Bfv.299/2016/6 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. d)és
2. j)pontja], 3 rendbeli társtettesként elkövetett kényszervallatás bűntettében [Btk. 303. §

(1)bekezdés, egy esetben

(2)bekezdés], 2 rendbeli társtettesként elkövetett jogellenes [2] [3] [4] [5] magatartás bűntettében [Btk. 304. §

(1)bekezdés, egy esetben

(2)bekezdés b) pont], társtettesként, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében [Btk. 301. §

(1)bekezdés] és 4 rendbeli társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pontja]. A terheltet ezért halmazati büntetésül 20 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontját a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napban határozta meg. A törvényszék ítélete ellen B. Cs. Z. II. rendű terhelt tekintetében a terhelt és védője által a terhelt felmentése érdekében bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a II. rendű terheltet érintően annyiban változtatta meg, hogy társtettesként elkövetett emberölés bűntetteként minősített cselekményét társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés második fordulat], a tényállás IV/a) pontjabeli társtettesként elkövetett kényszervallatás bűntetteként minősített cselekményét társtettesként elkövetett bántalmazás hivatalos eljárásban bűntettének [Btk. 301. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] minősítette. A terhelt szabadságvesztésének tartamát 10 évre enyhítette azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban annak 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a II. rendű terheltet érintően helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen B. Cs. Z. II. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát a védő a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjára alapozta és a terhelt Btk. 164. §

(8)bekezdése szerint minősülő testi sértésként értékelt cselekménye törvénysértő minősítésére és ehhez kapcsolódóan törvénysértő büntetés kiszabására hivatkozott. A védő vitatta a halálos eredmény terheltnek történő felrovását, álláspontja szerint cselekményének helyes minősítése a Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(6)bekezdés b) pontja szerinti lett volna. A Legfőbb Ügyészség BF.346/2016/

1. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát alaptalannak jelölte meg, a terhelt cselekménye minősítését és a kiszabott büntetést törvényesnek tartotta, ezért a támadott határozat II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartását indítványozta. Az átiratban a Legfőbb Ügyészség utalt arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban jogi következtetések alapját kizárólag a jogerős határozatban megállapított tények képezhetik, márpedig a védő egyes hivatkozásai a jogerős ítéletben nem szereplő tényeket állítóak. B. Cs. Z. II. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében a felülvizsgálati indítványában kifejtett álláspontját fenntartotta és az átiratban kifejtettekkel nem értett egyet. Új elemként eljárási hibaként hivatkozott az általa felkért, majd a tárgyalásra megidézni indítványozott szakértő és az ügybe bevont szakértő véleménye ütköztetésének elmaradására. [6] B. Cs. Z. II. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványát a Kúria a Be.
2. §

(1)bekezdése értelmében tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati felülbírálat a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdésében foglaltak értelmében a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértésekre terjedt ki. [7] A Kúria felülbírálata során az utóbb említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, míg a védő felülvizsgálati indítványát - egyezően a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettekkel alaptalannak találta. [8] A védő által hivatkozott Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak helye van, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt a terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabtak ki. [9] A Kúriának a védő felülvizsgálati indítványa alapján elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a jogerős határozatban B. Cs. Z. II. rendű terheltnek az elsőfokú ítélet tényállásának V. pontjában foglalt cselekménye kapcsán törvényesen rótták-e fel B. J. A. sértett halálának okozását, és e körben a gondatlanságból történt elkövetést. E kérdéskörben nemleges álláspont kialakítása eredményezhette volna csak a terhelt büntetésének felülvizsgálatát. [10] A Kúria azonban felülbírálata során arra a meggyőződésre jutott, hogy a II. rendű terhelt cselekményének Btk. 164. §

(8)bekezdés második fordulatakénti (vagyis halált okozó testi sértés bűntettekénti) minősítése a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás alapján törvényes. [11] Ezen álláspont indokolása bevezetéseként a Kúria nyomatékkal utalt a Be. 423. §

(1)bekezdésében foglaltakra, amelynek értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. [12] E törvényi rendelkezésekből következően a Kúria a felülvizsgálati eljárásban elbírálható jogkérdéseket kizárólag azon tények alapján bírálhatja el, amely tényeket a jogerős határozat tényállása tartalmaz. Nem kerülhetnek szóba e körben a tényállásban szereplőekkel ellentétes tények, miként olyanok sem, amelyeket a tényállás nem tartalmaz. [13] Nem vizsgálható a tényállás mikénti megállapításához vezető út, a bizonyítás teljessége sem. A bizonyítékok értékelésének mikéntje, egyesek elfogadása, mások elvetése felül nem bírálható, ezért a felülvizsgálati indítványban vitássá sem tehető. [14] Egyértelműen az utóbbi körbe tartozó, a II. rendű terhelt védőjének a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében a szakértői bizonyítással szemben megfogalmazott kifogás, ennek vizsgálatába ezért a Kúria nem bocsátkozhatott. [15] Részben e körbe esőek - miként arra átiratában a Legfőbb Ügyészség is rámutatott - a védő által kifejtettek az anyagi jogi kérdéskört érintően is. [16] A védőnek a terhelt cselekménye minősítésével szembeni érvelésének lényege az, hogy a II. rendű terhelt 18 óra 30 perc körüli időpontban az udvarra ment cigarettázni, amiközben B. V. L. I. rendű terhelt a sértettet a gumibottal nagy erejű ütésekkel megsorozta és bántalmazta. A védő amellett érvel, hogy ez volt a sértett legjelentősebb súlyú bántalmazása és nem bizonyítható, hogy enélkül - és a terhelt jelenléte nélküli további bántalmazások nélkül - is létrejött volna a halálos eredmény. Ebből fakadóan a halálos eredményre a II. rendű terhelt gondatlansága sem terjedhet ki. [17] A védő ténybeli okfejtése azonban a jogerős határozatban rögzítettekkel ellentétes. [18] B. J. A. sértett bántalmazás hatására bekövetkezett halálának oka ugyanis ténykérdés. Olyan ténykérdés, amelyre a bíróság tényfelderítési kötelezettsége kiterjed, amely bizonyítás tárgya, és amelynek megállapítására a bizonyítékok értékelésével és mérlegelésével került sor. Az e körbe tartozó ténykérdések viszont - miként arra korábban már utalás történt - a felülvizsgálati eljárásban nem érinthetők. [19] A jogerős határozat B. J. A. sértett halálának oka tekintetében mindenben törvényesen megindokoltan egyértelmű megállapítást tesz. Az első- és a másodfokú ítélet e körben teljes mértékben egybehangzó: a halál oka a sértett elhúzódó bántalmazása volt, amelynek következtében olyan kiterjedt zsírszövet roncsolódást szenvedett el, és amelynek következtében szükségszerűen és elkerülhetetlenül alakult ki zsírembólia, azaz a roncsolt zsírszövetekből a zsírcseppek keringésbe jutottak és a vérárammal tovasodródtak, a tüdő kapillárisaiban elakadtak, megakadályozva a vérkeringést, amelyhez még hozzájárult a mellkasi csontosváz szerkezetének megbomlása, s ezek együttesen fulladásos halálhoz vezettek. A sértett élő állapotban elszenvedett sérülései és halála között közvetlen ok-okozati összefüggés állt fenn. A bántalmazás kezdetén a sértett életét orvosi szaksegítség még megmenthette volna, azonban ezután olyan kiterjedt bántalmazási sorozatot szenvedett el, hogy az újraélesztési kísérletek eredményre már nem vezethettek (elsőfokú ítélet

1. oldal 2-
2. bekezdése, másodfokú ítélet
3. oldal harmadik bekezdése). [20] A tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a sértett ekkénti bántalmazásában B. V. L. I. rendű terhelttel együtt B. Cs. Z. II. rendű terhelt is részt vett: „... B. V. I. rendű és B. Cs. II. rendű terheltek a sértettet pontosan meg nem állapítható sorrendben, ököllel, közepes erővel, legalább négy alkalommal az arcán, továbbá közepes, közepest meghaladó és nagy erővel, ököllel, illetve B. Cs. II. rendű terhelt gumibotjával először állóhelyzetben a mellkasán elöl és hátul, majd fekvő helyzetben a mellkasának elülső és oldalsó részén sokszorosan, pontosan meg nem állapítható számú ütéssel megütötték, a mellkasán nagy erővel megtérdelték vagy megtaposták." (elsőfokú ítélet
4. oldal ötödik bekezdése). [21] Nem hagy kétséget e megállapítás felől a másodfokú ítélet
5. oldal harmadik bekezdése sem, amely a II. rendű terhelt védőjének az ezzel kapcsolatos érvelését már a másodfokú eljárásban elvetette, egyértelműen rögzítve, hogy a sértettnél a zsírembóliát nem kizárólag B. V. L. I. rendű terheltnek a védő által hivatkozott gumibot ütései, hanem a bántalmazás sorozat egésze eredményezte (másodfokú ítélet
6. oldal harmadik bekezdése). [22] B. Cs. Z. II. rendű terhelt cselekményének minősítése pedig e tényeket alapul véve helytálló. A másodfokú ítélet jogi érvelése e körben maradéktalanul helytálló (és a védő által is csak eltérő tényadatokon alapulóan kétségbe vont). [23] Az irányadó tényállás ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy a sértett elhúzódó bántalmazásában B. Cs. Z. II. rendű terhelt is részt vett oly módon, hogy bántalmazásával a sértettnél kialakuló zsírembóliának és ezzel a halálos eredménynek is okozója volt. A terhelt gondatlanságból történt elkövetésére vont jogkövetkeztetés ugyancsak helytálló. Arra vonatkozóan, hogy a terheltek tudatában a halálos eredmény bekövetkezésének lehetősége felmerült, nem csak a körülményekből lehet következtetni, hanem a sértett mindkét terhelt által hallott kijelentéséből („fulladok, meg fogok halni" elsőfokú ítélet
7. oldal ötödik bekezdése) is, és az I. rendű terhelt erre adott válasza („nem fogsz meghalni" - ugyanott) alátámasztja az eredmény elmaradásával kapcsolatos - alaptalannak bizonyult - bizakodást. [24] Mivel a kifejtettekből következően a Kúria B. Cs. Z. II. rendű terhelt védőjének a terhelt cselekménye minősítését támadó felülvizsgálati érveit alaptalannak találta, a terhelt büntetése anyagi jogi szabálysértés hiányában - a Be.
8. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében nem volt felülvizsgálható. [25] A Kúria ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot B. Cs. Z. II. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. július
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő