Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.244/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kiss és Lányi Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Limbek Andrea ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, amely perbe a dr. Karczób Péter ügyvéd (jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó (fél címe 1) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott, a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 29.G.41.549/2008/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a település, ... helyrajzi szám alatti ingatlannak a felperes, a ... helyrajzi szám alatti ingatlannak az alperes a tulajdonosa. Az ingatlanok fekvése szerinti fogyasztói terület ivóvíz és ipari víz közcső-vezeték rendszerének üzemeltetését a F Zrt. látja el, az utcai vezetékről leágazó csövek, amelyek az egyes ingatlanok felé haladnak, magántulajdonban vannak. Az alperes által használt üzemcsarnokba vezető vízvezeték-hálózat szakasz leürítése a téli időszakot megelőzően nem történt meg. A felperes által használt ingatlanrész pincéjébe
- január 13-án kb. 800 m3 víz folyt be. A pince elárasztása következtében a felperesnek kára merült fel. A felperes végleges keresetében az alperest a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján 12.196.477 forint kártérítés, valamint ezen összeg után 2008. január 13. napjától a Ptk. 301/A. §
(1)bekezdésében foglalt mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. A keresete ténybeli alapjául előadta, hogy a
- január 13-án az alperes által használt üzemcsarnokban történt csőtörés következtében a kábel-alagúton keresztül víz áramlott a pincéjébe, s azt 1 méter magasan elárasztotta. A víz befolyása miatt kára keletkezett. Az alperes és az alperesi beavatkozó a felperes keresetének az elutasítását kérték. A Fővárosi Törvényszék a
- március 9-én kelt, 29.G.41.549/2008/
- számú ítéletében a kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.957.177 forintot, valamint ezen összeg után
- január
- napjától a
- június
- napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint
- július
- napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperes részére 15 napon belül 1.191.436 forint perköltséget. Kötelezte továbbá a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 841.694 forint és az alperesi beavatkozó részére 1.076.350 forint perköltséget. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a
- október 11-én kelt
- sorszámú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a
- január
- napján bekövetkezett, csőtöréssel okozati összefüggésben a felperest ért károkért. A Fővárosi Ítélőtábla a 14.Gf.40.185/2014/
- számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság
- sorszámú közbenső ítéletét helybenhagyta. A Kúria Pfv.III.20.591/2015/
- számú közbenső ítéletével a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperes jogellenes magatartásával összefüggésben a felperesnél bekövetkezett kár mértékét a Ptk.
- §
(1)és
(4)bekezdése alapján állapította meg a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése és mérlegelése alapján. Figyelemmel arra, hogy a Ptk. 360. §
(1)bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, a 7.957.177 forint kártérítési összeg után az annak megfizetésével késedelembe esett alperest a a káresemény időpontjától, 2008. január 13. napjától kötelezte a késedelmi kamat megfizetésére A késedelmi kamat mértékét a Ptk. 301. §
(1)bekezdése szerint állapította meg, figyelemmel arra, hogy a felperes követelése nem szerződésszegéssel okozott kár megfizetésére irányult. Kifejtette, hogy a Ptk. 301/A. §-ában foglaltak szerinti kamat mérték csak szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódó fizetési késedelem esetén alkalmazható. A perköltség viseléséről a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletének a kamat mértékére vonatkozó rendelkezése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. A felperes a fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a késedelmi kamat mértékének a Ptk. 301/A. §-a szerinti felemelését. Érvelése szerint a gazdálkodó szervezetek tekintetében a késedelmi kamatfizetési kötelezettség vonatkozásában a Ptk. 301/A. §-ának
(1)és
(2)bekezdéseiben írt rendelkezések az irányadók a Ptk. 301. §-ának
(1)bekezdésében foglaltak helyett. A jogszabályhely kizárólag gazdálkodó szervezetekre utal, egyéb kritériumot az alkalmazás körében nem fogalmaz meg, így ez a rendelkezés nemcsak szerződésszegés, a felek közötti szerződéses jogviszony esetén irányadó, hanem egyéb, kötelem keletkeztető tényállásból eredő késedelem felmerülése esetén is, azaz a szerződésen kívül okozott kár utáni speciális késedelmi kár kamataként is. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. Álláspontja szerint az ítélet késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezése megalapozott, mert a Ptk. 301/A. § rendelkezéseit a Magya Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
- évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizáció célú módosításáról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §-a emelte be a régi Ptk.-ba. A jogalkotás ezzel jogharmonizációs kötelezettséget teljesített, a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését valósította meg. Ezen törvény indokolásának III.
- pontja szerint az irányelv csak a kereskedelmi szerződésekre vonatkozik, így nem érinti a kártérítési összegek kifizetését. Véleménye szerint az irányelv és az irányelv átültetését célzó törvény indokolása is egyértelmű az alkalmazhatósági kör tekintetében. Kitért arra is, hogy a hatályos Ptk. 6:
- §-a már „vállalkozások közötti szerződések" esetére rendelkezik az általánostól eltérő mértékű törvényes késedelmi kamatról. Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül, azaz kizárólag az elsőfokú bíróság által a felperesnek megítélt késedelmi kamat mértékét vizsgálta. A fellebbezés megalapozatlan. A Fővárosi Ítélőtábla osztotta az alperesnek az irányadó késedelmi kamatmérték tekintetében elfoglalt jogi álláspontját. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától hatályos Ptk. 301/A. §
(1)-
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. Az új szabályok hatálybalépéséről rendelkező
- évi XXXVI. törvény célja - egyebek mellett az volt, hogy a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem jogkövetkezményéről szóló közösségi jogszabállyal, az alperes által is hivatkozott 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel való összhangot megteremtse, az irányelv rendelkezéseit a magyar jogba átültesse. A Ptk.
- § c) pontjában kimondja, hogy a törvény 301/A. §-a az Európai Parlament és a Tanács kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. Az irányelv a bevezetőjének
(13)bekezdésében kimondta, hogy kizárólag a kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozik, és nem rendelkezik a fogyasztókkal kötött ügyletekről, illetve más, például a csekkekre és váltókra vonatkozó jogszabályok szerinti fizetésekkel kapcsolatos kamatokról, a kártérítési kifizetésekről, ideértve a biztosító társaságok kifizetéseit is. A
- cikkének
- pontja szerint „kereskedelmi ügyletek": vállalkozások, illetve vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek fizetés ellenében áruk szállítását vagy szolgáltatását eredményezik. Az előbbiekből az következik, hogy a kártérítés esetében a késedelem objektív jogkövetkezményeként a késedelmi kamat általános szabályai alkalmazandók. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának a Ptk. kamatszabályait módosító törvény értelmezéséről és alkalmazásáról elfogadott 3/
- (XII. 2.) PK véleményében azt az álláspontját tette közzé, hogy a Ptk. 301/A. §-ának rendelkezései a gazdálkodó szervezeteknek csak a szerződéses kapcsolataiból eredő fizetési késedelem esetére vonatkoznak. Az egyéb jogviszonyokból keletkezett pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a gazdálkodó szervezet és a Ptk.
- §
(1)-
(2)bekezdése szerint köteles késedelmi kamatot fizetni. A felperes tehát a kifejtettek alapján a Ptk. 301. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatra tarthat igényt. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének késedelmi kamat mértékére vonatkozó rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - az indokolás kiegészítésével - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az általa illetékbélyegben lerótt fellebbezési illetéket maga viseli. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 239. §-a szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes javára a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése szerint meghatározott, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban álló ügyvédi munkadíj mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,
- augusztus
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke . Pusztai Anita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Kurucz Zsuzsánna s.k. bíró