Mfv.10627/2015/4 – Kúria

(1)bekezdése az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltételeként rögzíti a doktorjelölti jogviszony létesítését.

1. CXXXIX. Tv.
2. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.627/2015/
3. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Sipőczné dr. Tánczos Rita előadó bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Farkas és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Farkas Sándor ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Jaczkovics Hegedűs Eszter ügyvéd) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezménye A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Zalaegerszegi Törvényszék 2.Mf.20.428/2015/
4. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.324/2014/
5. Rendelkező rész A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék 2.Mf.20.428/2015/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + 2700 (kétezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban illetéket az állam viseli. felmerült 50.000 (ötvenezer) forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
7. szeptember 1-jétől állt az alperes alkalmazásában adjunktus munkakörben. Kinevezésében a munkáltató előírta, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket a felsőoktatásról szóló
8. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)
9. §-a és
10. §-a, valamint az intézmény foglalkoztatási követelményrendszere [2] [3] szerint köteles teljesíteni. Előírta továbbá azt is, hogy a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott követelmények közül
11. szeptember 1-jéig PhD. fokozatot kell szereznie. A felperes kinevezésekor a ... Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájánál állt jogviszonyban, ahol
12. augusztus 30-án abszolutóriumot szerzett, de a fokozatszerzési eljárást a kinevezés időpontjában és azóta sem kezdte meg, nem létesített doktorjelölti jogviszonyt. Az alperes
13. augusztus 21-én kelt intézkedésével felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, mivel nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat, illetve azokat a munkakörének betöltéséhez szükséges feltételeket, melyeket a kinevezési okmányban számára előírtak, így
14. szeptember 1-jéig nem szerzett PhD. fokozatot. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [4] A felperes az intézkedést sérelmezve közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte. Marasztalási igényt nem terjesztett elő, figyelemmel arra, hogy kára nem keletkezett. A felmentést azért tartotta jogszabálysértőnek, mert a kinevezés időpontjában a PhD. fokozat megszerzésének előírása nem nyugodott sem jogszabályon, sem az intézmény foglalkoztatási követelményrendszerén, s a munkáltató azáltal, hogy e többletkövetelményt előírta, eltért a Kjt. és az ágazati szabályoktól, így a felmentés indoka nem volt valós. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes kinevezésekor az Ftv.
15. §

(1)bekezdés b) pontja alapján támasztott szigorú foglalkoztatási feltételt a felperessel szemben. A felperes a doktori képzést követő fokozatszerzési eljárást nem kezdte meg, doktorjelölti jogviszonyt nem létesített, így jogszerűen szüntette meg a felperes jogviszonyát. Első- és másodfokú ítélet [6] A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.324/2014/

1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és 101.600 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az adjunktus munkakörben történő foglalkoztatás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése volt. A felperes kinevezése időpontjában és azt követően sem állt doktorjelölti jogviszonyban, így kinevezése jogszabályba ütközött, nem felelt meg az Ftv.
2. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, ezért közalkalmazotti jogviszonya érvénytelen megállapodáson alapult. A felmentés időpontjában hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 24. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 29. §

(1)bekezdése alapján a munkáltató köteles volt a jogviszonyt megszüntetni, mivel az érvénytelenség okát a felperes utóbb sem hárította el. A semmisséget az Mt. 27. §

(3)bekezdésének megfelelően hivatalból kellett észlelni, ezért a közalkalmazotti jogviszony munkáltatói megszüntetése jogellenességére a felperes nem alapíthatott igényt. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt Zalaegerszegi Törvényszék 2.Mf.20.428/2015/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és 50.800 forint perköltség fizetésére kötelezte a felperest. [8] A másodfokú bíróság azzal pontosította az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya
2. március 31-ével került megszüntetésre azzal, hogy
3. szeptember 1-jétől
4. december 15-éig munkavégzésre kötelezték, míg
5. december 16-ától
6. március 31-éig a munkavégzés alól mentesítették. [9] A törvényszék ítéletében kifejtette, hogy az egységes bírói gyakorlat értelmében a jogszabályban előírt feltétel nélkül foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya érvénytelen. Az Ftv.
7. §

(1)bekezdésének b) pontja az adjunktus munkakörben történő alkalmazás feltételeként a doktorjelölti jogviszony létesítését írta elő, a felperes azonban kinevezése időpontjában és azt követően sem felelt meg ennek a feltételnek. A munkáltató az Ftv. 87. §

(1)bekezdésében biztosított felhatalmazással a foglalkoztatási követelményrendszer 152. §

(3)bekezdésének alkalmazásával szigorú előírásként határozta meg a PhD. fokozat megszerzését. Az Ftv. 91. §

(1)bekezdése b) pontja nem doktorjelölti jogviszony létesítésére, hanem az adjunktus munkakör betöltéséhez szükséges feltétel, a PdD. fokozat megszerzésére adott nyolc év haladékot az adjunktusi munkakörben való továbbfoglalkoztatás feltételeként. [10] A törvényszék megállapította, hogy mivel az Ftv. 87. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a doktorjelölti jogviszony az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele volt, s ennek a felperes nem felelt meg, s az érvénytelenség okát később sem hárította el, az Mt. 29. §

(1)bekezdésének megfelelően az alperes jogszerűen számolta fel a jogviszonyt. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, s hozzon a jogszabályoknak megfelelő ítéletet és marasztalja az alperest a perköltségben. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Ftv. 87. §

(1)bekezdését és 91. §

(1)bekezdését. Érvelése szerint e paragrafusokat együtt, a jogalkotói szándékot feltárva kell értelmezni, s ha a munkaügyi bíróság álláspontja helyes lenne, értelmét veszítené a törvény 91. §

(1)bekezdése. Ez a rendelkezés az adjunktus vonatkozásában egy végső határidőt szab, s nyolc évben határozza meg a munkába állástól számítottan azt az időtartamot, amely alatt a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket teljesíteni kell. [12] A felperest kinevezése okmánya szerint gyakornok munkakörbe nevezték ki, adjunktusi beosztásba. Ez gyakornoki munkakört jelent adjunktusi feladattal, többlet megbízással. A felperes gyakornoki kinevezése így semmiképpen nem lehet érvénytelen, egy gyakornoknak nem előírt követelmény a doktorjelölti jogviszony létesítése. Az alperes követelményrendszerében nem volt az adjunktusi munkakörhöz feltételként szabva doktori fokozat megszerzése, így a felperes jogviszonya érvényesen jött létre, s valós ok hiányában került megszüntetésre. A felperes doktorjelölti jogviszony megléte hiányában is kinevezhető volt adjunktussá azzal a megkötéssel, hogy munkába állásától számított nyolc év elteltéig az alkalmazási feltételt jogviszonya megszűnése terhével teljesítenie kellett. [13] A törvényszék helytelenül értelmezte az Ftv. 87. §-a rendelkezéseit, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a kinevezés érvénytelen volt. A PhD. fokozat megszerzését sem jogszabály, sem az intézmény foglalkoztatási követelményrendszere nem írta elő, ez a feltétel tehát nem létező feltétel volt, így annak teljesítését nem kérhették számon. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira tekintettel hatályában tartsa fenn, és marasztalja a felperest a felülvizsgálati eljárás költségében. Érvelése szerint az Ftv. 87. §

(1)bekezdése és 91. §

(1)bekezdés b) pontja együttes alkalmazása csak akkor értelmezhető, ha a közalkalmazotti jogviszony érvényesen létrejött. A munkáltató a kinevezési okmányában volt köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell teljesíteni. A felperes kinevezési okmányában meghatározták és előírták azt, hogy 2014. szeptember 1-jéig PhD. fokozat megszerzésére köteles. A törvény továbbfoglalkoztatási tilalmat határoz meg bizonyos határidő eltelte és a feltételek be nem következte esetében. A felperes az alapeljárásban nem vitatta adjunktusi munkakörét, így mindez a felülvizsgálati eljárás tárgya már nem lehet. Kúria döntése és jogi indokai [15] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [16] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272.§

(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti [1/2016.(II.15.] PK vélemény a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről]. [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy kinevezése szerint nem adjunktusi, hanem gyakornoki munkakört töltött be, így gyakornoki kinevezése semmiképpen nem lehetett érvényes. A felperes ennek megfelelően a tényállás megállapítását kifogásolta, azonban nem jelölte meg e körben a megsértett jogszabályhelyet. Ez a kérdés ezen túl nem képezte az első-, illetve másodfokú eljárás tárgyát sem, a jogerős ítélet azonban csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első- és másodfokú eljárásban is felmerült (EBH 2000.371., BH 2002.283.). Erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem ezen pontját érdemben nem vizsgálta. Az irányadó tényállás szerint a felperes kinevezése adjunktus munkakörre szólt. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy az alperes kellő alap nélkül írta elő számára a PhD. fokozat meghatározott ideig történő megszerzését, figyelemmel arra, hogy a doktorjelölti jogviszonyon túli alkalmazás, illetőleg munkakör betöltési feltétel ránézve az általános kinevezési feltételeken túl a kinevezésekor nem volt. [19] Ezzel ellentétben helytállóan érvelt a másodfokú bíróság azzal, hogy a munkáltató a kinevezésben az Ftv. 152. §

(3)bekezdésének alkalmazásával szigorúbb előírásként határozta meg a PhD. fokozat megszerzését. E PhD. fokozat megszerzésének elengedhetetlen feltétele az adjunktusi munkakörben való alkalmazáshoz eleve szükséges doktorjelölti jogviszony. Egy érvényesen létrejött jogviszony esetén lett volna vizsgálható az, hogy az Ftv. 91. §

(1)bekezdése b) pontja tükrében a felperes felmentése jogszerű volt-e vagy sem. Az eljárt bíróságok azonban ezt megelőzően helyesen azt a kérdést vizsgálták, hogy a felperes jogviszonya érvényesen jött-e létre vagy sem, így a kérdés megítélése során nem volt jelentősége annak a körülménynek, hogy a munkáltató jogszerűen írta-e elő a felperes számára alkalmazási feltételként a PhD. fokozat megszerzését. [20] Kellő alap nélkül állította a felperes felülvizsgálati kérelmében azt, hogy 2008. szeptember 1-jét követően doktorjelölti jogviszony megléte hiányában is kinevezhető volt adjunktussá azzal a megkötéssel, hogy a munkába állástól számított nyolc év leteltéig az alkalmazási feltételt jogviszonya megszüntetése terhével kellett teljesíteni. Ezzel ellentétben megállapítható, hogy az Ftv. 87. §

(1)bekezdése az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltételeként rögzíti a doktorjelölti jogviszony létesítését, mindezek hiányában az érvényesen nem jöhet létre. Ezzel ellentétben az Ftv. 91. §

(1)bekezdés b) pontja a már érvényesen fennálló adjunktusi munkakör vonatkozásában tartalmaz olyan előírást, a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek - például a PhD. fokozat megszerzése vagy egyéb, a kinevezési okmányban, illetve a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételek teljesítése - vonatkozásában biztosít a munkáltató számára nyolc év haladékadási lehetőséget. [21] Az adjunktussá történő kinevezés feltétele többek között a doktorjelölti jogviszony létesítése, amely vonatkozásában a jogszabály nem határozott meg türelmi időt, nem biztosított haladékot. Ennek megfelelően mivel a felperes kinevezésekor nem állt doktorjelölti jogviszonyban, a kinevezése jogszabályba ütközött, az semmis, ezért az Mt. 29. §

(1)bekezdésének megfelelően helytállóan számolta fel azt a munkáltató. A felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése ezért nem volt jogellenes, így az Mt. 82. §

(1)és

(2)bekezdésében írt jogkövetkezmények nem voltak alkalmazhatók. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. április
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző