A határozat elvi tartalma: Alapvető jelentősége van annak, hogy a kihirdetett módosító rendelkezés mikortól válik alkalmazható "joggá", mikor keletkezett tényekre és jogviszonyokra, eljárási cselekményekre alkalmazható. A jogszabály hatályba lépése és alkalmazhatósága egymástól eltérő fogalmak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.631/2015/
- A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó előadó bíró, . Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Ormay Gábor ügyvéd Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Ivanovits Andrea ügyvéd A per tárgya: vidékfejlesztési támogatás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 14.K.27.585/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartja; 14.K.27.585/2014/
- számú - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
- február 27-én kelt, jogerős határozatával, 238.535.454 forint erejéig helyt adott a felperes
- május 30-án benyújtott, és kertészet korszerűsítésére irányuló támogatási kérelmének. A felperes a támogatással a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 25/
- (III. 7.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet)
- számú melléklete szerinti beruházásokat, egyebek mellett egy fóliaházat, valamint szociális helyiségeket (öltözők, pihenők, iroda stb.) kívánt megvalósítani. [2] A felperes a jóváhagyott és kifizetett
- június 4-én kelt támogatási előleg felhasználását követően,
- november 2-án,
- február 1-jén,
- november 2-án,
- augusztus 1-jén, végül
- február 22-én nyújtott be kifizetési kérelmeket, amelyeknek az alperes egészében, illetve részben helyt adott. [3] Az utolsó kifizetési kérelmet követően,
- november 8-án megtartott helyszíni szemle alkalmával az alperes megállapította, hogy a felperes a vállalt fóliaházat nem valósította meg, ugyanakkor az első és második kifizetési kérelmében érvényesítette a szociális helyiség megvalósításával összefüggő beruházási költségeit. Az alperes az első és a második kifizetési kérelem alapján igénybe vett támogatást a szociális helyiség vonatkozásában jogosulatlannak minősítette. Megismételt eljárásban
- november 20-án meghozott 183/0501/16/107/2008 számú határozatával - felülvizsgálva és módosítva a kifizetési kérelemnek helyt adó korábbi határozatát - a felperes kifizetési kérelmének részben adott helyt és a támogatás összegét 0 forintban, a túligénylés miatti szankció összegét 30.784.000 forintban állapította meg, amelynek visszaköveteléséről külön határozatban döntött. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd másodfokú hatóság
- május 27-én kelt 183/1501616/124/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [5] Döntését azzal indokolta, hogy mivel a felperes a fóliaházat nem valósította meg, és a szociális helyiség önmagában nem volt támogatható, a felperes első és második kifizetési kérelmében ezen a jogcímen megjelölt kiadásai nem voltak a támogatási jogviszony keretében elszámolhatóak. Az elsőfokú hatóság tehát jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy felülvizsgált határozata a
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §
(1)-
(3)bekezdéseibe, a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontjába, a
(2)bekezdés a) pontjába, az
- számú melléklet
- pontjába, valamint a 23/
- (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
(2)bekezdésében ütközött. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében az alperesi jogerős határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. A fóliaház megépítésének elmaradása kapcsán vis maior helyzetre hivatkozott. Állította továbbá, hogy az alperesi jogelőd - és annak elsőfokú hatósága - a vonatkozó szabályozás helytelen értelmezésével hozta meg határozatát, mivel a pályázat benyújtásakor a Jogcímrendelet
- számú melléklet
- pontja lehetőséget adott a fóliasátor és a kapcsolódó infrastrukturális helyiségek megépítésének, korszerűsítésének együttes, avagy önálló támogatására is. [7] Az alperes kereseti ellenkérelmében a kereset elutasítását, határozatának helybenhagyását kérte. Az elsőfokú ítélet [8] A felperes keresete folytán eljárt Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 14.K.27.585/2014/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [9] A Bíróság ítéleti döntését részben arra alapította, hogy felperes nem tudta a jogszerű eljárási rendnek megfelelően igazolni azt, hogy a fóliaház korszerűsítésének elmaradása vis maior helyzettel állt összefüggésben. Másrészt azzal érvelt, hogy a Jogcímrendelet
- számú melléklet
- és
- pontjából következőleg a felperes esetében a kertészeti termelő tevékenységet szolgáló létesítményekhez kapcsolódóan volt lehetőség szociális helyiségek létesítésére, és ehhez kapcsolódóan költségek önálló elszámolására. A Bíróság utalt arra is, hogy a Jogcímrendelet 164/
- (XI. 30.) FVM rendelet (a [10] továbbiakban: Jogcímrendelet mód.)
- §
(1)bekezdésével történt módosítása csak az annak hatályba lépését követően benyújtott támogatási kérelmekre volt alkalmazható, ezért azt az alperesnek nem kellett figyelembe vennie a pert megelőző közigazgatási eljárásban. Esetében tehát a szociális és kiszolgáló helyiségek korszerűsítésének, megépítésének költségeit önállóan, a fóliaház beruházás megvalósítása nélkül nem volt mód elszámolni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben a jogerős ítélet [11] megváltoztatását és keresetének helyt adó ítéleti döntést kért. A felperes érvelése szerint a Bíróság helytelenül értelmezte az Eljárási tv. 47. §
(1)és
(3)[12] bekezdéseit, az R. 35. §
(2)bekezdését, a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontját és a
(2)bekezdés a) pontját, valamint a Jogcímrendelet
- számú mellékletét módosító Jogcímrendelet mód.
- §
(1)bekezdését és a 10. §
(1)-
(2)bekezdéseit. A felperes érvelése szerint a Jogcímrendelet mód. 10. §
(2)bekezdéséből és abból a tényből, [13] hogy a felperes esetében a támogatási eljárás a módosítás idején „folyamatban volt”, egyértelműen következik, hogy a felperes számára kedvezőbb módosító rendelkezések a felperes esetében is alkalmazandóak. Álláspontja értelmében - szemben a támadott ítéletben foglaltakkal - nincs relevanciája annak, hogy a felperes támogatási kérelmét mikor nyújtotta be, hiszen a Jogcímrendelet mód. rendelkezései a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedtek. Az alperes által benyújtott felülvizsgálati ellenkérelem a felülvizsgálati kérelem elutasítására [14] irányult. Az alperes költségeire is igényt tartott. Az alperes értelmezésében a jogerős ítélet nem jogsértő, mivel a kérelmezőkre nézve kedvezőbb szabályok csak a Jogcímrendelet mód. hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetében lehetett alkalmazni. Mire a Jogcímrendelet mód. hatályba lépett (
- december 1.) a felperes támogatási kérelmét az alperesi jogelőd már jogerősen elbírálta, ezért a felperes esetében annak alkalmazására nem volt mód. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Előjáróban rögzíteni szükséges azt, hogy a felperes támogatási kérelmének az alperesi jogelőd [16]
- május 30-án jogerősen helyt adott. A felperes - az előlegkifizetés felhasználását követően
- november 2-án első,
- február 1-jén második kifizetési kérelmét nyújtotta be, amelyeknek az alperes jogelődje szintén helyt adott. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, [17] hogy a Jogcímrendelet mód. - felperesre nézve kedvezőbb - szabályai mikortól váltak alkalmazható „joggá”. Másképpen megfogalmazva: volt-e visszamenőleges alkalmazásra lehetőség a Jogcímrendelet mód.
- §
(2)bekezdése szerinti rendelkezés értelmében? A kérdés megválaszolása szükségessé teszi két további kérdés elvi szintű tisztázását. Utalni [18] részben arra, hogy a visszamenőleges jogalkotás abban az esetben nem vet fel alkotmányossági aggályokat, amennyiben az a személyi hatálya alá tartozókra nézve kedvezőbb anyagi jogi elbírálást eredményez. A perbeli esetben ez az alkotmányossági aggály nem vetődik fel, hiszen az R.mód. tartalmában - a korábbi szigorú szabályozással szemben - alternatívát kínál a támogatást igénylők részére jogszerű földhasználati jogosultságuk igazolására. A másik, jogforrástani kérdés az R.mód. alkalmazhatóságának rendjére, a jogalkotásról szóló [19] 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) terminológiájával élve a szabályozási átmenet kérdésére utal. A Jat. 15. §
(1)bekezdése értelmében „[a] jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően
- a)keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
- b)megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni”. A
(2)bekezdés értelmében „[a] jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt
- a)keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
- b)megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell”. A Jat. rendelkezései értelmében tehát a jogszabály rendelkezhet úgy, hogy szabályait nem csak a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni, illetve kizárhatja azt, hogy a korábbi szabályozást annak hatályvesztését követően is alkalmazni kelljen. A kifejtettek értelmében tehát alapvető jelentősége van annak, hogy a kihirdetett módosító [20] rendelkezés mikortól válik alkalmazható „joggá”, mikor keletkezett tényekre és jogviszonyokra, eljárási cselekményekre alkalmazható. A jogszabály hatályba lépése és alkalmazhatósága egymástól eltérő fogalmak. A Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdése a támogatott célterületeket rögzítette. A 3. §
(1)bekezdés [21] a) pontja a perbeli esetre szabottan jelölte meg „(...) a kertészeti termelő tevékenységet szolgáló létesítmények építését, korszerűsítését és a hozzá kapcsolódó, telepen belüli infrastrukturális beruházások megvalósítását” támogatható beruházásként. Emellett a Jogcímrendelet meghatározta a támogatás feltételrendszerét, a támogatási kérelem benyújtásának és elbírálásának körülményeit, valamint speciális időkorlátokat szabott a kifizetési kérelmek benyújtására. A támogatási kérelem tehát a támogatás megszerzését, a kifizetési kérelem pedig a támogatási összeg lehívását célozza. A Jogcímrendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja a felperes támogatási jogviszonya szempontjából [22] jelentőséggel bíró
- célterületen az
- számú mellékletben szereplő építési, épületgépészetikialakítására, felújítására és korszerűsítésére irányuló beruházást minősítette elszámolhatónak.
- november 2-án, a felperes első kifizetési kérelmének benyújtása idején hatályos és alkalmazandó Jogcímrendelet
- számú melléklet
- pontja „Új, fóliaborítású növényházak (fóliaházak) építése” cím alatt minősíti elszámolhatónak (4.
- pont) a szociális helyiségek (öltözők, pihenők, iroda stb.) megvalósításának költségeit. A felperes második kifizetési kérelmének benyújtása idején hatályos Jogcímrendelet a jelen [23] határozat 21-
- pontjaiban ismertetett rendelkezésekhez képest az
- számú melléklet táblázatos tartalmát módosította a Jogcímrendelet mód. A módosítás eredményeként az
- célterület esetében önállóan elszámolhatóvá váltak az „Új, fóliaborítású, nagy légterű, blokkrendszerű növényházak (blokkfóliaházak) építése” és a „Szociális és kiszolgáló helyiségek építése” címén felmerült beruházási költségek. A Jogcímrendelet mód.
- §
(1)bekezdése értelmében „[ez] a rendelet a kihirdetését követő [24] napon lép hatályba azzal, hogy az R. e rendelettel megállapított rendelkezéseit - a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel -, valamint az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/
- (IV. 17.) FVM rendelet e rendelettel megállapított rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott támogatási kérelmek esetében kell alkalmazni”. A hivatkozott szakasz két rendelkezést tartalmaz: részben megjelöli a Jogcímrendelet mód. hatályba lépésének idejét a kihirdetést követő napban, részben pedig meghatározza a Jogcímrendelet („R.”) módosított rendelkezéseinek alkalmazhatóságát. Eszerint a Jogcímrendelet módosított rendelkezéseit a
- december 1-jét követően benyújtott támogatási kérelem esetében kellett alkalmazni (pro futuro alkalmazhatóság). Felperes kereseti és felülvizsgálati kérelme abban az esetben lehetett volna megalapozott, ha a [25] Jogcímrendelet mód. az alkalmazhatóságot a kifizetési kérelem benyújtásához kötötte volna. Mivel azonban a Jogcímrendelet a jelen határozat
- pontjában megállapítottan tartalmi különbséget tett a támogatási és a kifizetési kérelem között, ezért a támogatási kérelem benyújtásának időpontjához kötött alkalmazhatóság mint normatartalom a felperes kereseti és felülvizsgálati kérelmét megalapozatlanná tette. A hatályba léptető és az alkalmazhatóságot megállapító rendelkezések rögzítették a már folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó, módosítást megelőző szabályokat. Figyelemmel tehát a Jat.
- pontban hivatkozott rendelkezéseire is, a Bíróság jogszerűen és [26] helyesen állapította meg, hogy a felperes a Jogcímrendelet módosítást megelőző
- számú melléklet
- pontja szerinti költségeket számolhatta el jogszerűen, mivel támogatási kérelmét jóval a módosítást megelőzően nyújtotta be és így esetében a kedvezőbb szabályozás nem volt alkalmazható. Mivel a felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályként megjelölte ugyan az [27] Eljárási tv.
- §
(1)és
(3)bekezdéseit, az R. 35. §
(2)bekezdését, a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontját és a
(2)bekezdés a) pontját, ugyanakkor a jogsértésnek indokát nem adta, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem ezen elemeivel érdemben nem foglalkozott. Mindezen indokok folytán a Kúria a Bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a [28] jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma Alapvető jelentősége van annak, hogy a kihirdetett módosító rendelkezés mikortól válik [29] alkalmazható „joggá”, mikor keletkezett tényekre és jogviszonyokra, eljárási cselekményekre alkalmazható. A jogszabály hatályba lépése és alkalmazhatósága egymástól eltérő fogalmak. A Jogcímrendelet 2009. december 1-jén hatályba lépett módosítása az azt követően benyújtott [30] támogatási kérelmek esetében volt alkalmazható (pro futuro alkalmazhatóság). Záró rész A felperes sikertelen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezért a Kúria a Pp. 270. §
(1)[31] bekezdése folytán alkalmazott
- §-a alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek viselésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes az illetékekről szóló
- évi CIII. törvény alapján a felperes köteles viselni. A Kúria határozatával szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
- §
(1)bekezdés e) [32] pontja zárta ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró