A határozat elvi tartalma: Nem állapítható meg jogszabálysértés, ha a bíróság a részéről a tényállás megállapítása logikus, nem iratellenes és nem okszerűtlen, továbbá a bíróság a bizonyítékok értékelésére vonatkozó megállapításait megfelelően indokolta. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.560/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Koch György ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Révfy Dóra ügyvéd A per tárgya: Megbízási díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 5.Pf.22.018/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kalocsai Járásbíróság 5.P.20.432/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 200.000 (Kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 2.300.000 (Kétmillió-háromszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt szerződéssel
- szeptember 19-én megbízta az alperest egy társaság tulajdonában álló ingóságok megszerzésével. Ennek érdekében - az okirat szerint - 23.000.000 forintot bocsátott az alperes [2] [3] rendelkezésére, és megállapodtak, hogy ha az alperes a megbízást nem tudja teljesíteni, úgy az átvett pénzösszeget visszaadja és a visszafizetésig évi 12 %-os kamatot is fizet. Az alperes a megbízást nem teljesítette, és a megbízási szerződés felmondása, majd felszólítás ellenére a pénzt nem fizette vissza a felperes részére. A felperes feljelentése alapján az alperessel szemben büntetőeljárás is indult. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes kereseti kérelmében 23.000.000 forint és szerződés szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy csak 20.000.000 forintot kapott, ezt az összeget pedig visszafizette. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 23.000.000 forint és ezen összeg után
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig évi 12 %-os mértékű kamat, valamint perköltség felperes részére történő megfizetésére. Megállapította, hogy sem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, sem a per megszüntetésének nem volt helye. A peres felek közötti megbízási szerződéses jogviszony megszűnésére tekintettel az alperesnek elszámolási kötelezettsége áll fenn, melynek nem tett eleget, ezért a kereseti kérelem szerinti marasztalásnak van helye. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet értelmében a felmerült bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése alapján az a következtetés vonható le, hogy az alperesnek az ellenkérelmében tett tényállításait nem sikerült bizonyítania, ezért köteles az átvett 23.000.000 forint és kamatai megfizetésére. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalával a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását. A Pp.
- §
(1)bekezdése, 164. §
(1)bekezdése, 221. §
(1)bekezdése, 130. §
(1)bekezdés
- d)pontja, 157. §
- a)pontja, valamint az „ártatlanság vélelmének" alapelvi szintű megsértésére hivatkozott. Szerinte a bíróság a felmerült bizonyítékokat nem kellő körültekintéssel értékelte, és ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen és téves. A [9] felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget, mert nem bizonyította, hogy rendelkezésére állt 23.000.000 forint. A bíróság a nyilatkozatait, valamint ... tanú által előadottakat nem értékelte, és ítélet indokolási kötelezettségének sem tett eleget, mert nem utalt azokra az okokra, amelyek miatt valamely tényt nem talált bizonyítottnak. Érvelése értelmében az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, illetve a pert meg kellett volna szüntetni, de legalább a polgári peres eljárást fel kellett volna függeszteni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [12] A polgári peres eljárásban az alperes büntetőjogi felelősségének kimondása fogalmilag kizárt, ezért az „ártatlanság vélelme" büntetőjogi alapelvének sérelme - amely körben a Pp. 272. §
(2)bekezdése szerinti feltételekkel a jogerős ítélet alapjául szolgáló jogszabálysértés megjelölésére nem is került sor - nem állapítható meg. Nem merült fel továbbá olyan bizonyíték sem, amely alapján megállapítható lett volna, hogy a megbízási szerződéssel összefüggő elszámolási igényét a felperes valamely más peres eljárásban oly módon érvényesítette, hogy pergátló okként a perfüggőség vagy az ítélt dolog (Pp. 130. §
(1)bekezdés
- d)pontja, 157. §
- a)pontja) megállapítható lett volna, ugyanis a jogerős ítélet meghozataláig a büntetőeljárásban vagy más polgári peres eljárásban a felperes által jelen perben érvényesített igény tekintetében jogerős döntés a felülvizsgálati kérelem előadása szerint nem született, sőt az alperesi nyilatkozatok szerint még vádemelésre sem került sor. A felek közötti szerződésből fakadó elszámolási igény elbírálásának nem előfeltétele a büntetőeljárás lefolytatása, ezért megalapozottan a per tárgyalásának felfüggesztésére sem kerülhetett sor. [13] A felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - általában nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének (BH 2012.179.), felülmérlegelésre csak igen kivételesen akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Az adott esetben ez nem állapítható meg. A bíróság a bizonyítási teher szabályát [Pp. 164. §
(1)bekezdés] megfelelően alkalmazva jutott arra a helyes következtetésre, hogy a felperes az alperes részére átadott összeg nagyságrendjét és jogcímét teljes bizonyító erejű magánokirattal [Pp. 196. §
(1)bekezdés b) pontja] bizonyította, így a pénz származása és rendelkezésre állása körében további bizonyítási terhet róni a felperesre indokolatlan. Ugyanakkor az alperes sem azon tényállítását, hogy csak az általa elismert 20.000.000 forintot vette át, sem pedig azt, hogy az átvett pénzösszeget a felperesnek visszafizette, bizonyítani nem tudta, így a bizonyítatlanság jogkövetkezményét is helyesen vonta le a bíróság [Pp. 164. §
(1)bekezdés]. [14] A bíróság mind az alperes előadását, mind pedig ... tanúvallomását a per egyéb bizonyítékaival összevetve értékelte, és a bizonyítékok összességéből - azokat saját meggyőződése szerint elbírálva helyesen állapította meg a tényállást. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a bíróság részéről a tényállás megállapítása logikusan, nem iratellenesen vagy okszerűtlenül történt, így nem sérült a Pp. 206. §
(1)bekezdése. A bíróság a bizonyítékok értékelésére vonatkozó megállapításait megfelelően indokolta [Pp. 221. §
(1)bekezdés], és jogszabálysértés nélkül lefolytatott eljárásban marasztalta az alperest. [15] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Záró rész [16] Az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles a felperes áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A Kúria az alperes illetékfeljegyzési jogára tekintettel a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdése szerint határozott. [17] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró