A határozat elvi tartalma: Tételes törvényi kötelezettség hiányában az oktatási intézmény jogosult a normatív támogatás igénybevételére az alapító okiratában megjelölt maximális gyermeklétszám felett is. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.624/2015/
- A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó előadó bíró, . Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Illés Attila ügyvéd (felperes címe) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Sárközy László jogtanácsos A per tárgya: normatív támogatás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 4.K.27.266/2014/11/II. Rendelkező rész A Kúria - a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.266/2014/11/II. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes négy másik önkormányzat (K., N., S., S.) részvételével létrehozott intézményi társulás (Óvoda és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény) révén tartott fenn oktatási nevelési tevékenységet végző intézményt, amely különböző jogcímeken vett igénybe normatív támogatást a 2011/2012-es nevelési, oktatási évben. [2] Az első fokon eljárt közigazgatási szerv vizsgálta a felperes 2012-es évi normatív támogatások felhasználására vonatkozó elszámolását. Ennek keretében helyszíni ellenőrzést végzett a felperesnél
- november
- és
- november
- között. Megállapításait jegyzőkönyvbe foglalta, amely a felperes észrevételeivel együttesen képezte alapját az alperes elsőfokú hatósága marasztaló határozatának. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- szeptember 8-án kelt ÖF-927/3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [4] Az alperes a Magyar Köztársaság
- évi költségvetéséről szóló
- évi CLXIX. törvény (a továbbiakban:
- évi Kvtv.), valamint a Magyar Köztársaság
- évi költségvetéséről szóló
- évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
- évi Kvtv.)
- melléklet
- a) pontja szerinti „Óvoda - 8 hó - napi 8 órát meghaladó” tevékenység vonatkozásában - a felperes elszámolásában foglalt 377 gyermekkel szemben és annak ellenére, hogy a hozzájárulás törvényi feltételeknek valójában 391 gyermek felelt meg - megállapította, hogy 382 fő vehető figyelembe, mert ezt a létszámot jelölte meg az intézmény alapító okirata maximálisan felvehető gyermeklétszámként. [5] Az alperes a
- évi Kvtv. és a
- évi Kvtv.
- melléklet
- e) pont egyes alpontjai szerinti tevékenységi körökben (alapfokú művészeti oktatás, 8 hó, illetve 4 hó, zeneművészeti ág) a megjelölt törvényi feltételek mellett a
- évi Kvtv.
- melléklet Kiegészítő szabályok
- d) pontjára, valamint a közoktatásról szóló
- évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közoktatási tv.)
- §
(4)-
(5)bekezdéseire hivatkozással, utalva továbbá az intézmény alapító okiratában megjelölt létszámmaximumra is, nem fogadta el a fenntartó elszámolásában megjelölt létszámokat. Az első tevékenységi körben elszámolt 174 fő helyett 140 gyermek, a második tevékenységi körben pedig az elszámolt 161 gyermek helyett csupán 127 fő után igénybe vett hozzájárulást minősítette jogszerűnek. [6] Összességében - és a jelen határozat 4-
- pontjain kívüli jogcímeket is figyelembe véve - az alperes határozatával a feladatmutatóhoz kötött jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulások - 10.328.563 forint - igénybevételi kamattal és késedelmi kamattal megnövelt összegének visszafizetésére kötelezte a felperest. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében az alperes jogerős határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja értelmében az alperes határozatai a Közoktatási tv.
- §
(5)bekezdésébe, a 65. §
(1)-
(2)bekezdéseibe, valamint a
- évi Kvtv. és a
- évi Kvtv. rendelkezéseibe ütközően törvénysértő volt. [8] Az alperes kereseti ellenkérelmében a kereset elutasítását, határozatainak helybenhagyását kérte. Az elsőfokú ítélet [9] A felperes keresete folytán eljárt Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) bevezető részben megjelölt számú ítéletével az alperes határozatát, az elsőfokú határozatra is kiterjedően, új eljárás lefolytatásának elrendelése mellett hatályon kívül helyezte. A Bíróság ítéleti döntését arra alapította, hogy a
- évi Kvtv., a
- évi Kvtv., valamint a [10] Közoktatási tv. rendelkezései nem kötötték a normatíva jogszerű igénybevételét az intézmény alapító okiratának módosításához akkor, amikor az óvodai nevelésben, és a művészeti oktatásban részesült gyermekek létszáma meghaladta az alapító okirat szerinti maximális gyermeklétszámot. Másképpen megfogalmazva: a perbeli esetben alkalmazandó törvényi szabályok helyes értelmezése szerint a normatív támogatás igénybe vételének jogszerűsége nem az alapító okiratban kitűnő maximális létszámhoz igazodik. Ilyen jogszabályhelyet az alperes nem tudott megjelölni határozataiban. Mivel az alperes rögzítette határozataiban, hogy az elszámolás szerint igénybe vett támogatásokat a felperes a jogszabályi feltételeknek megfelelő gyermekek nevelésére/oktatására fordította, a visszafizetési kötelezettség kizárólag az alapító okiratban meghatározott maximális létszámtól való eltérésre vezethető vissza, amelynek azonban törvényi jogalapja a Bíróság értelmezése szerint nem volt. A Bíróság az alperest megismételt eljárás lefolytatására, és az intézményi alapító okiratban [11] foglalt létszámmaximumtól függetlenül kötelezte az elszámolt támogatások jogszerű igénybe vételének megítélésére, a felperes visszafizetési kötelezettsége jogalapjának és összegszerűségének megállapítására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélettel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, [12] amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Költségigényt nem érvényesített a felperessel szemben. Az alperes felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a Bíróság helytelenül értelmezte a [13]
- évi Kvtv. Kiegészítő szabályok
- d) pontjának rendelkezését. Az intézményfenntartó ugyanis a Közoktatási tv. alapján nem jogosult az alapító okiratában megjelölt maximális gyermeklétszámot 20, illetve további 10 százalékkal megemelni, és az alapító okirat módosítása nélkül, az abban foglalt maximális létszámon felüli gyermekek után normatív támogatást igénybe venni még abban az esetben sem, ha a létszám feletti gyermekek megfelelnek a támogatás törvényi feltételeinek. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az [14] alperes költségeiben történő marasztalását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Előjáróban utalni kell arra, hogy az alperes ellenőrzése költségvetés-centrikus, célja annak [16] vizsgálata, hogy a támogatott az állami forrásokat jogszerűen, a vonatkozó szabályoknak megfelelően igényelte és használta fel, elszámolása átlátható, követhető, ellentmondás mentes. Az alperes ellenőrzése tehát nem azt kontrollálja, hogy a felperes támogatott tevékenysége szakmai értelemben megfelelt-e az előírásoknak. A Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem [17] keretei között vizsgálhatja felül. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperesi Önkormányzat, mint fenntartó igénybe vehetett-e az alapító okiratában meghatározott maximálisan felvehető létszámnál magasabb létszámra támogatást. Az alperes megsértett jogszabályként a
- évi Kvtv. 3.sz. melléklete Kiegészítő szabályainak 10.d/ pontját jelölte meg, mivel álláspontja szerint az abban foglalt előírásokból megállapítható, hogy amennyiben a fenntartó - saját döntése alapján - megemeli az intézménybe felvehető maximális gyermek létszámot, arra vonatkozóan az alapító okirat módosítása szükséges. A
- évi Kvtv.
- sz. melléklete kiegészítő szabályainak 10.d) pontja a [18] hozzájárulás igénybevételének feltételéül a közoktatási statisztikai adatokat és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokat, egyéb okmányokat, analitikus nyilvántartásokat jelöli meg, és nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a fenntartónak a maximális létszámtól való eltérés engedélyezéséről hozott határozatát az alapító okiraton is át kell vezetnie. A felülvizsgálati kérelem utalt a Kiegészítő szabályok 10.d/ pont második mondatára is, amely [19] szerint az igénylésnél és elszámolásnál figyelembe kell venni a Közokt.tv., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt szakmai előírásokat, illetve az egyes normatívák igénylését megalapozó feltételeket, azonban sem a Közoktatási tv., sem más jogszabály a közoktatási intézmény maximális létszámától való eltérés engedélyezésének alapító okiratba foglalását, mint a támogatás igénylésének feltételét nem írja elő. A Közoktatási tv. 37.§
(5)bekezdés b/ pontja úgy rendelkezik, hogy az intézmény alapító [20] okirata - egyebek mellett - tartalmazza a nevelési - oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot. A tv. 102.§
(2)bekezdése a fenntartói irányítás körében felhatalmazza a fenntartót arra, hogy a maximális létszámtól való eltérést engedélyezze. A két szabály összevetése alapján a Kúria osztja az eljárt bíróság álláspontját, hogy amennyiben a támogatás igénybevételére csak a maximális létszámtól való eltérésnek az alapító okiratba foglalása esetén kerülhetne sor, a Közoktatási tv. 102.§
(2)bekezdésbe foglalt jogkör okafogyottá válna, hiszen a fenntartó az intézmény alapító okiratát bármikor módosíthatja, ezért a maximális létszám felemelése nem külön engedélyezési jogkör, hanem az intézmény működésére, alapító okiratára vonatkozó általános szakmai döntés tárgya lenne. Az alapító okiratban foglalt adatokat a fenntartó a szakmai, gazdálkodási, személyi stb. feltételeknek és előírásoknak megfelelően - saját belátása szerint módosíthatja, ahhoz külön felhatalmazás szükségtelen. A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata szerint minden költségvetési támogatás [21] igénybevételének alapvető feltétele az elvállalt, vagy kötelezően előírt feladatok, tevékenységek elvégzésén túlmenően a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése, az előírások maradéktalan betartása, a kötelező nyilvántartások pontos, hiánytalan vezetése, a szervezetek dokumentált és átlátható működése, gazdálkodása. Nem foszthatók meg ugyanakkor ezek a szervezetek az elvégzett feladatok után jogszabály alapján járó támogatásoktól olyan adminisztratív követelményekre hivatkozva, amelyek egyértelmű jogszabályi rendelkezésekből nem ismerhetők meg és nem követhetők, hanem a jogalkalmazó jogértelmezése alapján utólag merülnek fel. Jelen ügyben a felperes tevékenységére alkalmazandó jogszabályok az alperes álláspontját nem támasztják alá. Ha a költségvetési források fokozottabb védelme miatt szükséges, az állami szervek a jogszabályok módosításának kezdeményezésével teremthetnek tiszta, az érintett szervezetek által is megismerhető, egyértelmű jogi környezetet. A kifejtetek értelmében a Kúria a felülvizsgált jogerős ítéletet jogszerűnek ítélet, ezért azt a [22] Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma Nem foszthatók meg a szervezetek az elvégzett feladatok után jogszabály alapján járó [23] támogatásoktól olyan adminisztratív követelményekre hivatkozva, amelyek egyértelmű jogszabályi rendelkezésekből nem ismerhetők meg és nem követhetők Záró rész A felperes pernyertes lett, ezért a Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- [24] §-a értelmében az alperest kötelezte a felülvizsgálati eljárásban a felperes költségeinek megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetéke az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a alapján az állam terhén marad. A Kúria határozatával szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
- §
(1)bekezdés [25] e) pontja zárta ki. Budapest,
- szeptember
- . Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró