← Magyarország

Kfv.35639/2015/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elkobzás ténybeli és jogi alapját képező döntések hatályon kívül helyezése megszünteti az elkobzás alapját. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.639/2015/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Horváth Tamás Vilmos ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Az alperes képviselője: dr. Molnár Krisztián jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
  2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  3. május
  4. napján kelt 12.K.34.583/2014/
  5. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.34.583/2014/
  6. számú ítéletét és az alperes 1541/47/
  7. számú határozatát hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (azaz ötvenezer) forint elsőfokú és 25.000 (azaz huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adóhatóság ellenőrei
  8. január 17-én ellenőrzést végeztek a Sz. alatti „B. C." elnevezésű vendéglátó egységben, ahol 1 db üzemelő, bekapcsolt állapotú internet csatlakoztatott „Touchnet" fantázia nevű internet találtak, amelyen próbajátékot folytattak. [2] [3] [4] hálózatra terminált Az ellenőrzés eredményeként az adóhatóság a
  9. július
  10. napján kelt határozatával a felperes terhére 1.100.000 Ft bírságot szabott ki a szerencsejáték szervezéséről szóló
  11. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2.§

(2)bekezdése, 26.§
(1)bekezdése alapján. Indokolása szerint a terminál pénznyerő automatának minősül, a szerencsejátékban való részvételt biztosította, azonban felperes nem rendelkezett a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélyével. A felperes kezdeményezte e határozat bíróság általi felülvizsgálatát. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  1. március
  2. napján kelt 26.K.33.030/2013/
  3. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria a
  4. október
  5. napján kelt Kfv.V.35.506/2014/
  6. számú ítéletével a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.030/2013/
  7. számú ítéletét, valamint az adóhatóság 1541/16/
  8. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Időközben az alperes a
  9. augusztus
  10. napján kelt 1541/47/
  11. számú határozatával elrendelte a vendéglátó egységben fellelt, a szerencsejáték eszközéül használt és engedély nélküli szerencsejáték szervezést megvalósító 1 db IK103-120 2014-
  12. gyári számú Toucnet típusú internet-terminál és 7 db chip kártya (sorszáma: A1761-A1763, A1765, A1767A1769), valamint a szerencsejátékban való részvételt biztosító tétként felhasznált 500 Ft elkobzását azzal, hogy az elkobzott dolog tulajdonjoga a magyar államra száll. Indokolása szerint az Szjtv. 36/F.§-a alapján rendelkezett az engedély nélküli szerencsejáték szervezés eszközéül használt dolgok elkobzásáról. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében kérte a 1541/47/
  13. számú határozat hatályon kívül helyezését. Részletesen kifejtette, hogy miért nem valósított meg szerencsejáték szervezést engedély nélkül, továbbá álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok egyértelműen igazolják, hogy a terminál nem pénznyerő automata. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 26.K.33.030/2013/
  14. számú ítéletében már jogerősen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a felperes engedély nélküli működése megvalósította a tiltott szerencsejáték szervezést, így törvényes volt, mint engedély nélküli szerencsejáték szervezővel szemben a bírság kiszabása. Ezen ítélet alapján - figyelemmel az Szjtv. 36/F.§-ának
(1)bekezdés a)-b) pontjaiba foglaltakra - az alperes az elkobzásról jogszerűen rendelkezett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet és az adóhatóság határozata hatályon kívül [8] helyezését, illetve másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Ítéletében hivatkozott a Kúria Kfv.V.35.506/
  1. lajstromszámon folyamatba tett felülvizsgálati eljárására, amelynek eredménye a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor részéről még nem volt ismert. A felperes ezt követően részletesen ismertette - összevetve az Szjtv.-nek a hatóság által alkalmazott rendelkezéseivel - a Touchnet terminál működési tulajdonságait azzal, hogy az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítás alapján hozhatott volna csak az ügyben jogszerű döntést. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai A hatóság a felülvizsgálni kért 1541/47/
  2. számú határozatában az Szjtv. 36/F.§-a alkalmazásával rendelkezett. Az Szjtv. IV. fejezetében a szerencsejáték-szervezés ellenőrzése cím alatt, a 36/F.§-ban szabályozott az elkobzás. Az
(1)bekezdés szerint: az állami adóhatóság elkobozza azt a dolgot [10]
  1. a)amelyet engedély nélküli szerencsejáték szervezés eszközéül használtak, [11]
  2. b)amelyet az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban való részvételhez használtak fel (tét), [12]
  3. c)amely az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban nyereményt képezett. [13] A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdés alkalmazásában dolognak minősül a birtokba vehető ingó dolog, valamint a pénz és az értékpapír. [14] Az alperes a 1541/47/
  1. számú határozatában az elkobzásról való rendelkezését azzal indokolta, hogy a 1541/16/
  2. számú jogerős határozata szerint a terminál a működési mechanizmusa alapján pénznyerő automata, és szerencsejátékban való részvételt biztosított, így annak tulajdonosa: a felperes részéről megvalósult az engedély nélküli szerencsejáték szervezés. [15] A Kúria a Kfv.V.35.506/2014/
  3. számú ítéletével a 1541/16/
  4. számú határozatot, valamint az azt felülvizsgált ítéletet hatályon kívül helyezte és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. E kúriai ítéleti rendelkezéssel a perbeli határozat alapjául szolgáló döntések (határozat, ítélet) kerültek hatályon kívül helyezésre, azaz az elkobzásnak nincsen ténybeli és jogi alapja, hiányukban az elkobzás nem rendelhető el. [16] Mindezek folytán a Kúria a polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(4)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. [9] A döntés elvi tartalma [17] Az elkobzás ténybeli és jogi alapját képező döntések hatályon kívül helyezése megszünteti az elkobzás alapját. Záró [18] A Kúria az alperest a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [19] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. [20] A Kúria a Pp. 274.§
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson hozta meg döntését. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.