Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.248/2016/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Molnár Miklós Viktor Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Molnár Miklós Viktor ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és a II. rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek, a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Sárközy Szabolcs ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján meghozott 15.P.23.914/2015/
- számú ítélete ellen a felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperes által szerkesztett ...-t kiadó ... Kft. részére 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget, továbbá egyetemlegesen térítsenek meg az államnak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes által szerkesztett ... internetes portálon napján „cikk címe" címmel cikk jelent meg. Az írás beszámol arról, hogy a produkció címe produkcióval kapcsolatban a producer és a gyártó cég között elszámolási vita van, melynek következtében a gyártóval szerződésben álló alkalmazottak sem kapták meg időben a járandóságukat. A cikkben az alábbi sorok szerepelnek: „ A ... információi szerint a producer, I.rendű felperes neve nem fizette ki a teljes összeget, állítólag összesen 60 millió forintot annak a cégnek, amelyiket felkérte ...-ról szóló show legyártására. Ennek köszönhetően számtalan stábtag vár egy ideje a pénzére, pedig a munkájukat már hónapokkal ezelőtt elvégezték…Bár a stábtagoknak nem a producer cégével, hanem a gyártóval volt szerződésük, mégis mindenki tudja, hogy a producer asszony nem fizet. Úgy tudom sokáig a műsor arcának, ...-nak sem utalta át a kialkudott gázsit. A producer arra hivatkozik, hogy a műsor elkészítéséhez felkért szponzorok nem fizették ki a megállapodásban szereplő összegeket neki, ezért ő is fizetésképtelen - tudtuk meg egy informátortól, aki szerint I. rendű felperessel soha többé nem akarnak együtt dolgozni a csatornánál." A felperesek a fenti cikkrészletek miatt helyreigazítás közzététele iránti kérelmet küldtek a ...-nek napján, a postai küldemény azonban „elköltözött" postai jelzéssel érkezett vissza. Ezután a kérelmet felperesek e-mailben, pdf. formátumban továbbították alperes e-mail címére. Alperes a helyreigazítás iránti kérelemnek nem tett eleget. I. és II. rendű felperesek keresetükben azt kérték, hogy a bíróság a Pp. 342-
- §-ai, illetve az Smtv.
- §-a alapján helyreigazításra kötelezze az alperest, mert a cikkben foglalt valótlanságokkal szemben a valóság az, hogy a II. rendű felperes neve minőségi kifogásai miatt nem fizette meg a szerződésben vállalt vállalkozói díj egy részét. A gyártó pedig az elszámolási vitára tekintettel nem fizeti ki az alvállalkozóit. Előadása szerint az valótlanság, hogy botrány volt produkció címe, továbbá valótlan, hogy 60 milliós vita van a producer miatt. Alperes a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése abban állt, hogy felperesek e-mailben elküldött kérelme nem felel meg az írásbeliség törvény által támasztott követelményének. Vitatta, hogy valótlan tényt híresztelt. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperes által szerkesztett ...-t kiadó ... Kft. részére 25.400 forint perköltséget. Kötelezte a felpereseket, hogy külön felhívásra fizessen meg egyetemlegesen az államnak 36.000 forint eljárási illetéket. A keresetet az Alaptörvény IX. cikke, az Smtv.
- §
(1)bekezdése, 12. §
(1)bekezdése, Pp. 343. §
(1)és
(3)bekezdése, a PK
- számú állásfoglalás alapján bírálta el. Felhívta a PK
- számú állásfoglalását is. Rámutatott, hogy alperes szerverére a felperesi e-mail
- szeptember
- napján megérkezett, azt a felperes képviselője aláírva, beszkennelve pdf formátumban küldte meg, fokozott biztonságú elektronikus aláírással azonban nem látta el. Az ítélőtábla számú határozata alapján ezt akként tekintette, hogy a felperes az írásbeliség követelményének eleget tett, alpereshez a kérelem a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján megérkezett. Döntése szerint alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy egy elszámolási vitáról tudósított. Az, hogy ténylegesen minőségi kifogás, vagy egyéb okozta az elszámolási vitát, a cikk összessége szempontjából az átlag olvasó számára nem bír relevanciával. Felperesek többletelemet kértek a helyreigazítás keretében közzétenni, melyre azonban nincs lehetőség. A cikk egészét tekintve kiderül, hogy egy elszámolási vita okozta a fizetési problémákat, mind a szponzor, mind a gyártó cég, mind pedig a gyártó cég és a gyártó cég alvállalkozói között. A bíróság álláspontja szerint a cikk helyreigazítására nem volt szükség, mert valótlanságokat az nem tartalmazott. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő fellebbezést. Ebben azt indítványozták, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására újabb határozat hozatalára utasítsa. Kérték az elsőfokú ítélet megváltoztatását akként, hogy az alperest a felperesek kereseti kérelmének megfelelően marasztalja, kötelezze a keresetlevélben foglalt közlemény közzétételére. Kifejtették, hogy az alperes által megjelentetett cikk több részében is valótlan. A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. A perben alperes nem bizonyította, hogy a tényállításai valósak. Felperesek több okiratot is csatoltak állításaik alátámasztására, alperes ellenben semmit nem bizonyított, ezzel álláspontjuk szerint a polgári peres eljárás alapelvei sérültek. Az alperes által közölt tények nem felelnek meg a valóságnak. A valótlan tényeket úgy állította be, hogy a közvéleményt a valóságnak meg nem felelő következtetések levonására késztette. A cikket összességében értékelve a felperesek személyére konkrét utalást tartalmazott, a kereset alapját képező közlés a cikk egységes, összességében történt értékelése figyelembevételével egyértelműen lehet a felperesek személyével egyezőségre következtetni. Alperes fellebbezési ellenkérelmében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben, mert a kereset megalapozatlan. Alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, a rendelkező részben helyes ítéletet hozott. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban is részletesen kifejtett álláspontját, miszerint a felperesek által 2015. szeptember 16. napján megküldött elektronikus levél joghatás kiváltására nem volt alkalmas. Az elektronikus formában előterjesztett kérelem csak akkor felel meg a formai követelményeknek, ha az beazonosítható, fokozott biztonságú elektronikus aláírással van ellátva. Tekintettel arra, hogy a felperes elektronikus dokumentumba foglalt sajtó-helyreigazítási kérelme fokozott biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkezett, az nem felel meg az írásbeliség követelményének. Mindebből következően az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a felperes keresetét, miután a helyreigazítás iránti kérelme az írásbeliség követelményének nem felelt meg. Ekként a jogszabályban előírt 30 napos jogvesztő határidőn belül érvényes igényérvényesítés az alpereshez nem érkezett. A 2001. évi XXXV. törvény 4. §
(1)bekezdése szerint, ha a jogszabály írásba foglalást ír elő, a követelménynek az elektronikus dokumentumba foglalás abban az esetben felel csak meg, ha az elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá. Ugyanezt rögzítik a Ptk. 6:
- §-ában rögzített rendelkezések, és az azokhoz fűzött teljesen egységes kommentárok. Ennek megfelelően álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen feltárt tényállás alapján megalapozatlanul hivatkozott arra indokolásának első fejezetében, miszerint a kérelem a helyreigazítási kérelemhez fűzött alaki követelményeknek megfelelt. Megalapozott az elsőfokú ítélet azon megállapítása, miszerint az alperesi cikk elszámolási vitáról tudósított. Az alperes nem állított valótlant, elszámolási vitában érintett felek különböző álláspontjait rögzítette oly módon, hogy előzetesen felpereseket is megkereste, és a felperesek lényegében azonos terjedelmű nyilatkozata a cikkben szó szerint került idézésre. A perbeli cikk felperesek álláspontját tartalmazza, sajtóhelyreigazítás tárgya ezért nem lehet. Felperesek keresete kizárólag arra irányul, hogy álláspontjuk még részletesebben kerüljön kifejtésre. A sajtó-helyreigazítás jogintézménye azonban nem erre való. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a bizonyítás szabályairól a feleket tájékoztatta, a felek által indítványozott bizonyítást lefolytatta, a Fővárosi Ítélőtábla érdemi döntésével is egyetértett, annak indokai azonban nem helytállóak. A helyreigazítással érintett cikk napján a www.... internetes portálon jelent meg. A Pp.
- §
(1)bekezdés szerint a helyreigazításának - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti - közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől. Felperes a helyreigazítás iránti kérelmet napján ajánlott küldeményként postára adta, azt a ....hu impresszumában közölt címre, de a ...-nek címezve adta fel. A felperes ezt követően a keresetlevelet a ...-vel szemben terjesztette elő, a helyreigazítással érintett sajtótermék szerkesztőségét a bíróság számú végzésében foglalt felhívásra jelölte meg alperesként. Mivel a sérelmezett sajtótermék szerkesztőségének a ... nem tekinthető, a részére feladott postai küldemény joghatás kiváltására nem alkalmas. Nem vitás, hogy felperesek a helyreigazítás iránti kérelmet a ... címre
- szeptember
- napján elektronikusan pdf formátumban is továbbították, az az alperesi szerverre ugyanezen napon érkezett meg. Arra azonban az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással szemben a peradatokból nem vonható le következtetés, hogy a helyreigazítás iránti kérelmet az e-mail mellékleteként, beszkennelve küldték meg, a keresetlevélhez csatolt 1/F/
- számú irat kizárólag az e-mailt tartalmazza. Okszerűtlen ezért a Fővárosi Ítélőtábla számú ítéletében foglalt érvelésre történt hivatkozás. Az elektronikus okiratokra vonatkozó írásbeliség követelményét az elektronikus aláírásról szóló
- évi XXXV. törvény (Eat.) állapítja meg. E törvény
- §
(1)bekezdése szerint, ha a jogszabály a 3. §
(2)-
(4)bekezdésében foglaltakon kívüli jogviszonyban írásba foglalást ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikus dokumentumba foglalás is, ha az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el. A
- évi XXXV. törvény
- §
- pontja szerint fokozott biztonságú az az elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközzel hozták létre, amely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll, és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető. A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében az e-mail útján továbbított helyreigazítás iránti kérelem a törvényben meghatározott írásbeliség követelményének csak akkor felel meg, ha a továbbított helyreigazítás iránti kérelmet fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá. Mivel a felperesek a helyreigazítás iránti kérelmet a sajtótermék szerkesztőségének a törvény által meghatározott alakiságok mellett nem küldték meg, a megküldött dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkezett, az az írásbeliség követelményének nem felel meg. A sajtó-helyreigazításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének anyagi jogi előfeltétele a peres eljárást megelőző igényérvényesítés a kifogásolt közleményt megjelentető sajtószervvel szemben. A helyreigazítás iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő elmulasztása anyagi jogi jellegű, ennek elmulasztása esetén a Pp.
- §
(4)bekezdés nem alkalmazható, a mulasztás igazolással nem orvosolható, az az anyagi jog elvesztését vonja maga után (BH
- 15., BH
- 196., BH
- 159., BDT
- 824., BDT
- 1853.). Az előzetes eljárás hiányosságainak értékelésére ezért csak az eljárást befejező érdemi határozatban kerülhet sor. Mindebből következően az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a felperes keresetét. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fenti indokolás mellett a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. I. és II. rendű felperes fellebbezése tekintetében pervesztes, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni egyetemlegesen külön felhívásra az államnak 48.000 forint fellebbezési illetéket, továbbá a jogképességgel rendelkező alperest kiadó Kft.-nek 32/2003. (VIII.22.) IM számú rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján meghatározott mértékű ügyvédi munkadíjat. Budapest,
- június
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. . Hegedűs Mária s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: