Bfv.1421/2014/4 – Kúria

(1)bekezdése szerinti szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok megsértésének vétségét az

(5)bekezdés értelmében nem valósítja meg az, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel úgy sérti meg, hogy cselekménye jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja. A

1. július
2. naptól elkövetett ilyen cselekmény, ha százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, büntethetőséget kizáró okból szabálysértésként sem büntethető. Ezért ilyen esetben a terheltet bűncselekmény hiányában fel kell menteni a vétség miatt emelt vád alól, a szabálysértési eljárást pedig büntethetőséget kizáró okból kell megszüntetni, függetlenül attól, hogy az elkövetés óta esetlegesen már eltelt két év. KÚRIA Bfv.II.1421/2014/4.szám A Kúria Budapesten, a
3. év december hó
4. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A szerzői jogok megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság B.479/2011/
5. számú ítéletét és a Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.215/2012/
6. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, - felmenti az ellene szerzői jogok megsértésének vétsége [
7. évi IV. törvény 329/A. §

(1)bekezdés II. tétel] miatt emelt vád alól, - a szerzői jogok megsértésének szabálysértése [2012. évi II. törvény 238/A. §

(1)bekezdés a) pont] miatt indult eljárást megszünteti, mellőzi a pénzbüntetésre, az M. C. részére megítélt kártérítésére, az illetékre, a külön és egyetemlegesség melletti bűnügyi költség megfizetésére kötelező rendelkezéseket, - a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, - a 33.250 (harmincháromezer-kétszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Elrendeli az I. rendű terhelt által pénzbüntetés és bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítést. Megkeresi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az I. rendű terhelt által polgári jogi igény kapcsán illetékként esetlegesen befizetett összegnek a visszatérítése érdekében. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Mosonmagyaróvári Városi Bíróság a 2012. április 11. napján - a távollétében tartott - tárgyaláson meghozott és kihirdetett B.479/2011/25. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki szerzői jogok megsértésének vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 329/A. §

(1)bekezdés II. tétel]. Ezért az I. rendű terheltet 30 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 75.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Továbbá kötelezte, hogy fizessen meg kártérítésként az M. C. részére - az Ügyvédi Iroda útján - 31.900 forintot és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 15.000 forint illetéket, valamint külön 33.250 forint és a III. rendű terhelttel egyetemlegesség mellett 20.940 forint bűnügyi költséget. Az irányadó tényállás 1/A. pontja szerint egy másik ügyben indított nyomozás során az I. rendű terhelt lakásán 2010. július 28-án tartott házkutatás keretében lefoglalt számítógépén egy M. C. által kiadott számítógépes program (szoftver) volt telepítve. Az I. rendű terhelt 31.900 forint kárt (helyesen: vagyoni hátrányt) okozott a jogtulajdonosnak. A városi bíróság az I. rendű terheltet egyidejűleg felmentette az ellene további 9 rendbeli szerzői jogok megsértésének vétsége [korábbi Btk. 329/A. §

(1)bekezdés II. tétel] miatt emelt vád alól. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Törvényszék a

1. február
2. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 3.Bf.215/2012/
3. számú végzésével az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel.1005/2014/1-I. alatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt az I. rendű terhelt javára, a Be.
4. §

(1)bekezdése a) pontjának

1. fordulatát megjelölve a bűnösség megállapítása miatt, bűncselekmény hiányában felmentés és a szabálysértési eljárás megszüntetése érdekében. A megyei főügyészség indokai szerint - a másodfokú bíróság szem elől tévesztette, hogy a
2. július
3. napjától hatályos
4. évi C. törvény (hatályos Btk.)
5. §-a

(2)bekezdésének db) pontja értelmében nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a szerzői jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el, - ezért a másodfokú bíróságnak fel kellett volna mentenie az I. rendű terheltet az ellene szerzői jogok megsértésének vétsége miatt emelt vád alól, - a szabálysértési eljárást pedig a 2012. évi CCXXIII. törvény 1. §-ának

(1)bekezdése alapján, a korábban hatályban volt

1. évi LXIX. törvény
2. §-ának

(7)bekezdésére figyelemmel elévülés miatt a szabálysértési eljárást meg kellett volna szüntetnie. A megyei főügyészség indítványozta a másodfokú bíróság részéről hiányolt rendelkezések meghozatalán túl a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítását, az illeték és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezés mellőzését, a pénzbüntetés és a bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a visszatérítését. A Legfőbb Ügyészség a BF.1509/2014. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, megváltoztatás mellett a Be. 331. §-ának

(1)bekezdése, illetőleg a Be. 6. §-a

(3)bekezdésének a) pontja alapján a terhelt felmentésére és a szabálysértési eljárás megszüntetésére tett indítványt. III. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §

(1)bekezdése a) pontjának

1. fordulata alapján helye van felülvizsgálatának, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A következetes ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés esetében a cselekmény elbírálásának ideje (BH 2009.231.) és a támadott határozat meghozatalának ideje alatt főszabályként [Be.
2. §

(2)bekezdés

1. mondat] egyaránt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja értendő. A hatályos Btk.
2. §-ának

(1)bekezdése előírja, hogy a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni; a

(2)bekezdés azonban úgy rendelkezik, hogy ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy az enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. A hatályos Btk. 385. §-ának

(1)bekezdése szerint a szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok megsértésének vétségét követi el, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti; ugyanakkor az

(5)bekezdés értelmében nem valósítja meg az

(1)bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja. A hatályos Btk. 462. §-a

(2)bekezdésének db) pontja alapján nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el. Az irányadó tényállás tartalmazza, hogy az I. rendű terhelt - a többszörözés körébe eső cselekményével - 31.900 forint vagyoni hátrányt [hatályos Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pont] okozott. Ezért megállapítható, hogy az elbírálás idején a felrótt cselekmény már nem volt bűncselekmény. A megyei főügyészségi indítványban és a legfőbb ügyészségi átiratban - önmagában - helytállóan hivatkozott, a hatályos Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló
2. évi CCXXIII. törvény
3. §

(1)bekezdése aa) pontjának rendelkezése szerint, ha e törvényben vagy a hatályos Btk.-ban foglaltak alapján a korábbi büntető törvény szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, a büntetőügyben eljáró bíróság a folyamatban lévő eljárás megszüntetésével egyidejűleg a szabálysértési eljárást megszünteti, ha a szabálysértés elévült. A megyei főügyészségi indítvány úgy látta, hogy az elkövetéskor hatályban volt, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (korábbi Szabs.tv.) 11. §-ának

(7)bekezdése alapján kell a szabálysértési eljárást megszüntetni elévülés miatt, mert az kimondta, hogy a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. Az elkövetés idején hatályban volt korábbi Szabs.tv. azonban nem ismerte a szerzői jog megsértésének szabálysértését. Ellenben a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény - 2013. július 1. napjától hatályos - 238/A. §-a

(1)bekezdésének a) pontja szerint, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva megsérti, a szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok megsértésének szabálysértését követi el; a

(3)bekezdés pedig tartalmazza, hogy nem valósítja meg az

(1)bekezdés a) pontja szerinti szabálysértést, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja. A hatályos Szabs.tv. is ismeri az elévülést, miszerint nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt [6. §

(1)bekezdés], valamint a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak [6. §

(6)bekezdés]. Az elévülés ugyanakkor büntethetőséget megszüntető ok, míg a Szabs.tv. 238/A. §-ának

(3)bekezdésében meghatározott ok kizárja az elkövető büntethetőségét, és szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn [Szabs.tv. 2. §

(7)bekezdés]. Miután a büntethetőséget kizáró ok alkalmazása értelemszerűen megelőzi a büntethetőséget megszüntető ok alkalmazhatóságát, a Kúria álláspontja szerint nincs törvényes lehetőség a szabálysértési eljárásnak a Szabs.tv. 83. §-a

(1)bekezdésének h) pontja alapján elévülés miatt történő megszüntetésére. A Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek a vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - tanácsülésen eljárva [Be. 424.

(1)bekezdés

1. fordulat] a felülvizsgálati indítványnak helyt adott: a támadott határozatot megváltoztatta, s a törvénynek megfelelő határozatot hozva [Be.
2. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulat] az I. rendű terheltet a Be.
2. §-ának

(1)bekezdése, illetőleg a Be. 6. §

(3)bekezdése a) pontjának

1. fordulata alapján felmentette az ellene emelt vád alól, merthogy a cselekmény az elbíráláskor már nem volt bűncselekmény, hanem szabálysértés; ámde a szabálysértési eljárást a Szabs.tv.
2. §-a

(1)bekezdésének e) pontja alapján büntethetőséget kizáró ok miatt megszüntette. A Kúria az egyértelműsítés érdekében kifejezett rendelkezéssel mellőzte a pénzbüntetésre, a kártérítésre, az illetékre, a külön és az egyetemlegesség melletti bűnügyi költség megfizetésére kötelező rendelkezéseket. A Kúria a felmentés miatt a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította [Be. 335. §

(1)bekezdés

1. mondat
2. fordulat]. Megkeresi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a terhelt által polgári jogi igény kapcsán illetékként esetlegesen befizetett összegnek a visszatérítése érdekében [az illetékekről szóló
3. évi XCIII. törvény
4. §

(1)bekezdés b) pont]. A Kúria az I. rendű terheltet az alapügyben érintő 33.250 forint bűnügyi költségről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli [Be. 339. §

(1)bekezdés

1. fordulat]. A Kúria az alapeljárásban megállapított pénzbüntetés és bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítéséről a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján, a

(3)bekezdés szerint rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. december
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné