Kbf.63/2016/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 150 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A bíróság a vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. Kötelezte a vádlottat 154.974 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen a tárgyaláson a katonai ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a pénzbüntetés kiszabása mellett járművezetéstől eltiltás alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. Álláspontja szerint a terhelt közlekedési magatartása súlyosan felróható szabályszegése szándékos és durva jellegű, amelyből az a következtetés vonható le, hogy járművezetőként való meghagyása a forgalom biztonságát veszélyeztetné. A büntetési célok elérése érdekében, ezért szükségesnek tartotta a járművezetéstől eltiltás alkalmazását. A vádlott az elsőfokú ítéletet kihirdetését követően tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.468/2016/

1. számú átiratában a katonai ügyész által bejelentett fellebbezést kiegészítésekkel tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárása során ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, kétséget kizáró módon állapította meg a tényállást. Az eljáró katonai tanács indokolási kötelezettségének is eleget tett és helyesen állapította meg a jogi minősítést. Álláspontja szerint ugyanakkor az elsőfokú katonai tanács a büntetéskiszabás során nem vette figyelembe a vádlott terhére, hogy a cselekménye során többszörösen és súlyosan megszegte a KRESZ rendelkezéseit, amelyre figyelemmel - mivel a vádlottnak a közlekedésben való részvétele a közlekedés biztonságát veszélyezteti -, indokolt, hogy olyan járművet ne vezessen, amellyel a balesetet okozta. Indítványa szerint ezért határozott időre el kell tiltani a „B" kategóriájú közúti járművek vezetésétől. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartva járt el. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, ennek keretében a vádlottat kihallgatta, vallomását ítéletének

1. oldal
2. bekezdésében kellő részletességgel rögzítette. Az elsőfokú bíróság az ügyben releváns tanúkat és a sértettet kihallgatta, megtekintette a térfigyelő kamera felvételeit, ismertette az igazságügyi gépjárműszakértői, valamint az igazságügyi orvosszakértői véleményt, a szükséges iratokat ismertetéssel a bizonyítás részévé tette. A személyi és okirati bizonyítékok tartalmát összevetette a vádlotti vallomással, értékelő tevékenységéről ítélete
3. oldal utolsó bekezdésétől a
4. oldal
5. bekezdéséig számot adott, és mérlegelési jogkörében eljárva terhelő tartalmú ítéleti tényállást állapított meg. Rögzítette a KRESZ szabályszegés tényét is. A megállapított tényállás e bizonyítékoknak megfelel, azonban a másodfokú bíróság a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontja alapján azt annyiban pontosítja, hogy a vádlott az abban rögzített magatartásával megszegte a KRESZ 29.§

(1)bekezdését, valamint a 31.§

(1)bekezdés - helyesen - a) pontjában írtakat, mivel a baleset színhelyén az úttesten voltak útburkolati jelek; továbbá a 3.§

(1)bekezdés c) pontjában előírtakat is, hiszen a vádlott közlekedése során a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztette. Az előzőek szerint helyesbített tényállás alapján az elsőfokú bíróság ítélete mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és nem tévedett a jogi minősítés megállapításakor sem. Helyesen minősítette a vádlott tényállásban írt cselekményét. A vádlott azzal a magatartásával, hogy a tényállásban feltüntetett KRESZ szabályszegései miatt bekövetkezett baleset során a sértettnek súlyos testi sérülést okozott, megvalósította a Btk. 235. §

(1)bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétségét. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott mindegyik KRESZ szabályszegése gondatlan volt, amely a helyismeret hiányára vezethető vissza. KRESZ szabályszegések a bekövetkezett baleset és a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülése közvetlen okozati összefüggésben állt. A súlyosítás érdekében bejelentett ügyészi fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a Btk. 33. §

(4)bekezdése alapján pénzbüntetést szabott ki, amely a másodfokú bíróság álláspontja szerint arányos a vádlott terhére rótt cselekmények tárgyi súlyával és személyi, vagyoni viszonyaival. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott terhére rótt közlekedési bűncselekmény alapján nem állapítható meg, hogy a vádlott közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát veszélyeztetné. A 2/

1. BK véleménnyel felülvizsgált 38.BK vélemény értelmében a járművezetéstől eltiltás alkalmazása a közlekedés biztonsága védelmében kifejezendő sajátos célt szolgál, amely a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti. Ennek vizsgálata során a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott közlekedési előélete kifogástalan, mintegy másfél millió kilométert vezetett balesetmentesen, ellene közlekedési szabálysértés miatt nem folyt eljárás és több mint 25 éve rendelkezik gépjárművezetői engedéllyel. Megállapította továbbá, hogy a KRESZ szabályainak megszegése csupán gondatlan, pillanatnyi figyelmetlenségre vezethető vissza, azaz sem az elkövető személyiségéből, sem az elbírált közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből nem lehet arra következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele a közlekedés biztonságát veszélyezteti, ezért nem alkalmazott vele szemben járművezetéstől eltiltást. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.
2. §

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. augusztus
2. . Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. alezredes sk. előadó bíró Dr. Szabó Krisztián hb. őrnagy sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. augusztus
4. . Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző