Kfv.37068/2016/6 – Kúria

(2)bekezdése ac) pontján alapult. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A jogerős határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését. Keresetében arra hivatkozott, hogy a beruházás folytán más tájkép fog a területen kialakulni, mert álláspontja szerint a megvalósított beruházással a tájhasználat megváltozik. Hivatkozott arra is, hogy sem e táj jellemzőivel összefüggő kérdéseket, sem az épített környezetre gyakorolt hatásokat nem vizsgálta megfelelő mélységben az alperes határozata meghozatala előtt. Hivatkozott a létesítmény zajkibocsátására és a közlekedési helyzet megváltozására. Az elsőfokú ítélet [3] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította, ítélete indokolása szerint a perbeli terület nem minősül olyan ingatlannak, aminek a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének esztétikai értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékének a megóvását biztosítani kellene. A terület nem tartozik a BVKSZ-ben felsorolt fokozott védelmet élvező tájak közé. A zajhatást illető felperesi kifogással kapcsolatban a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A kirendelt szakértő szakvéleményében foglaltakat azonban a bíróság nem vette figyelembe, mert az olyan feltételezésekből indult ki, melyek elképzelt tényeken alapultak. Jelen ügyben az alperesnek eljárása során nem volt feladata zajvédelmi előírások megsértésének feltételezése, így e feltételek vizsgálatának elmaradását nem kifogásolhatta alappal a felperes. A zajterhelést illetően az alperes a jogszabályt megfelelően alkalmazta. Végül utalt a bíróság arra is, hogy a terület térmértékével kapcsolatos eltérés az ügy érdemére nem hathatott ki. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [4] [5] [6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, a közigazgatási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az ingatlan felhasználása szükségképpen érinti a tájképet egy bobpálya kialakítása nyilvánvaló zajhatással jár, és a terület megközelítésével kapcsolatban is a környezetre hatással lévő változás történik a gépjármű forgalom megnövekedése miatt, ami ugyanakkor a zajterhelést is megnöveli. Hivatkozott végül a felülvizsgálati kérelem arra is, hogy a terület mérete nem pontosan került meghatározásra. Jogszabálysértésként a Pp. 206. §-át, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 6. §-ának

(3)bekezdését. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/

1. (XII.25.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
2. mellékletének 1/F. pontját és az OTÉK-nak a parkolóhelyekre vonatkozó szabályait jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helyes döntést hozott a közigazgatási és munkaügyi bíróság, amikor a keresetet elutasította. A perbeli beruházással érintett terület közpark művelési ágú ingatlanon valósul meg, a beruházás megvalósulásával a terület lényegesen nem fog megváltozni. [9] A zajterhelés tekintetében az alperes a határozata meghozatalához szükséges mélységig feltárta azokat a körülményeket, amelyek figyelembevétele számára lehetséges volt. [10] A parkolóhelyek száma végül - mint a bíróság helyesen megállapította - nem erre az eljárásra tartozó kérdés. Helyesen mutatott rá a közigazgatási és munkaügyi bíróság arra, hogy a perbeli terület közpark övezetben található, ami nem ad alapot arra, hogy olyan földterületnek minősüljön, melyet természetközeli állapot jellemez. Az ingatlan nem védettség alatt álló területen fekszik. Egy beruházás meghatározott mértékben szükségképpen megváltoztatja egy terület képét, azonban ez minden beruházásra vonatkozik, a felperes által említett alapon tehát semmiféle beruházást sehol nem lehetne megvalósítani. Minden beruházás ugyanis egyúttal az éppen fennálló táj képének megváltozásával járna. [11] A zajkibocsátást illetően is helytállóan utalt a bíróság arra, hogy az alperesnek becsléssel volt módja csak meghatározni a zajterhelés mértékét, tekintettel arra, hogy mérési adatok a beruházás megvalósulását megelőzően nem állhattak rendelkezésre. Éppen ennek a módszernek az alkalmazását írta elő a jogszabály az alperes számára. [12] Azoknak a körülmények a vizsgálata, amelyek egy későbbi építkezéssel kapcsolatban jelentkezhetnek, egy későbbi építkezésre kiadott építési engedéllyel összefüggésben merülhetnek fel, jelen ügyben azonban az ügy tárgya az ebben az ügyben meghozott közigazgatási határozat törvényességének felülvizsgálata volt. A közigazgatási határozat megfelelt azoknak a jogszabályoknak, amelyeket a hatóság eljárása során alkalmazott, és nem sértette meg a felperes felülvizsgálati kérelmében tételesen felsorolt szabályokat. [13] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Kúria a Pp.

1. §-a alapján őt kötelezte a felülvizsgálati eljárásban a Pp.
2. §-a szerint felszámítható költségei megfizetésére. [15] Az illetékekről szóló
3. évi XCIII. törvény
4. §-a alapján az illeték viseléséről a Kúriának rendelkezni nem kellett. Budapest,
5. május
6. Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró