← Magyarország

Gfv.30030/2016/1 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az álképviselő nyilatkozatát a képviselt személy utólag jóváhagyhatja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.030/2016/

  1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: Rézmovits és Poór Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Poór Rita ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Pénzügyi Békéltető Testület Dr. Subai Gáspár jogtanácsos A per tárgya: ajánlás hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.005/2014/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 28.P.20.895/2014/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
  4. június 19-én T T termékbemutatón vett részt, amelyen sorsolás keretében nyereményhez jutott. A nyereményt még aznap kiszállították a lakására, ahol a kereskedő több dokumentumot is kinyomtatott és aláíratott a nyertes férjével (a továbbiakban: fogyasztó). A felperes később levélben tájékoztatta arról, hogy kölcsönszerződés jött köztük létre.
  5. július 18-án a fogyasztó felesége az ügylet érvénytelenítését kérte a felperestől. Egyben a „kölcsönszerződés felbontása" iránti intézkedést is kért. A felperes válaszában jelezte, hogy a házastárs nyilatkozatát meghatalmazás hiányában nem fogadja el. A fogyasztó házastársa utólag csatolta a meghatalmazást, majd
  6. szeptember 2-án méltányosságra, október 3-án megtévesztésre hivatkozással megtámadta a hitelszerződést. [3] A felperes nem szüntette meg a hitelszerződést, a fogyasztó ezért az alpereshez fordult a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezve. Elsődlegesen egyezség létrehozásának elősegítését, másodlagosan a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Az első meghallgatáson ezt akként módosította, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése helyett annak felbontását kéri. Az alperes A-PBT-A 11/
  7. számú ajánlásában azt ajánlotta, hogy a felperes a kérelmezővel (fogyasztóval) kötött áruvásárlási és szolgáltatási gyorskölcsön szerződésből ne érvényesítsen követelést. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes keresetében az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte a Magyar Nemzeti Bankról szóló
  8. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)
  9. §

(4)bekezdése alapján. Állította: a fogyasztó az alperes eljárása során nem módosíthatta volna kérelmét, mivel előzetesen érvénytelenségére hivatkozva támadta a szerződést, az eljárás nem terjedhetett volna ki a szerződés felbontásának kérdésére. Álláspontja szerint a fogyasztó joghatályosan nem élt az elállási jogával. Előadta: az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy a fogyasztó hozzátartozója nem rendelkezett érvényes meghatalmazással. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint az MNBtv. 112. §
(1)bekezdése értelmében a kérelem az eljárás során szabadon módosítható, ezért a fogyasztó nem volt elzárva ennek lehetőségétől, így a módosított kérelem alapján az alperes az eljárást szabályszerűen lefolytathatta. Az elsőfokú bíróság szerint a perbeli szerződés
  1. július 10-én jött létre, így a fogyasztó
  2. július 18-án kelt felmondó nyilatkozata figyelemmel az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/
  3. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  4. §
(2)bekezdésére - határidőn belül érkezett. A fogyasztó a házastársa eljárását később jóváhagyta, szabályszerű meghatalmazást csatolt, ezért valamennyi nyilatkozata hatályosnak minősül. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a laikus fogyasztótól nem várható el kérelmének a jogszabályoknak megfelelő pontos megfogalmazása. Az alperes eljárása során keletkezett iratok és a meghallgatások során tett nyilatkozatok alapján egyértelmű, hogy a fogyasztó kérelme alapján a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségétől kívánt mentesülni. A másodfokú bíróság utalt arra, mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy mely időpont tekinthető a szerződéskötés napjának és így a fogyasztó házastársa által 2013. július 18-án a felpereshez intézett elállási nyilatkozat a Korm. rendelet 4. §
(2)bekezdése szerinti határidőn belül érkezettnek minősül-e. A másodfokú bíróság szerint sem az alperes eljárásában, sem az elsőfokú bírósági eljárásban nem volt megállapítható a kölcsönszerződés felperes általi aláírásának időpontjában hatályos üzletszabályzat, mivel a felperes kizárólag a szerződés fogyasztó általi aláírását követően, 2013. július 1-jétől hatályos üzletszabályzatot csatolta. Ezért a szerződéskötés időpontjának megállapítása során a Ptk. 213. §
(1)bekezdése volt az irányadó, amely rendelkezés alapján a perbeli szerződés távollévők között - akkor jött létre, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezett. A perbeli nyilatkozat fogyasztó részére történő kézbesítésének időpontja nem bizonyított, de az nem kétséges, hogy azt a felperes
  1. július 10-én küldte meg a fogyasztó részére. Ezért a fogyasztó házastársa által
  2. július 18-án a felpereshez intézett elállási nyilatkozat a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján határidőn belül érkezett, amelyet a fogyasztó által adott meghatalmazás „hatályossá tett". A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az MNBtv.
  3. §
(1)bekezdésébe, 104. §
(2)bekezdés e) pontjába és
(3)bekezdésébe, 112. §
(1)bekezdésébe, valamint a Ptk. 213. §
(1)bekezdésébe és a 221. §
(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Állította, az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az MNBtv. hivatkozott, a kérelem módosításra vonatkozó rendelkezését, az nem mindenfajta korlátozástól mentes lehetőség. Vitatta, hogy az alperes eljárását képező panasz a fogyasztó részéről utólagosan adott meghatalmazással joghatályossá vált. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem vette figyelembe a fogyasztónak azt a nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a felperes által megküldött kölcsönszerződést megkapta és arra 2013. július 18-i panaszában azonnal reagált. Ebből következik, hogy a fogyasztó ezen időpontig biztosan kézhez kapta a kölcsönszerződést, amitől - figyelemmel a Ptk. 213. §
(1)bekezdésére - legkésőbb
  1. augusztus 1-jéig állhatott volna el. A
  2. július 18-ai panasz nem képezhette volna alapját az alperes eljárásának, a másodfokú bíróság tévesen minősítette ezt olyan kérelemnek, amely a jogosulttól származik. [10] A felperes végül hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezésben írtak ellenére nem tért ki az alperes ajánlásában a THM-re vonatkozó megállapításokra. Tekintettel arra, hogy a THM-re kérelmezői panasz nem volt, ezért jogellenesen járt el az alperes, amikor annak ellenére, hogy e kérdés az eljárása részét sem képezhette volna, ajánlását részben erre is figyelemmel hozta meg. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [13] A perbeli jogvita eldöntése szempontjából annak volt ügydöntő jelentősége, hogy a fogyasztó házastársa által
  1. július 18-án írt levél tartalmát miként kell értelmezni, valamint hogy e levél tartalma a fogyasztó nevében tett joghatályos nyilatkozatnak minősül-e. [14] A Kúria megítélése szerint a fogyasztó házastársa a hivatkozott levélben a kölcsönszerződés érvénytelenítését kérte, de egyben szerepel benne az a kérése is, hogy a felperes a kölcsönszerződés felbontásáról intézkedjen. Ezt a levelet a fogyasztó házastársa álképviselőként írta alá. A
  2. augusztus 23-án kelt meghatalmazást - az eset összes körülményét figyelembe véve, ideértve a fogyasztó és a házastársa későbbi eljárását, valamint a meghatalmazás utolsó mondatában írtakat - a felperesnek akként kellett volna értelmeznie, hogy azzal a fogyasztó az álképviselőként eljárt házastársa korábbi nyilatkozatait jóváhagyta. Mindezek alapján az eljárt bíróságok helyesen foglaltak állást, amikor a
  3. július 18-levelet a kérelmezőtől származónak tekintették. [15] A felperes maga is elismerte, hogy a fogyasztó
  4. augusztus 1-ig élhetett volna elállási jogával. A hivatkozott levél a Korm. rendelet
  5. §
(2)bekezdése szerinti elállási nyilatkozatnak tekinthető, tekintendő, azt a felperesnek ekként kellett volna értékelnie. A nyilatkozatot tehát a fogyasztó a hivatkozott jogszabályi határidőn belül tette meg. [16] A fogyasztó az alpereshez benyújtott kérelmében nem vitásan a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, ugyanakkor nyilatkozatát
  1. január 8-án módosította, a szerződés felbontását kérve, amely nyilatkozatát
  2. január 28-án megerősítette. A Kúria a perben eljárt bíróságokkal egyezően - az adott tényállás sajátosságai mellett - nem látta akadályát annak, hogy a fogyasztó az MNB törvény
  3. §-ára figyelemmel kérelmét ekként módosítsa. Emiatt az MNBtv.
  4. §
(2)bekezdés megsértését sem tudta megállapítani. [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében az MNBtv. 102. §-ának
(1)bekezdésének megsértését állítva sérelmezte, hogy a perben eljárt bíróságok nem foglaltak állást abban a kérdésben, hogy az alperes ajánlásában a THM feltüntetésének hiányát nem észlelhette volna, ezért önmagában emiatt az ajánlás hatályon kívül helyezésének lett volna helye. A Kúria megítélése szerint e jogszabályhelyre hivatkozással a fent kifejtettekre tekintettel érdemben helyes ajánlás hatályon kívül helyezésének nem állnak fenn a feltéelei, mivel a fogyasztó az MNBtv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó fogyasztói jogvitát vitt az alperes elé. [18] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [19] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdéseire - az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [20] A Kúria döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.