A határozat elvi tartalma: A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem alapján a hatóság megvizsgálja a teljesíthetőség jogszabályi feltételeit. Amennyiben a felperes az e körben kibocsátott hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárás megszüntetésére nem köteles, a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a kérelem tárgyában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.III.37.269/2016/
- . Kárpáti Zoltán a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Kovács Ákos bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: . Izsó István ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Bevándorlási és Állampolgársági hivatal (...) A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 15.K.33.578/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 15.K.33.578/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A mongol állampolgárságú felperes
- szeptember 19-én tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő az idegenrendészeti hatóságnál. Az elsőfokú hatóság a
- december 18-án kelt 106-1-56193/7/2014-T számú határozatával a felperes keresőtevékenység folytatása céljából benyújtott tartózkodási engedély hosszabbítása iránti kérelmét elutasította, egyben a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Mongólia területére kiutasította. Kötelezte, hogy az Európai Unió tagállamainak területét a határozat jogerőssé válásától számított legfeljebb 30 napon belül bármely határátkelőhelyen keresztül hagyja el. A határozat ellen a felperes fellebbezett, amelynek elbírálása során az alperes a
- június 30-án kelt 106-T13121/10/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás visszavonásával egyidejűleg, az indokolási rész kiegészítésével helybenhagyta. A határozat indokolásában a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontjára, valamint a Harmtv. végrehajtása tárgyában kiadott 114/2007. (V.24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 29. §
(1),
(2)és
(5)-
(7)bekezdésére hivatkozott, arra, hogy a felperes magyarországi tartózkodásának célját nem igazolta, nem rendelkezik magyarországi megélhetésének, kiutazásának költségeit is biztosító anyagi fedezettel és egészségbiztosítással. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes megsértette a Ket. 1. §
(1)-
(2)bekezdését, 2. §
(3)bekezdését, 31. §
(2)bekezdését, 72. §
(1)bekezdését, a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontját. Arra hivatkozott, hogy a Ket. 31. §
(2)bekezdése alapján az eljárás végzéssel való megszüntetésének lett volna helye. Az alperes annak ellenére, hogy a fellebbezés részletes indokait nem ismerte, sem a hiánypótlási felhívásban kért, a tényállást megalapozó iratokat nem nyújtott be, rögzítette a határozatában, hogy tényleges munkát a József krt. 15. alatti munkavégzési helyen irodai, ügyviteli munkakörben nem végezhetne. Jogszabályellenes, hogy az alperes a tényállást megalapozó bizonyítékok nélkül tett megállapításokat. Ez a Ket. 72. §
(1)bekezdés ea) pontjának sérelméhez is vezetett. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy eljárása során a tényállás-tisztázási kötelezettségének eleget téve a rendelkezésére álló bizonyítékokat egyenként és összességében értékelve helyesen hozta meg döntését, amely a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. Sem anyagi jogi, sem eljárásjogi jogszabálysértés nem történt. Az elsőfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Pp. 324. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 164. §
(1)bekezdésére hivatkozott. A felperesnek a Ket. 31. §
(2)bekezdésének megsértésére utalása kapcsán osztotta az alperes álláspontját, mely szerint a másodfokú eljárás során
- június 26-i teljesítési határidő megjelölésével kibocsátott hiánypótlási felhívásban szereplő iratokat a felperes annak ellenére nem csatolta, hogy jogi képviselője a tértivevény tanúsága szerint a felhívást
- június
- napján átvette. A hatóság ezért a rendelkezésére álló okiratok alapján döntött. Nem hagyható figyelmen kívül e körben az, hogy a Ket.
- §
(2)bekezdése nem kógens rendelkezést tartalmaz, hanem csupán lehetőségként írja elő a hatóság számára az eljárás megszüntetését, az alperes pedig a felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelme ügyében indult másodfokú eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján jogszerűen érdemi döntést tudott hozni. A Ket. 72. §
(1)bekezdés ea) pontjára vonatkozó felperesi kifogás kapcsán azt fejtette ki, hogy a kérelemre indult eljárásban a bizonyítási teher a Ket. 36. §
(1)bekezdése és a Vhr. 47. §
(9)bekezdése értelmében a kérelmezőt terheli. A felperes a hiánypótlási felhívásnak a fentiek szerint nem tett eleget, ezért az alperes a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján döntött, határozatának indokolása pedig tartalmazza a megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a Ket. 72. §
(1)bekezdés ea) pontja tehát nem sérült. Ismertette a bíróság, hogy a felperes a tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmében úgy nyilatkozott, hogy magyarországi tartózkodásának célja keresőtevékenység folytatása a (...) Kft. alkalmazottjaként. A cégnél heti 10 órában kíván dolgozni, irodai ügyvezető munkakörben. A munkaügyi szakhatóság állásfoglalásában a Kft.-nél - amelynek székhelye (...) - ezen munkavégzési helyen egyéb, máshová nem sorolható irodai munkakörben a felperes munkavállalását kikötések nélkül
- október
- napjáig támogatta. A másodfokú eljárás során azonban megállapításra került, hogy ezen gazdasági társaság elnevezése (...) Kft.-re változott, továbbá a cég székhelye is megváltozott, az (...) lett. A NAV online felülete szerint a gazdasági társaság nem rendelkezik bejelentett alkalmazottal, adószáma érvényes. Az alperes a hiánypótlási felhívásban arra is felhívta a felperest, hogy csatoljon nyilatkozatot a körben, hogy őt ezen Kft. változatlanul foglalkoztatni kívánja. A felperes azonban a kért iratot határidőben nem nyújtotta be, az őt terhelő bizonyítási teher ellenére. Jogszerűen döntött ezért az alperes, a Ket.
- §
(2)bekezdése szerint a rendelkezésére álló adatok, iratok alapján. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 339. §
(1)bekezdését, mert hatályban tartotta az alperes azon határozatát, amely sérti a Ket. 2. §
(3)bekezdését, 32. §
(1)bekezdését, 71. §
(1)bekezdését és a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontjait. Kiemelte, hogy az eljárás során a szakhatóság kikötések nélkül támogatta a felperes leendő munkáltatójánál a (...) Kft.-nél történő foglalkoztatását. Továbbra is fenntartotta, hogy a Ket. 31. §
(2)bekezdése szerint az eljárás végzéssel való megszüntetésének lett volna helye, de ezzel szemben az alperes az ügyben határozatot hozott. Tényállásszerűen állapította meg, hogy tényleges munkát a (...). szám alatti munkavégzési helyen irodai ügyviteli munkakörben nem végezhetett. Álláspontja szerint tényállásszerű döntést nem lehetett volna hozni, az alperes megállapításai jogszabályellenesek, bizonyíték nélküliek, minden alapot nélkülöznek. A határozat indokolása a Ket. 72. §
(1)bekezdés ea) pontjába ütközik. Logikai ellentmondást vélt felfedezni az alperesi határozatban, amely szerint az alperes a munkavállalási engedély ellenére nem fogadta el a tartózkodási célját, mivel az őt foglalkoztatni kívánó cégnek a neve és székhelye megváltozott a másodfokú eljárás során, ugyanakkor semmilyen jel nem utalt arra, hogy a foglalkoztatni kívánó cég nem számít rá a továbbiakban: Az alapeljárásban igazolt szálláshelye vonatkozásában azonban az alperes semmilyen módon nem kételkedett abban, hogy az marad-e az eredetileg bejelentett, nem kellett ismételten igazolnia. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette az ügyben irányadó tényállást, és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le. [10] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [11] Elsődlegesen azt hangsúlyozza a Kúria, hogy a felperes tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú idegenrendészeti hatóságnál és ennélfogva kérelmére egy idegenrendészeti hatósági eljárás indult. Tény, hogy az eljárás során a rendelkezésre álló adatok, iratok, bizonyítékok hiányosak voltak, ezért az alperes a másodfokú eljárás során hiánypótlási felhívást bocsátott ki. A felperes az ebben foglaltaknak nem tett eleget. Nem volt jogszabálysértőnek tekinthető azonban az, hogy ennek ellenére az alperes a Ket. 31. §
(2)bekezdését nem alkalmazta, nem élt ezzel a törvényi lehetőséggel, és nem szüntette meg az eljárást. A felperes a hatósággal való együttműködési kötelezettségét megsértve járt el akkor, amikor a kérelme elbírálásához szükséges dokumentumokat nem tárta a hatóság elé, és így ő maga volt az, aki a tényállás teljes körű feltárását megakadályozta. Amennyiben a felperes nem kívánta az eljárás lefolytatását, lehetősége lett volna a Ket. 31. §
(3)bekezdése alapján az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően visszavonni. Így a hatóság az elsőfokú határozatot visszavonta volna, és a felperes kérelme tárgyában nem született volna döntés. A felperes azonban ezen jogszabályi lehetőséggel nem élt, de a hiánypótlási felhívás ellenére a hatóság által kért iratokat, bizonyítékokat sem csatolta be az eljárásban őt terhelő bizonyítási teher ellenére sem. Jogszerűen döntött tehát az alperes a Ket. 51. §
(2)bekezdése szerint a rendelkezésére álló adatoknak és iratoknak megfelelően. [12] A Kúria a perbeli iratok áttanulmányozása alapján osztotta az elsőfokú bíróságnak azon alperessel egyező megállapítását, hogy a felperes magyarországi tartózkodásának célját nem igazolta, nem rendelkezik magyarországi megélhetésének, kiutazásának költségeit is biztosító anyagi fedezettel, és egészségbiztosítással sem, ezért a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontja szerinti feltételek esetében nem teljesülnek, a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a kérelem elutasításának volt helye. [13] A Kúria megállapítása szerint a felperes alaptalanul hivatkozott a Ket. alapelvi rendelkezéseinek sérelmére is, a határozat meghozatala során az alperes sem anyagi jogi, sem eljárásjogi jogszabálysértést nem követett el. [14] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. [16] A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint köteles. [17] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a Kúria a felperest a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében kötelezte. Budapest,
- június
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró