Bfv.1825/2015/12 – Kúria

(1)bekezdés,

(6)bekezdés d) pont]. Ezért őt egy év - végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből - annak végrehajtása esetén - a büntetés kétharmad részének kiállását követően bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság rendelkezett a felmerült bűnügyi költség viseléséről. A védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2015. szeptember 9. napján jogerős 23.Bf.XVII.8385/2015/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelt cselekményét az 1978. évi IV. törvény 170. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés I. fordulata szerint minősítette; büntetését ötszáznegyven napi tétel pénzbüntetésre enyhítette; az egy [3] napi tétel összegét ötszáz forintban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott, összesen kétszázhetvenezer forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell szabadságvesztésre átváltoztatni; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított - és a másodfokú bíróság által kiegészített - ítéleti tényállás lényege szerint:

1. április 16-án a kora délutáni órákban a terhelt és a sértett között - a sértett húga és a terhelt egy korábbi tartozásból eredő elszámolási vitája miatt - nézeteltérés támadt egy budapesti étteremben. A terhelt és a sértett a vita rendezése érdekében kiment a parkolóba. Amikor elhagyták az épületet a sértettre támadó terhelt több alkalommal megpróbálta megütni S. F-t, aki az ütéseket elhárította. A kialakult dulakodás során a sértett védekezésül egy ízben megütötte a terheltet, aki a nála lévő 8 cm pengehosszúságú késsel közepes erővel megszúrta a sértett jobb csuklóját. A sértett segítségért beszaladt az étterembe, a terhelt pedig gépkocsiba ülve elhajtott a helyszínről. A jobb csukló külső oldalán elhelyezkedő haránt irányú metszett sérülés miatt bekövetkezett és végállapotnak tekinthető singcsonti idegsérülés folytán kialakult tapintás és fájdalomérzés csökkenés, mozgásbeszűkülés maradandó fogyatékosságot eredményezett. II. [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő a büntetőeljárásról szóló
2. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára hivatkozással felülvizsgálati indítványt, amelyben a megtámadott határozatok megváltoztatását, a terhelt felmentését, illetve az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg, mert a jogos védelmi helyzetre figyelemmel hiányzik a terhelt cselekményének társadalomra veszélyessége, erre tekintettel pedig nem büntethető. Mindemellett az ítéletet részben iratellenesnek vélte, részben az eljárt bíróságok helytelen ténybeli következtetéseit kifogásolta. A bizonyítékok részletes értékelésével kívánta alátámasztani azt az álláspontját, hogy azokból (így különösen az orvosszakértői véleményekből) nem állapítható meg, hogy a sértett sérülését - a kamera felvételen beazonosítható mozdulat hiányában - ténylegesen a terhelt okozta. Az eljárás során az in dubio pro reo elve sérelmet szenvedett, mert kétséget kizáróan nem bizonyított a terhelt terhére rótt maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette. A Legfőbb Ügyészség BF.1860/2015/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint a tényállás esetleges megalapozatlansága nem felülvizsgálati ok, az irányadó tényállás a jogos védelmi helyzet megállapításához szükséges tényeket, körülményeket nem tartalmaz. Az indítványozó a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta. III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta el. [10] Ennek során - a Be. 423. §

(4)bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely

(5)bekezdése alapján a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványban nem hivatkozott egyéb - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. [11] A Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, míg a
2. b)pont alapján abban az esetben, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §

(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [12] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §

(1)bekezdése értelmében a tényálláshoz kötöttség érvényesül, ezért a jogerős határozatban megállapított tényállás kötelezően irányadó és az a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Mindebből következően a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van. [13] A felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye, az ügydöntő határozat megalapozottsága a felülvizsgálati okok körén kívül esik. A felülvizsgálat ugyanis a jogerős ügydöntő határozat elleni jogi - nem pedig a ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Tárgya ezért nem a bíróság ténymegállapítása, hanem jogkövetkeztetése. A felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség a jogerős határozattól eltérő tényállás megállapítására, a bizonyítékok eltérő értékelésére, további bizonyításra, illetve ilyen okból a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére. [14] A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapul vételével vizsgálható. [15] A védő felülvizsgálati indítványában a megalapozatlanság körében előterjesztett állásfoglalásával lényegében az eljárt bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységét és így az irányadó tényállást támadta. Ezért a Kúria ezzel érdemben nem foglalkozhatott. IV. [16] Az indítványban hivatkozott jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok kétségtelenül jogkérdés. [17] Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges [1978. évi IV. törvény 29. §]. [18] A jogos védelemre vonható következtetés - mint minden jogkövetkeztetés - az irányadó tényálláson alapul. [19] Felülvizsgálati eljárásban jogos védelemre, mint büntethetőséget kizáró okra hivatkozni csak akkor lehet, ha az irányadó tényállás tartalmaz olyan ténybeli körülményeket, amelyek alkalmat adhatnak ilyen jogkövetkeztetések levonására. Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt ok vizsgálata esetén is irányadó a jogerős ítéleti tényállás. Töretlen a Kúria gyakorlata annak megítélésében, hogy a felülvizsgálat keretében valamely büntethetőséget kizáró ok - így a jogos védelem - hiányára vont következtetés helyessége kizárólag az irányadó tények alapul vételével vitatható. [20] A felülvizsgálati eljárás során irányadó tényállás nem tartalmaz a jogos védelem megállapítására vonatkozó tényeket. Ezzel ellentétben az ítélet tényállása szerint, amikor a terhelt és a sértett az épületet elhagyta, a terhelt a sértettre támadt és több alkalommal próbálta őt megütni, aki az ütéseket hárította. Ily módon közöttük dulakodás alakult ki, amelynek során a sértett védekezésül egy alkalommal megütötte a terheltet. Ekkor a terhelt a nála lévő 8 cm pengehosszúságú késsel egy alkalommal megszúrta a sértett jobb kezét, aki segítségért beszaladt az étterembe. A tényállás tehát egyértelműen a terhelt támadó magatartását rögzíti, amely a jogos védelem megállapítását kizárja. Ezért nem alapos a jogos védelmi helyzetre, és ez okból a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítására történő hivatkozás. [21] A Kúria mindezekre figyelemmel - miután olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. [22] A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.
2. §

(1)bekezdésén alapul. V. [23] A végzés ellen fellebbezésnek a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatnak pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. [24] Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti [Be. 421. §

(3)bekezdés]. Budapest,

1. április
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő