Pfv.21174/2007/7 – Kúria

Pfv.VI.21 174/2007/

1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Eőri Krisztina pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek I.r. és II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságnál 5.P.XIX.20 806/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 45.Pf.634 723/2006/
3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes pártfogó ügyvédjének a munkadíját 6000 forint + ÁFA összegben állapítja meg, melyet az állam visel. A felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes a
4. augusztus
5. napján létrejött szerződéssel 17 000 000 forint vételárért eladta az alpereseknek a B-i ingatlan 1/2-ed illetőségét, mely a főbejárattal szemben állva a baloldali telekrész és az azon álló 70 %-os készültségű lakás felépítménynek felelt meg. Az alperesek a szerződéskötéskor 1 000 000 forint foglalót, majd
6. augusztus 17-én további 6 000 000 forintot fizettek meg, a fennmaradó 7 000 000 forintot
7. november
8. és 3 000 000 forintot pedig
9. november 30-áig vállalták megfizetni. Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben a felek között vállalkozási szerződés is létrejött, az alperesek ezen a jogcímen 1 800 000 forintot fizettek meg a felperesnek. A felek között az ingatlan terheinek törlésével kapcsolatban vita keletkezett. Az alperesek kifogásolták azt is, hogy az építési munkák vontatottan haladnak. Az ingatlan további 1/2-ed illetőségének tulajdonosa, a felperes testvére
10. november 12-én bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával. A felperes testvére az ingatlan 1/2-ed illetőségét azonban már
11. október 20-án kívülálló harmadik személyek részére értékesítette. Az alperesek
12. november 16-án a felperessel megkötött vállalkozási szerződéstől elálltak, majd a felperessel szemben
13. január 30-án előterjesztett kereseti kérelmükkel elálltak a
14. augusztus 10-én létrejött adásvételi szerződéstől is. A per során a felperes az alperesek keresetét 7 800 000 forint erejéig elismerte, melyre a bíróság részítéletet hozott. Az egyéb kérelmekkel kapcsolatban a per folyamatban van. A felperes a
15. november 12-én előterjesztett keresetében a szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte, melyet azzal indokolt, hogy az alperesek a korábbi perben már bejelentették, hogy elálltak a szerződéstől, ehhez képest nem voltak hajlandók a földhivatal felhívásának eleget tenni és csatolni az erre vonatkozó nyilatkozatukat. Álláspontja szerint a négy éve húzódó eljárás befejezése mindenképpen érdekében áll, ezért kérte a szerződés érvénytelenségének a megállapítását. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a felperes megállapítási kereset előterjesztésére nem jogosult, mert nem állnak fenn a Pp.
16. §-ában foglalt feltételek. A felperesnek ugyanis nincs olyan jogi érdeke, melynek alperesekkel szembeni megvédése érdekében a jelen megállapítási kereset előterjesztése szükséges lenne. Az ugyanis nem vitás, hogy a felek közötti adásvételi szerződés ma már nem hatályos, az az eredetileg kívánt jogkövetkezmény kiváltására nem alkalmas. A felek között a vita abban van, hogy a kívánt jogkövetkezmény meghiúsulása melyik félnek felróható okból következett be. Amennyiben a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítaná meg, a felperes nem tarthatná meg a foglalót és ez a Fővárosi Bíróság előtt folyó másik perben érvényesített jogával ellentétes. A jogerős ítélet ellen - annak megváltoztatása és keresetének való helytadás érdekében - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy sem az első, sem a másodfokú bíróság nem tett eleget a tényállás teljeskörű felderítésére vonatkozó kötelezettségének. Utalt arra, hogy amennyiben az alapszerződés érvénytelensége megállapítást nyer, úgy a felperestől a foglaló kétszerese és kártérítés nem követelhető. A felperes lényeges és jogos érdekében áll a szerződés érvénytelenségének a megállapítása. A másodfokú bíróság ítéletében kifejtettek ugyanis arra az esetre vonatkoznak, ha a felperes pernyertes lesz. Amennyiben ez mégsem következne be, a felperes számára alapvető jelentőségű, hogy az alapszerződés érvénytelensége megállapítható legyen. Álláspontja szerint az iratokból nyilvánvaló, hogy az érvénytelenség fennáll. Az alperesek ellenkérelme fenntartására irányult. a jogerős ítélet hatályában való A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a felek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítása a felperes jogainak az alperesekkel szemben való megóvása végett szükséges lehet. Helytálló az a hivatkozás, hogy a szerződés érvénytelenségének a megállapítása esetén a felperes a foglaló visszaadására köteles az eredeti állapot helyreállítása jogcímén, a foglaló kétszeresét kell azonban visszaadnia akkor, ha a teljesítés neki felróható okból hiúsult meg (Ptk.
17. §