Pfv.20758/2016/4 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.758/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Lampé Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Lampé Zoltán ügyvéd Az alperes: Kaba Város Önkormányzata Az alperes képviselője: Szegi Emma polgármester A per tárgya: közigazgatási jogkörben okozott kár A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.635/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 5.P.20.002/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 100.000 (százezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A jogerős szeptember ítélet 29-én alapjául szolgáló tényállás szerint a
4. létrejött ajándékozási szerződés szerint a [2] [3] [4] [5] felperes édesanyja a felperes részére ajándékozta - a birtoklás kizárólagos jogának kikötésével - a kizárólagos tulajdonában lévő .. szám alatti ingatlanát. Ezt követően az ingatlanba költözött felperes és édesanyja között a kapcsolat megromlott, melynek következtében a felperes édesanyja az ingatlanból
5. december 2án kiköltözött. Az alperes jegyzője a felperes édesanyja által kezdeményezett birtokvédelmi eljárásban hozott 346-7/
6. számú határozatával a birtokvédelmi kérelemnek helyt adva, a felperest az ingatlan 8 napon belül való elhagyására kötelezte, megállapítva, hogy az ajándékozási szerződés kikötése értelmében az ingatlan kizárólagos birtoklására az ajándékozó jogosult. A felperesnek a jegyzői határozat megváltoztatása iránt előterjesztett keresetét a Püspökladányi Járásbíróság 7.P.20.106/2013/
7. számú ítéletével elutasította. Az ítélet indokolása szerint az ajándékozási szerződés a felperes édesanyját jogosította fel az ingatlan birtoklására, aki a felperes részére szívességi lakáshasználatot engedélyezett ugyan, az ingatlan elhagyására azonban többször is felszólította, amely értelmében a birtokláshoz való jogcíme felmondással megszűnt. A Debreceni Törvényszék 1.Pf.20.285/2014/
8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes jegyzőjének határozatát megváltoztatta, a birtokháborítás iránti kérelmet elutasította. A másodfokú ítélet indokolása szerint a felperest a szívességi lakáshasználata birtoklásra feljogosította, az édesanyjával fennálló jogviszonyára a felmondható haszonkölcsön szabályait kellett alkalmazni, birtokvitában a jogviszony felmondását érintő jogvita azonban nem bírálható el, a felperes édesanyja igényét viszontkeresettel vagy külön perben érvényesíthette volna. A per folyamatban léte alatt, miután a felperes a jegyző határozatának önként nem tett eleget,
9. május 21-én az alperes az ingatlanból a felperest karhatalom igénybevételével kiköltöztette. Utóbb a felperes édesanyjának keresete alapján folyamatban lévő perben meghozott jogerős ítélet ajándék visszakövetelése címén elrendelte a felperes édesanyja javára az ingatlan ½ tulajdoni illetőségére a tulajdonjog, a felperes tulajdonában maradó ½ tulajdoni illetőségre a haszonélvezeti jog a bejegyzését. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését 5.000.000 forint kárának megfizetésére. Kereseti álláspontja szerint a jegyző határozata jogellenes, nem kellő körültekintéssel, a rendelkezésre álló adatok nem megfelelő mérlegelésén alapul, amelyet a határozat megváltoztatása tárgyában meghozott jogerős ítélet is alátámaszt; a határozat végrehajtása a perindításról való tudomásszerzés ellenére nem került felfüggesztésre; a határozat végrehajtása is jogellenesen került karhatalom igénybevétel kikényszerítésre. [7] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest a kereseti illeték megtérítésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest a fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság elvi éllel hivatkozott arra, hogy az egységes ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a közhatalmi jogkör gyakorlásából eredően az államhatalmi szervek tevékenysége során megvalósult esetleges téves jogalkalmazás önmagában még nem alapozza meg a kártérítési felelősséget, a felelősség alapja csak kirívóan súlyos jogértelmezési és jogalkalmazási tévedés lehet. A jogszabály helytelen alkalmazása is csak többlettényállás megvalósulása mellett teszi a felelősséget megállapíthatóvá. Az ítélkezési gyakorlat szerint a jogalkalmazó szerv magatartása akkor felróható, ha az egyértelmű, csak egy meghatározott értelmezést biztosító jogszabályi rendelkezéseket nem alkalmazza. [10] A jogerős ítélet további indokolása szerint a perbeli esetben a másodfokú bíróság annyiban értelmezte eltérően az alperes jegyzőjétől a birtokvédelemre irányadó jogszabályi rendelkezéseket, hogy a szívességi használatból következően a haszonkölcsön szabályaira tekintettel a birtokvitát nem a Ptk.
10. §

(1)bekezdése szerinti birtoklás ténye, hanem a Ptk. 192. §

(2)bekezdése alapján a birtokláshoz való jogosultság alapján találta elbírálhatónak. A birtokvédelem alapjának az eltérő értelmezése vezetett a jegyzői határozat megváltoztatásához anélkül, hogy a jogerős bírósági ítélet érdemben vizsgálta volna azt, hogy kinek van a birtokláshoz jogcíme. A felperes hivatkozásával szemben a jogerős ítélet a felperes birtokláshoz való jogosultságát tehát nem igazolta. Az pedig nem tekinthető kirívóan súlyos jogértelmezési tévedésnek, hogy a rendelkezésre álló adatokból, különösen az ajándékozási szerződés kifejezetten erre vonatkozó rendelkezéséből és a felperes édesanyjának az ingatlan elhagyására felszólító felhívásaiból az alperes azt a következtetést vonta le, hogy az ingatlan birtoklására egyedül a felperes édesanyja jogosult. A felperes által hivatkozott körülmények a mérlegelés körébe esnek, ebben a körben az alperes álláspontja nem volt okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes és nem volt nyilvánvalóan téves. A jegyzői végrehajtás felfüggesztésének elmaradása, valamint az önkéntes teljesítés hiánya miatt a végrehajtás karhatalom közreműködésével való kikényszerítése pedig az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása érdekében. [12] Felülvizsgálati álláspontja szerint az ügyében meghozott jogerős ítélet tévesen állapította meg azt, hogy az alperes jegyzője jogszabályellenes döntést hozott azzal, hogy a birtokvédelem vele szemben az édesanyját illeti meg. Az alperes jegyzőjének az eljárás adataiból levont következtetései ténybelileg megalapozatlanok és jogszabálysértőek voltak, amely helytelen jogértelmezésen alapult. A nyilvánvalóan súlyos jogértelmezési és jogalkalmazási hiba pedig megállapítható, ha az ingatlan elhagyására kötelező határozat törvénytelen és ennek végrehajtását karhatalommal foganatosítják. [13] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy az alperes jegyzőjének jogszabályt sértő határozata nem tekinthető olyan kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek, amely az alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 349. §

(1)bekezdése és 339. §

(1)bekezdése alapján megalapozza; döntésüket részletesen és kimerítően megindokolták, azzal a Kúria is teljes mértékben egyetért. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a Kúria a következőket emeli ki. [15] Amint arra a jogerős ítélet is helyesen utalt, az alperes ügyében eljárt másodfokú bíróság nem érdemben bírálta el a birtokvitát, hanem a perbe vitt igény jogcímének eltérő jogi megítélése miatt állapította meg tartalmilag az alperes jegyzője hatáskörének hiányát. Az alperes a per adatainak mérlegelése alapján adott helyt a birtokvédelem iránti kérelemnek. Ez a mérlegelés nem volt ténybelileg megalapozatlan, vagy nyilvánvalóan helytelen. Ezért helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes jegyzőjének döntése az alperes kárfelelősségét megalapozó, kirívóan súlyos jogértelmezési, jogalkalmazási tévedésnek nem minősíthető. Mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [16] Ptk. 349. §

(1)bek., 339. §

(1)bek. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [19] A felperes a részleges költségmentességére tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték 20 %-át köteles a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján az államnak megtéríteni. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő