Pfv.20794/2016/1 – Kúria

(2),

1. V. Tv. 2:
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.794/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Aczél Mariann ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd A per tárgya: személyhez fűződő jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.880/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 7.P.20.528/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felperesnek 81.365 (nyolcvanegyezer-háromszázhatvanöt) felülvizsgálati eljárási költséget. meg a forint A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön meghívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes által a perbeli időszakban üzemeltetett budapest13hirhatar.hu internetes oldalon
4. május 31-én „Kormánytámogatással lövik, aki tolvajnak látszik" című cikkben megjelent közlés szerint a felperes, Ásotthalom polgármestere bejelentette, hogy fegyveres mezőőrséget szervez a tolvajok ellen, melynek máris megvolt az első ártatlan áldozata; valakit, aki semmit nem követett el, meglőttek. Az online hírújság impresszuma főszerkesztőként a felperest tüntette fel. A Facebook közösségi oldalon a felperes az általa létrehozott profilon
5. május 31-én a fenti cikkre reagálva cáfolta, hogy az egyébként még szervezés alatt álló mezőőrségből bárkit is lelőttek volna, hozzátéve: „Ennyit ezekről a magukat újságíróknak nevező hangulatkeltő szennycsatorna-töltelékekről", feltüntette továbbá a felperes által üzemeltetett hírportálon megjelent cikk elérhetőségét. Az alperes közléséhez több hozzászólás is érkezett. Az egyik a hozzászólás szerint: „Először talán az idióta újságírót lelőni, ha lehetne!". Az alperes által a felperes ellen indított perben a Budapest Környéki Törvényszék előtt 7.P.20.601/
6. számon megindított perben a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes megsértette a jelen per alperesének a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett internetes hírportálon
7. május 31-én „Kormánytámogatással lövik, aki tolvajnak látszik" című cikkben azt a valós tényt, hogy a jelen per alperese kezdeményezésére mezőőrséget szerez Ásotthalom önkormányzata, abban a hamis színben tüntette fel, hogy ennek következményeképpen egy ártatlan embert meglőttek. A jogerős ítélet egyéb jogkövetkezmények mellett kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 350.000 forint sérelemdíjat és annak kamatát. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes a Facebook oldalán tett saját tényállításával, valamint a kommentelő nyilatkozatokkal megsértette a becsületét. Kérte az alperes kötelezését a sérelmezett kijelentések törlésére, a további jogsértéstől való eltiltásra és 600.000 forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a kifogásolt bejegyzésből és a belinkelt cikkből a felperes személye nem azonosítható be, a felperes közszereplő, így a túlzó kritikát is tűrni köteles és hivatkozott arra is, hogy a tartalomszolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések esetében nem irányadók, ezért mások közléséért felelősség nem terheli. Álláspontja szerint az általa használt kifejezések nem indokolatlanul eltúlzottak és nem lépik túl a véleménynyilvánítás határait. Vitatta a sérelemdíj mértékét. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes Facebook profilján
8. május
9. napján megjelent postájában azzal, hogy a felperest szennycsatorna-tölteléknek nevezte, illetve a következő kommenttel: „Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne!" megsértette a felperes becsületét, kötelezte az alperest a fenti kijelentések Facebook profiljáról való eltávolítására, eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 350.000 forintot és annak
10. június
11. napjától járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy az „Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne!" komment kapcsán az alperes azzal sértette meg a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát, hogy azt a Facebook profilján közölte. [8] A jogerős ítélet indokolása szerint alaptalan az alperesnek a felperes perbeli legitimációjának hiányára vonatkozó álláspontja. Az alperes a Facebook oldalán a cikkel kapcsolatban fejtette ki az álláspontját, egyidejűleg megjelentetve a cikk linkjét, amely alapján az érintett Facebook bármely látogatója által visszakereshető volt, hogy kinek a személyéhez köthető az a cikk, amelyre az alperes bejegyzése és az arra érkezett kommentek utaltak. A cikk írójának feltüntetése hiányában az írás csak a felpereshez, mint az adott honlap főszerkesztőjéhez volt kapcsolható. A felperes személye tehát a közlemény tartalmából felismerhető, ezért a felperes rendelkezik a személyiségi védelmi igény érvényesítésére kereshetőségi joggal. [9] Helytállóan utalt arra az alperes, hogy a perbeli jogvita elbírálása során nem alkalmazhatók az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
12. évi CVIII. törvény rendelkezései. Tévesen hivatkozott ugyanakkor arra az alperes, hogy nincs olyan egyéb jogszabályi rendelkezés, amely alapján a felelőssége megállapítható. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátjára az Alaptörvény is tartalmaz rendelkezést, a Ptk. 2:
13. §

(2)bekezdése pedig mindenki által tiszteletben tartó és védendő jogként deklarálja az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat. Ezért, aki más személyiségi jogát megsérti, a jogsértésért felelősséggel tartozik a Ptk. 2:51-

1. §-aiban foglalt szabályok szerint. [10] Az internetes oldal fenntartója azzal, hogy mások számára teret biztosít véleményük kifejezésére és ezáltal lehetőséget teremt azok mások által való megismerésére, a hozzászólást bejegyző személy mellett maga is részese lesz a véleményközlésnek vagy tényállításnak. A becsületet, jóhírnevet sértő tartalmú komment tekintetében a jogsértő magatartás egyfelől a sértő tartalmú véleménynyilvánítás vagy tényállítás, másfelől annak közlése. A Facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy az érintett bejegyzés honlapján való elhelyezéséről tudomást szerzett-e. Azzal ugyanis, hogy a kommentek elhelyezésére lehetőséget biztosító honlapot üzemeltet, illetve Facebook profilt használ, vállalja annak kockázatát, hogy ott jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek. Ezért a személyiségi jogot sértő közlés honlapon való megjelenése önmagában megalapozza annak üzemeltetőjével szemben a személyiségi jogsértés Ptk. 2:
2. §-ában meghatározott objektív jogkövetkezmények érvényesítését. [11] A perben kifogásolt közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek közül „az újságírót lelőni, ha lehetne", valamint a „szennycsatorna-töltelék" hozzászólások a felperes személyét indokolatlanul sértők, megalázók, meghaladják a szabad véleménynyilvánítás határát és megalapozzák a jogsértés megállapítását. [12] A jogsértéssel összefüggésben az alperes a Ptk. 2:
3. §

(1)bekezdése alapján köteles sérelemdíjat fizetni. A Ptk. 2:52. §

(2)bekezdése szerint alkalmazandó 6:

1. §-a alapján a kártérítési felelősség általános szabályai szerint menthette volna ki magát a felelősség alól a felróhatóságának - helyesen: felróhatóság hiányának - bizonyításával. A felperes saját közlése tekintetében a felróhatóság egyértelmű, a komment esetében a kimentésre az adott volna alapot, ha a jogsértő közlést a lehető leghamarabb eltávolítja. Ehhez képest az alperes által sem vitatottan ez nem történt meg, hanem huzamos időn keresztül volt olvasható az alperes Facebook profilján. Mindezekre tekintettel a felróhatóság súlyos foka, a jogsértés kiemelkedő súlyossága az, hogy a kommentelő a felperes életének kioltására utalt, annak kívánatosnak minősítésével, megalapozzák a megítélt sérelemdíj összegét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása érdekében. [14] Az alperes fenntartott álláspontja szerint a felperes személye a per tárgyává tett közleményből nem beazonosítható, miután a cikk szerzője a felperes által üzemeltetett honlapon nincs feltüntetve és abból, hogy a honlap főszerkesztője a felperes, a cikk szerzőjére nem lehet következtetni. [15] A másodfokú bíróság téves megállapításával szemben az internetes oldalnak nem fenntartója, nem tudja megakadályozni, hogy kommentálják a bejegyzését és arra sincs technikai lehetősége, hogy minden kommentet észrevegyen, illetve rövid időn belül eltávolítsa. Ezért a Ptk. 2:
2. §

(1)bekezdés a) pontját megsértve állapította meg a jogsértést olyan magatartás kapcsán, amelyet nem követett el. [16] Az alperes szerint nem kétséges, hogy a felperesre használt „szennycsatorna-töltelék" erős kifejezés és felfokozott érzelmeket tükröz, amelyet azonban a közszereplő felperesnek tűrnie kell, másrészt ez a felfokozott érzelemnyilvánítás, figyelemmel a felperes részéről megfogalmazott valótlan közlésre tekintettel, nem volt indokolatlan. A felperes által üzemeltetett internetes oldalon megjelentetett közlés egy élet elleni súlyos bűncselekménnyel hozta összefüggésbe valótlanul, válaszként hasonlóan túlfűtött, érzelmileg felfokozott reakció alapján a súlyos jelzőkkel való minősítés egy közszereplő személyiségvédelmi igényét nem alapozhatja meg. Az alperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a per tárgyává tett közlés előzményét képező eseményeket. [17] A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem sértett jogszabályt. [19] A Kúria nem értett egyet az alperesnek az aktív perbeli legitimáció hiányára vonatkozó álláspontjával. Az alperes a kifogásolt közlésében a felperes által üzemeltetett internetes oldalon megjelent cikkel összefüggésben az újságírókat minősítette. A felperes személye, mint az alperes által sérelmezett cikket megjelentető internetes újság főszerkesztője beazonosítható volt, s mint újságíró felléphetett a foglalkozásánál fogva személyét is érintő jogsértés miatt. [20] Az alperes állításával szemben a Facebook profil létrehozójának lehetősége van annak beállítására, hogy a profil oldal a nyilvánosság milyen köre számára legyen elérhető és arra mások is közléseket tölthessenek fel. Hasonlóan az internetes oldalon való hozzászólás lehetővé tétele esetéhez, a Facebook közösségi oldalon a profil oldal létrehozója is felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért (Pfv.IV.20.796/2009/6., Pfv.IV.20.101/2016/10.). Amint arra a jogerős ítélet is helytállóan utalt, a Fecebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is. Az objektív felelősség alapú jogsértés alól pedig nem mentesít, hogy az alperesnek nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására. [21] Alaptalanul kifogásolta az alperes a közlés előzményét képező események vizsgálatának elmaradását a „szennycsatorna-töltelék" kifejezés jogsértő voltának megítélése során. A felperesnek az alperes által kifogásolt közlése, amelyre vonatkozóan fogalmazta meg az alperes a „felfokozott érzelmeket tükröző" véleményét, még valótlansága esetén sem eredményezheti az alperesnek a jogsértésért való felelősség alól a mentesülését azon az alapon, hogy a sérelmezett kifejezéssel az érzelemnyilvánítás nem volt indokolatlan. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [22] Ptk. 2:51. §

(1)bek. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alperes kérelmére a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [24] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és az eredménytelen felülvizsgálattal élő alperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [25] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján a pervesztes alperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő