A határozat elvi tartalma: Felszámolói névjegyzékbe való felvételre kiírt pályázaton induló felperes más pályázó ügyében hozott határozatok tekintetében nem minősül ügyfélnek, ezeknek a határozatoknak a felülvizsgálatát nem kérheti, ilyen tartalmú, új eljárásra utasítást nem kérhet a bíróságtól. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.640/2015/
- A tanács tagjai: dr. Buzinkay Zoltán a tanács elnöke, dr. Márton Gizella előadó bíró, dr. Kincső bíró Tóth A felperes: A felperes képviselője: dr. F L ügyvéd Az alperes: Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság, mint a Nemzeti Fejlesztési Miniszter jogutóda Az alperes képviselője: dr. K G Cs ügyvéd A per tárgya: felszámolói névjegyzékbe vétel tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.30.661/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.30.661/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy a felperes ezt meghaladóan előterjesztett keresetét is elutasítottnak tekinti; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A Kormány az új felszámolói névjegyzékbe történő felvételre nyilvános pályázati felhívást (a továbbiakban: pályázati felhívás) tett közzé
- április
- napján. A pályázati felhívás alapján a felperes határidőn belül,
- június 17-én kérelmet nyújtott be az alperesi jogelődhöz (a továbbiakban: alperes). A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/
- (V.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
- §
(4)bekezdése alapján megalakult értékelő bizottság (a továbbiakban: bizottság) személyes meghallgatást tartott, egyhangú döntést hozott, majd javaslatát eljuttatta az alperesnek. Az alperes
- december
- napján kelt FNJ/23-5/
- számú határozatával a felperes - új felszámolói névjegyzékbe való felvételre irányuló - pályázati kérelmét elutasította, majd a
- február 10-én kelt FNJ/317/
- számú határozattal a felperest a felszámolói névjegyzékből február 15-i hatállyal törölte. Az alperes a kérelem elutasítása kapcsán kifejtette, hogy a bizottság a felperesi pályázónak 79+62 pontot, összesen 141 pontot állapított meg, amelyet a határozata alapjául elfogadott. Az alperes az azonos pontszámmal rendelkező pályázók között közjegyző jelenlétében tartott sorsolással alakította ki a sorrendet, melynek eredményeképpen a felperes a
- ranghelyre került, ezért az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes keresetében az alperes mindkét határozatának a felülvizsgálatát kérte. Elsődlegesen a mérlegelés szempontjainak - azaz az elbírálás során adott pontszámokra, részpontszámok vonatkozó értékelés módjának - hiányosságára hivatkozással. Ugyanakkor sérelmezte, hogy az első pályázathoz képest a második, jelen üggyel érintett pályázat pontrendszere az objektív értékelést nem teszi lehetővé, továbbá kifogásolta, hogy az első pályázat jogsértően került visszavonásra. Kérte a saját és a más pályázókkal szemben hozott határozatok hatályon kívül helyezését is, a vonatkozó teljes - a bizottság előtt folyó eljárásra is kiterjedő - iratanyag beszerzését, előzetes döntéshozatal kezdeményezését. Álláspontja szerint a második pályázat jogsértő, nem alkalmas a pályázók objektív rangsorolására, ezért az alperesi határozatok hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy az új eljárásban elsődlegesen az első pályázat szerinti pontozásra kerüljön sor, másodlagosan annak előírását, hogy új pályázat kiírásának van helye, harmadlagosan a második pályázat keretében részletes pontrendszer kidolgozása mellett a bírósági felülvizsgálatot kérők pályázatának az alperes általi újrapontozásának előírását kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltak fenntartásával. Az elsőfokú ítélet [6] [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találva ítéletével az alperes határozatait hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában mindenek előtt utalt az Alkotmánybíróság 33/2014.(XI.7.) AB határozatára (a továbbiakban: AB határozat), amely a Korm.r. Alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket elutasította, azonban az indokolásban tett megállapításokat az elsőfokú bíróság döntésének alapjául elfogadta. Így többek között rögzítette, hogy a Korm.r. alapján a nyilvántartásba vételi eljárás egy, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatály alá tartozó hatósági eljárás. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság kimondta, hogy az alperesi jogelőd által lefolytatott nyilvántartásba vételi eljárásban a jogalkotó által kötelezővé tett bizottsági eljárásban a bizottság nem mérlegelési jogkörben dönt, szakértői testületként jár el, szakmai értékelést végez. A Korm.r.
- §
(5)bekezdése szerint a bizottság jegyzőkönyvet készít, pontoz és az alperes ennek alapján hozza meg az érdemi döntését. Az alperes határozata mérlegelési jogkörben hozott döntés. Az elsőfokú bíróság kifejtette a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-ára utalással, hogy az alperes a bizottság javaslatában kimunkált pontszámokhoz nem volt kötve, a javaslatban foglaltak elfogadása esetén is köteles a bizonyítékok értékelésére, a mérlegelés szempontjainak rögzítésére, érdemi indokolás adására. A határozatban nem részletezte, hogy a felperes részére megadott pontot milyen mérlegelési szempontok figyelembe vételével milyen részpontszámok alapján határozta meg. Az elsőfokú bíróság ez okból úgy értékelte, hogy a határozat érdemi felülvizsgálatára alkalmatlan volt, mivel abból a Ket.
- §
(1)bekezdés
- ea)és
- ec)pontjaiban meghatározott tartalmi elemek teljes mértékben hiányoznak. Az elsőfokú bíróság ezért az alperes határozatát a súlyos, az ügy érdemére kiható jogsértés miatt hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárásra kötelezte, kifejtve, hogy a jogsértés a bírósági eljárásban nem orvosolható, a törlést elrendelő határozat pedig a rangsort megállapító határozat jogsértése okán szintén jogsértő, ezért azt is hatályon kívül helyezte. [10] Az elsőfokú bíróság a felperesnek a más pályázóra vonatkozó iratanyag beszerzése iránti bizonyítási indítványát elutasította. [11] A bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kezdeményezést is elutasította, mert annak feltételei nem álltak fenn. [12] Az elsőfokú bíróság az új eljárásra előírta az alperesnek a Ket. 72.§
(1)bekezdésének
- ea)és
- ec)pontjaiban és a Pp. 339/B. §-ban foglaltaknak megfelelő, indokolt határozat hozatalát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes és az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. [14] Az alperes a felülvizsgálati kérelmét visszavonta a Kfv.10. számú beadványában. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a bíróság nem döntött a megismételt eljárásra vonatkozóan a keresetében kért megállapítások elrendeléséről, ezért kérte a jogerős ítélet és az alperesi határozatok hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelezését azzal, hogy az új eljárásban elsődlegesen az első pályázat szerinti pontozásra kerüljön sor, másodlagosan annak előírását, hogy új pályázat kiírásának van helye, harmadlagosan a második pályázat keretében részletes pontrendszer kidolgozása mellett a bírósági felülvizsgálatot kérők pályázatának az alperes általi újrapontozását. [16] Előadta, hogy a jogerős ítélet ugyanazokat a jogszabályokat sértette meg, mint amiket a közigazgatási határozatok is megsértettek, így - az első pályázat visszavonása sérti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. §
(2)bekezdését, a Korm.r.
- §-át, - az első pályázat visszavonása indokolásának hiánya sérti a Ket.
- §
(1)bekezdését, 72. §
(1)bekezdés e) pontját, az Alaptörvény B) cikk
(1)bekezdését, - a második pályázat a két hónapon belüli megjelenéssel sérti a Korm.r. 3. §
(2)bekezdését, - a második pályázat kiírása sérti a Cstv. 27/A. §
(2)bekezdését, a Korm.r. 3. §-át, mert az nem adott lehetőséget többszöri kiírásra, - a második pályázat nem alkalmas objektív értékelésre, ezért sérti az Alaptörvény M) cikk
(2)bekezdését, B) cikk
(1)bekezdését, XV. cikk
(1)bekezdését, XXIV. cikk
(1)bekezdését, - a tényleges pontrendszer hiánya sérti a Korm.r. 3. §
(5)bekezdését. [17] Előadta továbbá, hogy a felülvizsgálni kért határozatok sértik mindazokat a jogszabályhelyeket, amelyeket a második pályázat sért, mert a jogsértések a határozatokon keresztül valósulnak meg. [18] A felülvizsgálni kért határozatok meghozatalára irányuló eljárás megsértette a Ket. 1. §
(1),
(2),
(4)bekezdéseit, 2. §
(2)bekezdését, 4. §
(1)bekezdését, 5. §
(1)bekezdését, 15. §
(1)bekezdését, 28/C. §
(3)bekezdését, 68. §
(1),
(5)és
(6)bekezdéseit. Az eljárás sértette a szubdelegáció tilalmát kimondó, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 5. §
(2)bekezdését. A Korm.r. és a második pályázat sérti továbbá az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének
- cikk e) pontját az önkényes hatósági döntés meghozatalának lehetőségével. [19] Az alperes felülvizsgálati kérelmére a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amely az alperes felülvizsgálati kérelmének visszavonása folytán a Pp.
- §
(6)bekezdése szerint alkalmazandó 244. §
(3)bekezdése alapján hatálytalan. [20] Az alperes a felperes felülvizsgálati kérelmére ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [22] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdése és a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [23] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a jogerős ítélet és nem a közigazgatási határozat vagy eljárás felülvizsgálatára kerül sor, ezért a határozattal, a közigazgatási eljárással kapcsolatosan állított jogsértések nem vizsgálhatók felül. Mindezen okból nem vizsgálható a felperes felülvizsgálati kérelmében állított, a felülvizsgálni kért határozatok meghozatalára irányuló eljárás megsértése kapcsán hivatkozott Ket. 1. §
(1),
(2),
(4)bekezdéseinek, 2. §
(2)bekezdésének, 4. §
(1)bekezdésének, 5. §
(1)bekezdésének, 15. §
(1)bekezdésének, 28/C. §
(3)bekezdésének, 68. §
(1),
(5)és
(6)bekezdéseinek, továbbá az eljárás kapcsán hivatkozott, a szubdelegáció tilalmát kimondó, Jat. 5. §
(2)bekezdésének megsértése. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglalt és érdemben vizsgálható jogsértések kapcsán hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a felperes keresete folytán csak a felperes pályázata tárgyában hozott határozatot és az ennek folytán hozott törlési határozatot vizsgálta felül, mert a más pályázók ügyében hozott határozatok felülvizsgálatát a Ket. 109. §
(1)bekezdése alapján az ügyféli jog, a kereshetőségi jog hiánya kizárja. [25] Az elsőfokú bíróság a bírósági felülvizsgálat terjedelmét, körét is helytállóan állapította meg a Ket. 109. §
(1)bekezdése alapján. Nem terjed, nem terjedhet ki a bírósági felülvizsgálat sem az első pályázat vizsgálatára, sem annak visszavonása jogszerűségére, az új pályázat újbóli kiírhatóságára, mert a bíróság hatásköre a meghozott alperesi határozat törvényességének vizsgálatára terjed ki, amelybe a határozatot megelőző korábbi események (pályázat kiírása, visszavonása, új pályázat kiírása) nem tartoznak bele. Az elsőfokú bíróság ezért e körben az új eljárásra útmutatást nem adhatott. A perbeli határozat kapcsán a bíróság a második pályázat pontrendszerével kapcsolatban állást foglalt, a felperes keresetének helyt adva, ezért előzetes döntéshozatal kezdeményezésére nem volt szükség, azt a bíróság ezért helytállóan utasította el. [26] Mivel a felperes felülvizsgálati kérelme a bírósági felülvizsgálat körébe nem tartozó jogszabálysértéseket jelölt meg az első és a második pályázat kiírásával, az első pályázat visszavonásával összefüggő jogszabálysértések tekintetében, ezért a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta azzal, hogy a kereset részbeni alaptalansága folytán a keresetet ezt meghaladóan elutasítottnak tekintette a Pp. 339. §
(1)bekezdése folytán. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [28] Az alperesnek ellenkérelem előterjesztése hiányában a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. [29] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése, a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték megfizetésére, amelynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontja, 50. §
(1)bekezdése határozza meg. Budapest,
- május
- Dr. Buzinkay Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: