Pfv.21601/2015/8 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.601/2015/8.szám A tanács tagjai: . Havasi Péter a tanács elnöke . Almásy Mária előadó bíró . Udvary Katalin bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: . Erdélyi Miklós ügyvéd Az alperes: alperes Az alperes képviselője: . Szalóky Béla ügyvéd Más perbeli személyek neve és perbeli állása: Alperesi beavatkozó. képviselője: Dr. Jakab Tamás ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Ítélőtábla Pf.I.20.103/2015/

1. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Törvényszék 1.P.20.916/2013/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a perújító felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a perújított alperesnek 125.000 (százhuszonötezer) forint míg a beavatkozónak 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, a 493.500 (négyszázkilencvenháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perújító felperes 7/12-ed tulajdonát képező ingatlanától körülbelül 14-15 méterre az utca alatt futó víznyomócső
3. augusztus 16-án robbanásszerűen eltört. A perújított alperes a hiba kijavítását a sérült csatornaszakasz kicserélésével a bejelentést követően megkezdte és augusztus 17-én reggel 8 órára befejezte. A felszínre törő és a perújító felperes épülete előtti úttesten [2] elterülő víz a csapadékvíz beömlőkön keresztül a csatornahálózatba került. Az alapperben a felperes a módosított keresetében a vízvezeték hibáiból eredő kárainak megtérítésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték, vitatták az okozati összefüggés fennállását. A Csongrád Megyei Bíróság 2.P.22.604/2007/
4. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 150.000 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította; nem találta bizonyítottnak, hogy az alperes részéről szerződésszegés történt, illetőleg azt, hogy a felperest az alperest terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása miatt érte a kár. Nem volt bizonyított, hogy a
5. augusztus 16-i csőtörést megelőzően már vízszivárgás volt. A perbeli csőtöréssel a járda és a kerítés károsodása volt részben okozati összefüggésbe hozható, ennek a kárnak a mértékét pedig az elsőfokú bíróság mérlegeléssel állapította meg, és arra is figyelemmel volt, hogy a felperes csak az ingatlan 7/12-ed részének tulajdonosa. A Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.426/2009/
6. számú ítéletével a perköltség összege vonatkozásában változtatta meg az elsőfokú ítéletet, egyebekben helybenhagyta. Rámutatott arra; az igazságügyi szakértő kiegészített szakvéleménye alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a felperes épületében lévő károsodás legnagyobb mértékben nem a sérült csőszakasz környezetében alakult ki, hanem az épület középső, tehát a sérült vezetéktől távolabbi részén. Ez a tény, valamint a felperes által is elfogadott szakértő által megállapított kárkép nem támasztja alá azt, hogy az épület károsodása és a vízszivárgás között az okozati összefüggés fennáll. Az utcai járda, illetve a kapuoszlopok károsodása részoki összefüggésbe hozható a csőtöréssel. A felperes által beszerzett szakvélemény pedig nem támasztott kételyt a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye megalapozottságát illetően, egyébként is csak „valószínűsítette" a vízszivárgásnak az épületben okozott károsító hatását, ezzel szemben a perbeli igazságügyi szakértői vélemény világosan és jól érthető módon határozta meg a károk okát és zárta ki az okozati összefüggést a vízszivárgás tekintetében. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és megállapította, hogy a felperes az ítélkezés alapjául elfogadott, aggálytalan szakértői véleményt alaptalanul támadta és az okozati összefüggés hiánya folytán a bizonyítási indítványait a bíróság indokoltan mellőzte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes a perújítási kérelmében kérte, hogy a bíróság az alapper ítéletét részben helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest, hogy fizessen meg a részére 4.943.000 forintot és ennek késedelmi kamatait. Arra hivatkozott, hogy
7. május
8. napján beszerzett georadar vizsgálattal készült szakvéleményből megállapítható, hogy a főnyomóvezeték meghibásodása miatt a vízszivárgás közelében nagyfokú nedvesség mutatható ki. Hivatkozott még G.P. építőmérnök igazságügyi szakértő által készített szakértői véleményre (
9. november 6-i keltű), amelynek megállapítása szerint az épület falain jelentkező repedések, a toldalékrészek elválásai alapmozgásra utalnak, amelynek okaként a duzzadó talajnedvesség változásai valószínűsíthetőek. A talaj nedvességtartalmának megnövekedése nagy valószínűséggel összefügg a vízvezeték meghibásodásával. [4] A perújított alperes és a beavatkozó a perújítási kérelem elutasítását kérték; álláspontjuk szerint a perújítás nem megengedhető, a szakértői vélemények megállapításaiból pedig a csőtörés és a kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó megalapozott megállapítás nem tehető. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a Csongrád Megyei Bíróság 2.P.22.604/2007/
10. számú ítéletét hatályában fenntartotta. Az ítélet indokolásában megállapította a perújítási eljárásban kirendelt igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján, hogy az ingatlanban bekövetkezett károkat nem a talajban meglévő esetleges többletvíz jelenléte, hanem a vizesedés és a kiszáradás közötti állapot, vagyis a víztartalom-változás idézte elő, a bekövetkezett károk nem állnak okozati összefüggésben a csőtöréssel. [6] A perújító felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a perújító felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az általa felkért szakértők bizonytalanságot tükröző megállapításai nem alkalmasak arra, hogy az alapperben beszerzett és valamennyi bíróság által aggálytalannak elfogadott, logikus szakmai érvelést tartalmazó szakvéleményt oly mértékben kétségessé tegyék, hogy az tényállás alapjául ne szolgálhasson. Ezt támasztja alá az is, hogy az elsőfokú bíróság a perújító felperes által becsatolt új bizonyítékokat nem csupán az alapperben eljárt szakértő véleményével vetette össze, hanem új szakértőt is kirendelt, akinek szakvéleménye ugyancsak az alapperbeli szakvéleményt támasztotta alá. A csatolt bizonyítékok számos feltételezést tartalmaznak és bizonytalanságot tükröznek, illetve bizonyos lényegi kérdések megválaszolására alkalmatlanok, ezzel szemben a perújítási eljárásban, valamint az alapperben eljárt kirendelt szakértők kifejezetten cáfolták a perújító felperes előadását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a perújító felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és abban a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a perújítási kérelemnek való helyt adást, az elsőfokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezését és a perújított alperes 4.934.000 forint és késedelmi kamata megfizetésére kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy tévesen állapította meg a jogerős ítélet a tényállást, az megalapozatlan. Az igazságügyi szakértő véleménye teljes egészében önellentmondó, homályos és szemben áll a per egyéb bizonyítékaival. Az a megállapítás, hogy a magas talajvízzel áll összefüggésben az épületrészei károsodása, azért elfogadhatatlan, mert az ugyanabban a körzetben a felperes ingatlanaitól néhány méterre lévő más házak tekintetében ez semmi kárt nem okozott, és teljesen nyilvánvaló, hogy az alperes által üzemeltetett vízcső törése, amely hatalmas mennyiségű víz kiáramlásával járt, okozta a talaj felnedvesedését, ennek következményeként az épület megsüllyedését és az épületben lévő károk keletkezését. A kirendelt szakértő arra sem tudott megnyugtató szakvéleményt adni, hogyha talajvíz okozta volna a felnedvesedést, ami a jelentős csapadék következménye, akkor ez az adott körzetben lévő más ingatlanoknál is hasonló károsodást eredményezett volna, de a csapadék mennyiségére sem tudott a szakértő megfelelő választ adni. Nem tudott a szakértő választ adni arra sem, hogy a perújítás alapjául szolgáló, a felperes által csatolt szakvélemények miért tartalmaznak ellentétes véleményt a szakértői megállapítással. Ilyen körülmények között elengedhetetlen lett volna a további bizonyítási eljárás lefolytatása. [8] A perújított alperes és a beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Pp.
11. §-ának

(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A felülvizsgálati kérelemben támadott jogerős ítélet perújítási ügyben született; az előzmény, az úgynevezett alapper, amelyben a perújító felperes csőtörésen és az alperes karbantartási kötelezettség megsértésén alapuló kártérítési követelését érvényesítette. Az ügyben meghozott jogerős ítélet a felperes keresetét túlnyomó részt elutasította, majd a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A perújító felperes a perújítási kérelmét új bizonyítékként új szakértői véleményre alapította; ez a georadaros vizsgálat, szakértői vélemény. illetőleg ennek eredménye alapján adott [12] A Pp. 260. §-a

(1)bekezdésének a) pontja értelmében a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a fél olyan tényre, vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. A perújítás rendkívüli perorvoslati lehetőség (lévén, hogy jogerős ítélet elleni), amely az alapeljárás ténybeli hibáinak kiküszöbölésére szolgál. Az alapperben el nem bírált új bizonyíték, amire a perújító felperes a perújítási kérelmében hivatkozott, ténylegesen később keletkezett, mint a jogerős ítélet - ezért azt nem is bírálhatta el - azzal, hogy az alapperbeli tényekről szól, a talajvizesedés okáról. A bírói gyakorlat alapján az alapper után, később keletkezett bizonyíték, ha az az alapperi tényekről szól, - egyéb feltételek megléte esetén is - kivételesen lehet perújítási ok; ha az új tényekből való következtetésen alapul, vagy az alapperben ismert tényekből mutatja ki az alapperben beszerzett szakértői véleménynek az érdemben való tévedését. Miután már megengedett perújításról van szó és annak alapján lefolytatott bizonyításról, és azok értékeléséről, a felülvizsgálati kérelem pedig éppen a bizonyítékok értékeléséről szóló szabály megsértését állítja, azt kellett vizsgálni, hogy ezen az alapon jogszabálysértő-e a jogerős ítélet, amelyet korábban a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartott. Ez a felülvizsgálat annak a szempontnak az alapján történt, hogy a perújításban a perújítási kérelem elbírálása során nem a korábbi jogerős ítélettel elbírált keresetet kellett elbírálnia a bíróságnak, hanem a perújítási kérelem felől kellett döntenie. Azt pedig olyan módon kellett megtenni, hogy a perújítási ügy bizonyítékait nem önmagukban, hanem az alapper bizonyítékaival együtt kellett mérlegelni. Egyébként a perújító felperesre hárult annak a terhe, hogy az új bizonyítékok a többi (összes) bizonyítékkal egybevetve alkalmasak-e az alapperben megállapított tényállás megdöntésére, attól eltérő, más tényállás megállapítására, amelyre alapítva a perújító felperesre nézve kedvezőbb határozat hozható. A jogerős (perújítási) ítélet megvizsgálta a perújítási okként megjelölt georadaros vizsgálat adatait, továbbá a perújító felperes által csatolt G.P.-féle szakvéleményt. A georadaros szakvélemény szerint találtak olyan rétegzavarokat, amelyek régebbi, vagy jelenlegi vizesedést mutattak, ugyanakkor nem tartotta a vélemény valószínűnek, hogy 5 évvel korábbi szivárgás nyomai mutatkoznak. A Gazsó Pál szakvéleménye pedig azt állapította meg, hogy az épület falain jelentkező repedések, a toldalékrészek elválásai alapmozgásra utalnak, amelyek okaként a duzzadó talaj nedvességváltozásai valószínűsíthetőek és utalt arra is, hogy a repedések kialakulásánál nem zárhatók ki az épület szerkezeti hiányosságai. Az elsőfokú bíróság által kirendelt igazságügyi műszaki szakértő a szakvéleményében megállapította, hogy a foltszerű vizesedések természetes, lokális víztartalom változásokra utalnak a felszínközeli rétegben, amely állapot bármikor kialakulhatott, így a rétegzavarok kialakulása és a csőtörés között összefüggés nem mutatható ki. Ezek alapján, ha csak a perújítási eljárásban keletkezett bizonyítékokat vizsgálná a bíróság, akkor is okszerű az a következtetés, hogy a felperes nem tudta bizonyítani ezekkel azt az állítást, hogy az épület kárát a csőtörés okozta. Ha helyesen, az alapper bizonyításával együtt kerül sor a perújítási eljárás bizonyítási eredményének az értékelésére, akkor az a megállapítás tehető, hogy a perújítás bizonyításának eredménye, nemhogy megdönteni, de még kétségessé sem tudta tenni azokat a bizonyítékokat, amelyeken az alapperi jogerős ítélet alapul. A döntés elvi tartalma [13] A jogerős ítélet helyesen, iratellenesség és okszerűtlen következtetés nélkül, a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, helytálló indokát adta, hogy miért nem elegendőek a rendelkezésre álló bizonyítékok a perújítási kérelemnek való érdemi helyt adásra. Záró rész [14] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okok miatt nem jogszabálysértő, ezért a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [15] A Pp. 270. §-ának

(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §-ának

(1)bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről, figyelemmel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésére, az

(5)és

(6)bekezdésére, míg a az eljárási illeték viseléséről szóló rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdésén és a

1. §-án alapul. Budapest,
2. június
3. Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Almásy Mária s.k. előadó bíró, Dr. Udvary Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM