az ügyészi fellebbezést. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályok betartásával járt el. Az általa lefolytatott bizonyítási eljárás során megvizsgálta a vádlott védekezését, és azt összevetette a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal, az általa tárgyalásán kihallgatott tanúk vallomásaival, továbbá a bizonyítékok között értékelt okiratokkal. Mindezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy nem bizonyítható a vádlott szándékos magatartása. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a bizonyítékokkal összhangban állapította meg ítéletének tényállását, a bizonyítékok értékelése során a logika szabályai szerint járt el. A vádlott az egész eljárás során következetesen állította, hogy figyelmetlensége miatt nem javította ki az iratot, mely figyelmetlenségét magánéleti problémával, illetve azzal magyarázta, hogy szabadsága előtt készítette az iratot, és annak rögzítésére három nappal később került sor. A vádlott következetes vallomását nem cáfolták a rendelkezésre álló bizonyítékok. A katonai ügyész által a vádlott bűnösségének megállapítása érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozott, az mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és felülbírálatra alkalmas. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az ügyészi fellebbezés lényegében a bizonyítékok újramérlegelését célozza. A katonai ügyész fellebbezése, továbbá a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványa arra irányul, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság által is megvizsgált bizonyítékok alapján a vádlott szándékosságára vonjon le következtetést. A másodfokú bíróság álláspontja szerint mindez ellentmond a Be. hatályos rendelkezésének. A Be. 352. §

(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre maga is bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a vádlottat felmenti, vagy az eljárást megszünteti. A másodfokú bíróság azonban megállapította, hogy további bizonyítási eljárás lefolytatása nem szükséges, az elsőfokú ítélet megalapozott, ezért a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem értékelhette másként, mint az elsőfokú bíróság, mivel az a logika szabályainak megfelelően történt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú katonai tanács a vádlott gondatlanságára vont le következtetést. A Btk. 343. §

(1)bekezdés c./ pontjában írt hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás bűntette csak szándékosan követhető el. A vádlott hivatásos személyként eljárva az általa készített irat lényeges elemét, annak dátumát valótlanul tüntette fel. Kétséget kizáróan azonban az nem nyert bizonyítást, hogy ezt szándékosan tette, és nem gondatlanul, mivel a tőle elvárt figyelmet és körültekintést mulasztotta el. Az előzőekre figyelemmel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor mindezek alapján a vádlottat az ellene a Btk. 343. §

(1)bekezdés c./ pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás bűntette miatt emelt vád alól a Be. 6. §

(3)bekezdés b./ pontjára figyelemmel, a Be. 331. §

(1)bekezdése alapján bizonyítottság hiányában felmentette. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet helyes indokainál fogva helybenhagyta, mivel az ítélet egyéb rendelkezése is törvényes. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371. §

(1),

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős. ,
3. szeptember
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke