A határozat elvi tartalma: A hulladékgazdálkodási tevékenység (ártalmatlanítás, szállítás) engedélyköteles voltáról a hatóság az eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint dönt. Ha az ügy lényeges körülményeit érintő állításait a bizonyításra köteles fél nem bizonyítja, akkor azt a terhére kell értékelni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Kfv.II.37.941/2015/
- . Kalas Tibor a tanács elnöke . Tóth Kincső előadó bíró . Rothermel Erika bíró felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Ferencz Márta ügyvéd (cím) Az alperes: Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros utca 58/A.) Az alperes képviselője: . ... fogalmazó A per tárgya: hulladékgazdálkodási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:écsi Közigazgatási Munkaügyi Bíróság 4.K.27.247/2014/
- és Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi 4.K.27.247/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- szeptember 26-a óta a felperes tulajdonában áll a ... helyrajzi számú terület, amely az 1960-as évektől lakossági kommunális és inert hulladék elhelyezésére szolgált. Az ingatlanon a felperes is hulladékgazdálkodási tevékenységet kívánt folytatni. A felperes vállalkozási tevékenysége keretében épület bontási [2] [3] [4] tevékenységet végez. A felperes az adott területre saját teherautóval - változó intenzitással - szállítja a bontási munkáiból származó hulladékot és építési anyagot. A felperes tevékenységét oly módon végzi, hogy mindig a bontás helyén válogatja szét a hasznosítható anyagokat, ezeket ... úti telepére szállítja, a törmeléket pedig a tárgybeli ingatlanra. A ... Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: elsőfokú hatóság) munkatársai
- január 21-én helyszíni ellenőrzést tartottak a tárgybeli ingatlanon. Megállapították, hogy a területen teherautó használat és hulladéklerakás friss nyomai találhatóak; a korábban beszállított és felhalmozott hulladékokat prizmákba rendezték, tömörítették, a hulladék módszeres és szakszerű hulladékdepónia művelés arculatát mutatja. A hatóság rögzítette, hogy a hulladék kb. 2.000 m² nagyságú területen helyenként 10-15 méter magasságban helyezkedik el, a felperes hulladékgazdálkodási engedéllyel és telepengedéllyel nem rendelkezik. Az elsőfokú hatóság
- január
- napján kelt 1337-2/
- számú határozatával a hulladékok hulladékkezelési engedély nélküli kezelését (hulladék ártalmatlanítás lerakással) azonnali hatállyal megtiltotta, egyidejűleg kötelezte a felperest, hogy gondoskodjon a tárgyi ingatlanra beszállított és felhalmozott, valamint tömörített, prizmákba rakott - EWC 17 főcsoportba tartozó - építési és bontási hulladék kitermeléséről és annak engedéllyel rendelkező szervezet általi kezeléséről. Ezt követően és párhuzamosan a ... Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Igazgatási Osztálya által folytatott telepengedélyezési eljárással, az elsőfokú környezetvédelmi hatóság
- február 5-én végzésben értesítette a felperest arról, hogy a hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése (nem veszélyes hulladékok engedély nélküli kezelése) miatt hatósági eljárást indít vele szemben. Az elsőfokú hatóság felhívta a felperest arra, hogy nyilatkozzon a tárgyi ingatlanon található hulladék mennyiségéről.
- február 18-án a hatóság ismételten ellenőrizte a telephelyet és azt állapította meg, hogy a hulladék mennyisége 6.500 tonna. Ezt követően az elsőfokú hatóság
- február
- napján kelt 133710/
- számú határozatával a felperest 118.319.400 forint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte. A hatóság határozatában hivatkozott a hulladékokról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.)
- §
(1)bekezdés 2.,
- és
- pontjára,
- §
(1)bekezdésére és 14. §
(1)bekezdésére. Mindemellett rögzítette, hogy a felperes a bontás helyszínén gyűjthet engedély nélkül hulladékot, az onnan elszállított hulladéknak más ingatlanon történő elhelyezése azonban nem minősíthető gyűjtésnek, az már a hulladék ártalmatlanítás körébe esik, s mint ilyen tevékenység, hatósági engedélyhez kötött, mellyel felperes nem rendelkezik. Ezért a Ht. 86. §
(1)bekezdés b) pontja alapján bírságot alkalmazott, melynek összegét a 271/
- (XII. 21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet)
- §
(1)[5] bekezdése, 1. §
(3)bekezdés d) pontja és 3. §
(6)bekezdése alapján állapította meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- július
- napján kelt 14/2421-5/
- iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot helyben hagyta. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [6] [7] A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a bírság kiszabásának jogalapját, annak összegszerűségét azonban nem. Álláspontja az volt, hogy a hatóság a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, nem vizsgálta a különböző időszakra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket, nem alkalmazta Ht.
- július
- napja előtt hatályos rendelkezéseit. Állította továbbá, hogy hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végez, hiszen saját tevékenységéből származó hulladékot saját ingatlanán csak átmenetileg helyez el. Kifogásolta, hogy a hatóság döntésében hivatkozott a telepengedélyezési eljárásra. Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság vizsgálta, hogy a felperes engedélyköteles tevékenységet végzett-e szükséges engedély hiányában. Ennek körében megállapította, hogy a hatóság tényállás-tisztázási kötelezettségének eleget tett, hiszen többször is helyszíni ellenőrzést tartott a tárgybeli ingatlanon, ennek során meggyőződött az ingatlanon folyó tevékenységről. A helyszíni szemlén tapasztaltakat a rendelkezésre álló jegyzőkönyvek kellő bizonyítóerővel tanúsítják. Utalt arra is, hogy a hatóság beszerezte a ... Város Polgármesteri Hivatalának tájékoztatását, amely lényegében a perbeli ingatlanon végzett tevékenységre vonatkozóan szolgált adattal (felperesi nyilatkozat). Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségét nem sértette meg. Álláspontja szerint a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy nem folytatott engedélyköteles tevékenységet. Nem vitatott körülményként utalt arra, hogy a felperes a telephelyére a bontási tevékenységből származó hulladékot szállítja, ott lerakja és azt tárolja. A hulladéklerakást a Ht. 2. számú melléklete D1 pontja alapján ártalmatlanítási műveletnek minősítette, megállapítva, hogy az a Ht. 17.§
(1)bekezdése alapján csak hulladékgazdálkodási engedély alapján végezhető. Mindezek miatt indokoltnak tartotta a Ht. 86. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a bírság kiszabását. Hivatkozott arra, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §
(1)bekezdése alapján a hatósági ellenőrzéskor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kellett figyelembe venni, ezért teljesen szükségtelen volt a
- július 12-e előtt hatályos rendelkezések vizsgálata. Megállapította azt is, hogy a felperes rekultivációval kapcsolatos hivatkozásai sem relevánsak, mivel a rekultivációs eljárásban hozott bárminemű döntés nem hat ki a jelen eljárásra, a szükséges engedélyek nélkül végzett tevékenység jogkövetkezményeinek viselésére. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. Állította, hogy a hatóság az eljárása során nem kellően tisztázta a tényállást, és a különböző időszakokra vonatkozó hatályos jogszabályi hátteret sem tárta fel. Érvelése szerint a
- július 12-e előtt hatályos Ht.
- §
(1)bekezdése engedély nélkül engedte végezni a hulladék szállítását, amennyiben a tevékenység nem volt üzletszerű. Továbbá a hulladék gyűjtését is, ha a hulladék birtokosa saját ingatlanán, telephelyén végezte azt. Ezért úgy ítélte meg, hogy a hatóság nem volt következetes, amikor nem vizsgálta az egyes időszakokban hatályos rendelkezéseket. Vitatta azt a tényt is, hogy a társaság hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatott, hulladékot kezelt, ártalmatlanított. Állította, épületbontási tevékenysége és építési területet előkészítő tevékenysége során képződő hulladék a társaság tulajdona, így a felperes eredeti hulladéktermelő. Ezért a Ht. 2.§ 17a. pontja szerint nem gyűjtő,
- pontja szerint hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végez, hiszen saját tevékenységéből származó hulladékot a saját ingatlanán átmenetileg helyezi el, a későbbiekben pedig a Ht.
- §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik a hulladék kezeléséről. Változatlanul nem értette, hogy a telepengedélyezés köteles tevékenység megtiltásának és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárásnak milyen kapcsolata volt a környezetvédelmi hatósági eljáráshoz. Sérelmezte, hogy a hatóság azt sem vizsgálta, hogy a tárgyi ingatlanon már az 1960-as évektől folyt B., H. és V. területről kommunális és inert hulladék elhelyezése, a terület korábban a ... Mezőgazdasági Szövetkezet, majd több magánszemély tulajdonában állt, a társaság csak
- szeptember 26-án vásárolta meg azzal a céllal, hogy később hulladékgazdálkodási tevékenységet folytasson ezen a telephelyen. Érvelt azzal, hogy el kívánja végezni a terület rekultivációját, ez iránt már kérelmet is előterjesztett. A kérelméhez mellékelt egy geodéziai felmérést 2014 márciusából, amely szerint az összesen 12.070 m² területen az 1960-as évektől kezdődően lerakott hulladék mennyisége kb. 15.000 m³, mely a területen változó vastagságban lett leterítve. Hivatkozása szerint a telepen átmenetileg elhelyezett inert hulladékot a rekultiváció során kívánja felhasználni, másrészt pedig átadással kerül hasznosításra. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a felperesnek, mint hulladékbirtokosnak a hulladék-ártalmatlanítási és szállítási tevékenysége folytatásához hatósági engedéllyel kellett volna rendelkeznie, mely nem állt rendelkezésre annak ellenére, hogy e területet hulladék elhelyezési céllal vásárolta. Irrelevánsnak tekintette a rekultivációra vonatkozó hivatkozást, és alaptalannak azt, hogy hatósági döntését kellően nem indokolta. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ténybelileg és jogilag is megalapozott. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítélet törvényességét a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta a Polgári perrendtartásól szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(2)bekezdése alapján. [12] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben releváns tényeket megállapította, a vonatkozó jogszabályokat megfelelően értelmezte és alkalmazta, így törvényes és megalapozott döntést hozott. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében felhozottakra figyelemmel a Kúria elsődlegesen arra mutat rá, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bíróság eljárása és ítélete törvényességének ellenőrzésére kerül sor. Ezért irreleváns minden olyan érvelés, melyet a felperes a hatósági eljárás kritikájaként fogalmaz meg. Az eljárt bíróság a Ket. 50.§ -át nem alkalmazta, mivel az a hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezés, ezért azt nem is sérthette meg. [14] Alaptalanul érvelt azzal a felperes, hogy ügyében külön vizsgálatot kellett volna folytatni a 2013. július 12-e előtti szabályok alapján. Erre két okból sem kerülhetett sor. Egyrészt a hatóság az eljárása megindításakor és a közigazgatási jogviszony keletkezésekor hatályos szabályokat köteles alkalmazni, mely következik az elsőfokú bíróság által idézett Jat. 15.§
(1)bekezdéséből. Ezen túlmenően a bíróság Pp. 339/A.§-a alapján a határozathozatalkor fennálló tények és alkalmazandó jogszabályok alapján vizsgálja felül a közigazgatási határozat törvényességét. Ezzel ellentétes álláspontjának alátámasztására - az állítás megismétlésén kívül felperes semmilyen jogi hivatkozást, jogszabályt tartalmazó érvelést nem tudott megjelölni, így e törvényességi kifogás nyilvánvalóan alaptalan. [15] Nem kétséges, hogy a felperes az adott ingatlanon folyamatosan helyez el hulladékot úgy, hogy bontási tevékenységéből származó törmeléket ide szállítja és lerakja. Ez okból az ellenőrzéskor fennálló jogi szabályozás alapján indokolt e cselekményének minősítése, hiszen a hulladék adott területen való lerakásával megvalósuló ártalmatlanításnak, mint folyamatés környezetterheléssel járó cselekménynek minden időben meg kell felelnie a vonatkozó szabályoknak, jogszabályváltozást a hulladékkezelőnek követnie kell. [16] Helyesen érvelt a bíróság és a hatóság is azzal, hogy a hulladék birtokosának kötelezettsége a Ht. 31.§
(2)bekezdése alapján, hogy a hulladék kezeléséről gondoskodjon. A Ht. 31.§
(2)bekezdése sorolja fel a hulladék kezelésének eseteit. A felperes a saját ártalmatlanítási tevékenységén kívül eső megoldások alkalmazását nem bizonyította a Pp. 164.§
(1)bekezdése szerinti kötelezettsége ellenére, így a bizonyítatlanság következményeit a Pp. 3.§
(3)bekezdése alapján viselni köteles. [17] Ez okból indokoltan állapította meg a bíróság, hogy a felperes hulladékkezelést (hulladék ártalmatlanítást) hajtott végre a Ht. 2. számú melléklet D1 pontja szerint, amikor a hulladékot ingatlanán lerakta. Az ártalmatlanítási tevékenység a Ht. 17.§
(1)bekezdése alapján engedélyköteles tevékenység, mellyel felperes nem rendelkezett. [18] Felperes maga nyilatkozta, hogy a bontási területről az adott törmeléket maga szállítja a tárgyi ingatlanra. A Ht. 14.§
(1)bekezdése alapján e tevékenység is engedélyköteles, mellyel felperes szintén nem rendelkezett. [19] Mivel a felperes két olyan tevékenységet is végzett, melyhez engedélyre lett volna szüksége, ezért a határozat jogalapja kétséget kizáróan fennáll, a jogerős ítélet e vonatkozásban tett megállapításai és érvelése megalapozott. [20] A felperes állította a felülvizsgálati kérelmében, hogy a tényállás amiatt sem tisztázott, mert a tárgyi ingatlanon már az 1960-as évektől kezdve hulladék elhelyezése zajlik, a terület több személy tulajdonában volt. Ez a hivatkozás jogi érvelés és abból levezetett következtetés nélkül alkalmatlan arra, hogy arról a Kúria érdemben állást foglaljon. Amennyiben ezzel a felperes arra akart utalni, hogy nem ő, hanem a korábbi tulajdonosok tevékenységének eredménye a területen lévő és a döntéshozatal során figyelembe vett hulladékmennyiség, akkor erre nézve őt terhelte volna a bizonyítási kötelezettség, melynek nem tett eleget, így az állítás alátámasztásának hiánya a terhére értékelendő [Pp. 164.§
(1)bekezdés és Pp. 3.§
(3)bekezdés]. [21] Helyesen mutatott rá a bíróság arra is, hogy a rekultivációra irányuló felperesi szándéknak nincs jelentősége a hulladékok engedély nélküli szállítása és kezelése körében tett hatósági intézkedés vonatkozásában, mivel az engedélyezési kötelezettség alól az mentességet nem biztosít, így az erre vonatkozó - és szintén érdemi érvelést nélkülöző - felülvizsgálati hivatkozás alaptalan. [22] Fentiekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem törvénysértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [23] A hulladékgazdálkodási tevékenység (ártalmatlanítás, szállítás) engedélyköteles voltáról a hatóság az eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint dönt. Ha az ügy lényeges körülményeit érintő állításait a bizonyításra köteles fél nem bizonyítja, akkor azt a terhére kell értékelni. [1952. évi III. törvény 3.§
(3)bekezdése, 164.§
(1)bekezdése, 339/A.§-a, 2012. évi CLXXXV. törvény 14.§
(1)bekezdés, 17.§
(1)bekezdés, 31.§
(2)bekezdés,
- számú melléklet D
- pont] Záró rész [24] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] A pervesztes felperes a költségviselés szabályai és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles viselni a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati illetéket. [26] A pernyertes alperest a felülvizsgálati eljárásban fogalmazó képviselte, részére perköltség - külön kérelem és igazolás hiányában - nem állapítható meg. Budapest, 2016. május 18. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, Dr. Tóth Kincső s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró