A határozat elvi tartalma: A kereskedéssel megvalósított kábítószerrel visszaélés bűntettéért az egyéb törvényi előfeltételek megléte esetén társtettesként és a teljes kereskedelemmel érintett mennyiségért tartozik büntetőjogi felelősséggel az az elkövető, aki önálló tettesi cselekményt csak a kereskedelem egyes részmozzanata tekintetében valósít meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1795/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor, a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor, előadó bíró Dr. Molnár Gábor Miklós, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): F. K. II. rendű Első fok: Kecskeméti Törvényszék, 3.B.281/2013/94.,
- október 3., tárgyalás Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.II.705/2014/34.,
- április 16., tárgyalás Az indítvány előterjesztője: F. K. II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.B.281/2013/
- számú és a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.705/2014/
- számú ítéletét F. K. II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] A Kecskeméti Törvényszék a
- október
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 3.B.281/2013/
- számú ítéletében három terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett F. K. II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [
- évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. - 282/A. §
(1)bekezdés III. fordulata és
(3)bekezdés], új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [korábbi Btk. 283/B. §
(1)bekezdés b) pont] és kábítószerrel visszaélés vétségében [korábbi Btk. 282. §
(1)bekezdés IV. fordulata és
(5)bekezdés a) pont], amiért őt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 14 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra ítélte és 900.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 8.Bk.349/2010/
- számú ítéletében kiszabott 6 év 3 hónap börtönbüntetés kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. A terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta. A F. K. II. rendű terhelt tekintetében az ügyész által a terhelt terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében, míg F. K. és védője által elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a
- április
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett Bf.II.705/2014/
- számú ítéletében az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében annyiban megváltoztatta, hogy a társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntetteként [korábbi Btk. 282/A. §
(1)bekezdés III. fordulat,
(3)bekezdés] elbírált bűncselekményét kábítószerrel visszaélés bűntettének [korábbi Btk. 282/A. §
(1)bekezdés IV. fordulata és
(3)bekezdés] minősítette, a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. A terhére rótt új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének jogszabályi alapját a korábbi Btk. 283/B. § b) pont V. fordulatára helyesbítette. Egyéb vonatkozásban az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen F. K. II. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát a védő a Be. 416. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjaira alapította és arra hivatkozott, hogy a terhelt tekintetében bűncselekményének törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki és az eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása tekintetében oly mértékben nem tettek eleget, ami miatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Ezért megjelölése szerint elsődlegesen a támadott határozat megváltoztatását, másodlagosan pedig annak hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatásának elrendelését indítványozta. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.1839/2015/1. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat F. K. II. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta. [5] F. K. II. rendű terhelt a Kúriához eljuttatott beadványában a védője felülvizsgálati indítványában foglaltakkal egyetértett és azt megjelölése szerint kiegészítve a rendelkezésre állt bizonyítékok tartalmát elemezve cáfolta a terhén megállapítottak helyességét és kifogásolta büntetése súlyosságát. [6] F. K. II. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria az 1998. évi XIX. törvény - a továbbiakban Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében foglalt körben bírálta felül a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot. Ennek értelmében vizsgálta a védő által megjelölt felülvizsgálati okokat és a Be. 416. §
(1)bekezdésében felsorolt, hivatalból vizsgálandó feltétlen eljárási szabálysértéseket is. Felülvizsgálata alapján a felülvizsgálati indítványt - mindenben egyezően a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettekkel részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [7] A Kúria felülvizsgálata először az eljárási szabálysértések kérdéskörére terjed ki, mivel amennyiben a védő feltétlen eljárási szabálysértésre hivatkozása alapos, vagy a Kúria hivatalból figyelembe veendő ilyen szabálysértést észlelt, az a támadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezte volna - a további felülvizsgálati okok vizsgálata nélkül. [8] A Kúria a védő által hivatkozott körön kívüli, hivatalból vizsgálandó feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt és nem találta alaposnak a védő ilyenre történő hivatkozását sem. [9] A védő által hivatkozott, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjának felsorolásában szereplő Be. 373. §
(1)bekezdés III/a. pontja szerinti indokolási kötelezettség elmulasztása akkor eredményezi a támadott határozat hatályon kívül helyezését, ha a jogerős határozat nem igazít el kellően a terhelt bűnösségének megállapítása, cselekményének jogi minősítése és büntetésének kiszabása tekintetében. [10] A Legfőbb Ügyészség átiratában helytállóan mutatott rá e körben arra, hogy az indokolási kötelezettség megsértése nem az indokolás bármely elemének hiányát, hibáját jelenti, hanem annál szűkebb terjedelmű, hatályon kívül helyezést csak az eredményezhet, ha a büntetőjogi főkérdésekben nem követhető nyomon, hogy az eljárt bíróságok döntésüket mire alapították. [11] A védő felülvizsgálati indítványával támadott határozatban a bíróság értékelő tevékenysége egyértelműen nyomon követhető, a szükséges részletekre kiterjedő. A védő e felülvizsgálati okra hivatkozása alaptalan. [12] Rá kell mutatni arra is, hogy a védő számos, és F. K. II. rendű terhelt beadványbeli szinte minden hivatkozása a támadott határozat megalapozottságát vitató és ekként nem az indokolási kötelezettség teljesítését érintő. Az indokolási kötelezettség elmulasztására hivatkozás sem teszi ugyanis lehetővé a felülvizsgálati eljárásban megalapozottsági kérdések vitatását. [13] A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében ugyanis a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. [14] E törvényi rendelkezésből is következően a felülvizsgálati eljárásban kizárólag jogkérdések vizsgálhatók, kizárólag azok, amelyek a Be. 416. §
(1)bekezdésében felülvizsgálati okként meghatározottak. [15] Miként arra a Legfőbb Ügyészség is rámutatott, törvényben kizártak ezért a terheltnek és védőjének azok a hivatkozásai, amelyek a jogerős határozatban rögzített tények megtörténtét vonták kétségbe, azok bizonyítottságát, iratszerűségét vitatták, az események máskénti lejátszódására, a megállapított tények nem kellő alátámasztására hivatkoztak. A Kúria ezért e kifogásokkal érdemben nem foglalkozhatott. [16] A Kúria ezért a védőnek kizárólag azokat a kifogásait vizsgálta érdemben, amelyeket a felülvizsgálati okok körébe esőnek tekintett, azok elbírálásánál azonban a kiindulási alapot minden esetben a jogerős határozat tényállásában rögzítettek képezték, esetenként a védő e körbeni hivatkozásaival szemben is. [17] A védő felülvizsgálati hivatkozásai tükrében meghatározó jelentőségűek - mind a terhelt cselekményének minősítését, mind feltételes szabadságra bocsáthatóságát érintően - az elsőfokú ítélet 11. oldalán az I. tényállási pont kezdetén tett, a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó azok a megállapítások, mely szerint Zs. G. I. rendű és F. K. II. rendű terheltek 2011 őszén megegyeztek abban, hogy a kertész végzettséggel rendelkező I. rendű terhelt a lakásán nagy mennyiségű cannabis indica növényt fog termeszteni, majd a szárított növényt a II. rendű terhelt értékesíti, a kábítószerért kapott pénzt pedig elosztják. Ezt követően rögzíti a tényállás A. Z. III. rendű terhelt bekapcsolódásának, majd a kábítószer termesztésének és értékesítésének megállapítható részleteit. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel érdemben vizsgálandó a védőnek az a hivatkozása, mely szerint a II. rendű terheltnek e cselekménye tekintetében nem róható fel a jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetés, mivel ő jelentős mennyiségű kábítószert nem hozott forgalomba. Kifogásolta e körben annak a szakértői véleménynek a figyelmen kívül hagyását, amely szerint a terhelt által értékesített 130 tő növény THC-tartalma nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát. [18] A védő felülvizsgálati hivatkozása e körben alaptalan. F. K. II. rendű terhelt elmarasztalására nem kábítószer forgalmazása, hanem kábítószer kereskedelme miatt került sor. A terheltnek nem az általa értékesített mennyiség hatóanyag tartalma, hanem a három terhelt kereskedelmi tevékenységével érintett teljes kábítószer mennyiség róvandó fel. [19] E megállapítást érintően a Kúria rögzíti: nem értett egyet a másodfokú bíróság azon megállapításával, mely szerint a kábítószer kereskedői elkövetői magatartást csak önálló tettesi elkövetési magatartásként lehet értékelni. E megállapítás feltehetően az 1/
- BJE határozaton alapszik, azonban abból nem következik. A jogegységi határozat rendelkező részének IV. pontja a következőket rögzíti: „... a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások, adásvételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló tettesi cselekmény". Az e ponthoz fűzött indokolás szövege szerint: „... a kereskedés rendszeresen ismétlődő anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nemcsak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is - mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői - tettesként vonhatók felelősségre". [20] A jogegységi határozat rendelkező részbeli „önálló tettesi" megfogalmazása a kábítószer kereskedés céljából történő megszerzéséhez, készletezéséhez kapcsolódik, amelyet már önállóan, további tevékenységtől függetlenül, tettesi cselekménynek tekint. E megfogalmazás azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a megszerző, készletező tevékenysége a kereskedés más fázisait megvalósítókkal - a törvényi előfeltételek megléte esetén társtettesi legyen. Az indokolásbeli megfogalmazás a kábítószer eladója és vevője mellett a rendszeres közvetítőre fókuszál és rögzíti, hogy ő is tettesként vonható felelősségre. A tettes büntetőjogi fogalma azonban felöleli az önálló tettest, a társtettest és a közvetett tettest egyaránt, a megfogalmazás itt a részesi tevékenységtől elhatárolást jelent, a tettességen belüli kategóriák tekintetében nem jelent állásfoglalást. [21] Az irányadó tényállásban foglaltak szerint a három terhelt a kábítószer-kereskedelemként értékelendő tevékenységét egymás tevékenységéről tudva, közösen valósította meg. Mindez a korábbi Btk.
- §
(3)bekezdése szerinti társtettesi fogalomnak megfelelő. [22] Tekintettel arra, hogy F. K. II. rendű terhelt kábítószer értékesítésével tettesi tevékenységet kifejtett és a megállapodása a kereskedés egyéb mozzanataiban bűnsegélyként értékelhető közreműködése a teljes termesztett mennyiségre kiterjedt, cselekményének a korábbi Btk. 282/A. §
(3)bekezdése szerinti minősítése a büntető anyagi jog szabályaival összhangban álló. (A terhelt közreműködői minősége helyesbítésére a kiszabott büntetés törvénysértő volta hiányában nem kerülhetett sor, a Kúria pusztán rögzíthette, hogy a helyes minősítés a társtettesi elkövetés megállapítása lett volna.) [23] A Kúria álláspontjából következik, hogy a terhelt által forgalomba hozott kábítószer hatóanyag-tartalmának - melyre a védő hivatkozott a cselekmény minősítése szempontjából nincs jelentősége. Ugyancsak irreleváns a cselekmény minősítése szempontjából a terhelt részesedésének mértéke. Miként azt átiratában a Legfőbb Ügyészség is megjegyezte, az legfeljebb a vagyonelkobzás tekintetében bírhatott volna jelentőséggel, a vagyonelkobzás alkalmazását a másodfokú bíróság éppen az e körbeni bizonytalanság miatt - mellőzte. [24] Helytálló a Legfőbb Ügyészség észrevétele ama tekintetben is, hogy a terhelt feltételes szabadságra bocsáthatóságát érintő, védő által sérelmezett rendelkezés önmagában nem lenne érinthető [Be. 416. §
(4)bekezdés c) pont, Be.
- §]. Azonban a Kúria rögzíti, hogy az ezzel kapcsolatos, ítéleti rendelkezés az anyagi jogi szabályokkal összhangban álló. Miként arra a Szegedi Ítélőtábla a másodfokú ítélet
- oldalának
- nagybekezdésében precízen rámutatott, a II. rendű terhelt egyes tényálláspontbeli cselekménye a megállapodással 2011 őszén már előkészületi szakba jutott, mely a korábbi Btk. 282/A. §
(4)bekezdése értelmében már büntetendő, az elkövetési idő már e tényálláspont tekintetében is a feltételes szabadság időtartamára esik, ekként a feltételes szabadság - már e tényállási pont alapján, a további elkövetési időktől függetlenül is megszüntetendő volt. [25] Felülvizsgálati okot képező, tartalmilag a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot érintő a védőnek az a hivatkozása, mely szerint a jogerős határozat a II. rendű terheltnek az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette kapcsán olyan -
- április 3-át megelőző - elkövetési időt is felró, amikor a cselekmény nem volt bűncselekmény. E hivatkozás azonban alaptalan. [26] A Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítélete
- oldalának utolsó három nagybekezdésében egyértelművé tette, hogy a
- április 3-át megelőző történések rögzítése azért volt szükséges, hogy az ezen időpontot követő elkövetés megállapítása megalapozható legyen, és az is egyértelmű a másodfokú ítéletből, hogy a büntetőjogi értékelés kizárólag a
- április 3-át követő időszakhoz kapcsolódik. [27] A terhelt tájékoztatására a Kúria rögzíti, hogy a kiszabott büntetések eltúlzottan súlyos voltával kapcsolatos kifogása anyagi jogszabálysértés hiányában a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakból következően önállóan nem volt vizsgálható. A döntés elvi tartalma [28] A kereskedéssel megvalósított kábítószerrel visszaélés bűntettéért az egyéb törvényi előfeltételek megléte esetén társtettesként és a teljes kereskedelemmel érintett mennyiségért tartozik büntetőjogi felelősséggel az az elkövető, aki önálló tettesi cselekményt csak a kereskedelem egyes részmozzanata tekintetében valósít meg [korábbi Btk. 282/A. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés, 20. §
(3)bekezdés, 1/
- BJE számú jogegységi határozat]. Záró rész [29] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Be.
- §-a alapján a F. K. II. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a támadott határozatot a terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [30] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése a felülvizsgálat pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. [31] A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Katona Sándor s. k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s. k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM