A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.971/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év április hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A csempészet vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Berettyóújfalui Városi Bíróság 3.Bk.152/2006/
- számú tárgyalás mellőzésével meghozott végzését megváltoztatja; a terheltet az ellene csempészet vétsége miatt emelt vád alól felmenti. Az eljárás során lefoglalt 460 doboz román zárjegyes cigaretta elkobzását mellőzi. Az alapeljárásban és a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A jövedéki igazgatási eljárás lefolytatása végett az iratokat a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Nyomozó Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségének (
- Debrecen, Könyök u. 10.) megküldi. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Berettyóújfalui Városi Bíróság a
- augusztus hó
- napján tárgyalás mellőzésével meghozott és perorvoslat hiányában
- február
- napján jogerőre emelkedett 3.Bk.152/2006/
- számú végzésével a román állampolgár terhelttel szemben csempészet vétsége miatt 4 hónapi - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést és a Magyar Köztársaság területéről 1 év kiutasítást szabott ki. Az eljárás során lefoglalt és az Ártándi Vámhivatal kézi raktárában TRkv. 5171/
- számon bevételezett 460 doboz román zárjegyes cigarettát elkobozta. A Be.
- §
(4)bekezdése szerint indokolt jogerős végzés tényállása szerint a román állampolgár terhelt
- július
- napján lépett be a Magyar Köztársaság területére az általa vezetett, négy utassal terhelt mikrobusszal. Belépésekor a zöldfolyosót választotta, ami nemleges vámáru-nyilatkozat adásának minősül. A gépjármű átvizsgálása során az eljáró pénzügyőrök a kárpit alól, a kesztyűtartóból és az ajtó zsebeiből összesen 460 doboz román zárjeggyel ellátott cigarettát találtak. A terhelt e dohányárut a vámellenőrzés alól elvonta, így nem tett eleget az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló
- október 12-i 2913/92/EGK számú rendeletének
- cikkében foglalt áru vám elé állítási kötelezettségének, illetve a vámáruk vonatkozásában valótlan nyilatkozatot tett. Az elrejtett vámáru értéke 138.892 forint. A jövedéki áru az eljárás során az Ártándi Vámhivatal raktárában Trkv.5171/
- számon került bevételezésre. kézi II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára a Be.
- §-a
(1)bekezdésének a) pontjára hivatkozással. A felülvizsgálati indítvány jogi érvei szerint a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor. Az indítvány szerint a terhelt ellen
- január
- napját követően is folyamatban volt büntető ügyben Románia Európai Unióhoz történt csatlakozására figyelemmel a
- február 8-án ( a jogerős elbíráláskor) már a Közösségi Vámkódexnek azokat a rendelkezéseit kellett volna alkalmazni, amelyek a közösségi árut a büntethetőség köréből kiemelik. Az Európai Közösségek Tanácsának
- október 12-i 2913/92/EGK rendelete
- cikkének
- pontja alapján vámárunak a nem közösségi árukat, vámtehernek pedig a hivatkozott EGK rendelet
- cikkének
- pontja szerinti vámtartozást, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló
- évi CXXVI. tv. (Vát.)
- §-a
(3)bekezdésének
- pontja szerinti nem közösségi adókat és díjakat kell érteni. A Berettyóújfalui Városi Bíróságnak
- január 1-je után a Közösségi Vámkódex utóbb idézett szabályait kellett volna alkalmaznia, és a Btk.
- §-ának
- mondatára figyelemmel a terhelttel szemben felmentő rendelkezést kellett volna hoznia. Ugyanakkor a felmentés mellett a jövedéki törvény 128/A. §-ának rendelkezése értelmében indokolt megkeresni a Vám- és Pénzügyőrség Ártándi Vámhivatalát a jövedéki eljárás lefolytatása végett. Mindezekre figyelemmel a főügyészség azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Berettyóújfalui Városi Bíróság végzését változtassa meg. A terheltet az ellene csempészet vétsége miatt emelt vád alól mentse fel. Mellőzze az elkobzásra vonatkozó rendelkezést és az iratokat a jövedéki eljárás lefolytatása végett az illetékes vámhivatalnak küldje meg. A Legfőbb Ügyészség a BF.2568/2007/
- számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta. III. A Legfelsőbb Bíróság a Be.
- §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal és a Legfőbb Ügyészség indítványával egyetértve szólalt fel. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt és a legfőbb ügyész indítványát alaposnak találta. Az 1978. évi IV. törvénynek (Btk.) az elkövetéskor hatályos 312. §a
(1)bekezdés a) pontja szerint a csempészet bűncselekményét az követi el, aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz. A Btk. 312. §-ának
(5)bekezdése értelmében az
(1)-
(4)bekezdés alkalmazásában
- a)vámáru alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 8. pontja szerinti nem közösségi áruk fogalmát,
- b)vámteher alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 9. pontja szerinti vámtartozás, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. §-a
(3)bekezdésének 12. pontja szerinti nem közösségi adók és díjak fogalmat kell érteni. A büntetőjogi kerettényállást kitöltő általános igazgatási normákat elsősorban a Közösségi Vámkódex és végrehajtási rendeletei, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vát.) határozza meg. Kimondja, hogy az Európai Közösség vámjogát (a továbbiakban: közösségi vámjog) annak elsőbbsége mellett - az e törvény hatálya alá tartozó területen a jelen törvényt is figyelembe véve kell végrehajtani. Ennek megfelelően a Vát. rendelkezéseit, valamint a Magyar Köztársaságban alkalmazásra kerülő - behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó - nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai közösségi jog által nem szabályozott kérdésekben a Vát. hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörébe tartozik. A csempészet elkövetési magatartásait a(
- z)- elkövetéskor hatályos - Btk. két fordulatban határozta meg:
- a)a nem közösségi árú elvonása a vámellenőrzés alól;
- b)valótlan nyilatkozat tétele a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében. A külföldről behozott vámárut vagy a külföldre kivitelre kerülő árut - függetlenül attól, hogy kell-e utána vámot fizetni vagy sem - vámellenőrzés alá kell vonni. A vámellenőrzés a Közösség kizárólagos joga, amit a vámszervezet szervei útján gyakorol. A vámellenőrzés biztonsága érdekében csak úgy szabad árut a vámterületre behozni, vagy onnan kivinni, hogy arról a vámszervezet szervei tudomást szerezzenek, és a vámellenőrzést el tudják végezni. A csempészet első fordulatának elkövetési tárgya a vámkódex 4. cikkének 8. pontja szerinti nem közösségi áru. A vámkódex a 4. cikkének 7. pontja szerint közösségi áruk: - a 23. cikkben említett feltételek szerint teljes egészében a Közösség vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak a Közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált árut; - a Közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak; - a Közösség vámterületén belül kizárólag a második francia bekezdésben említett árukból vagy az első és a második francia bekezdésben említett árukból létrejött vagy előállított áruk. A 4. cikk 8. pontja szerint említett áruktól eltérő áruk. nem közösségi áruk a 7. pontban A vámhatáron bonyolódó vámigazgatási eljárás a beléptetéshez és a kiléptetéshez kapcsolódik. A vámhatáron át behozott vagy kivitelre kerülő árut - ideértve a járművet és a szállítótartályt is - az árubejelentést követően a határvámhivatalnál be kell mutatni, és annak megfelelő vámigazgatási eljárás alá vonását kell kérni. A bemutatásra és a vámkezelés kérésére az a személy (szervezet) köteles, aki az árut a vámhatáron átviszi. Vámellenőrzés alóli elvonásként értékelhető minden olyan magatartás, amely a fenti kötelezettségek kijátszása folytán az ellenőrzést részben vagy egészben meghiúsítja. A vámterület a vámkódex 3. cikkében meghatározott terület, amely alapvetően - a tagállamok területével azonos. Az irányadó tényállás szerint a terhelt Romániából az Ártándi közúti határátkelőhelynél hozta be a vámellenőrzés kijátszásával az Európai Közösségek vámterületére a 460 doboz román zárjegyes cigarettát. Cselekménye az elkövetésekor és a Berettyóújfalui Városi Bíróság 3.Bk.152/2006/2. számú végzésének meghozatalkor a Btk. 312. §-a
(1)bekezdésének
- a)pontjában meghatározott csempészet vétségének tényállási elemeit maradéktalanul megvalósította. A Berettyóújfalui Városi Bíróság végzése azonban csak később, 2007. február hó 8. napján emelkedett jogerőre. Románia pedig időközben - 2007. január hó 1. napjával - az Európai Unió tagjává vált. Románia uniós csatlakozása folytán Románia területe (
- is)része lett az Európai Közösségek vámterületének, ezért ettől az időponttól kezdve a Románia területén lévő áruk ugyanúgy közösségi áruk, mint a Magyar Köztársaság területén lévő áruk. Ennél fogva elveszítették a nem közösségi áru (tehát a vámáru) jellegüket, tehát a csempészet elkövetési tárgyai már nem lehetnek. A Btk. időbeli hatályára vonatkozó 2. §-ának a második mondata szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a cselekmény elbírálásának ideje az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének a napja. Ezért - bár az alapügyben eljárt bíróság a végzése meghozatalakor nem tévedett - a végzés a jogerőre emelkedésekor már objektíve törvénysértő volt a következőkben kifejtettek szerint. Az 1/1999. Büntető jogegységi határozat értelmében, ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - a Btk. 2. §ának második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg. Ennek megfelelően Románia uniós csatlakozása folytán a terhelt cselekménye a jogerős elbírálásának az időpontjában már nem valósította meg a csempészet vétségét, és a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás alapján más bűncselekmény törvényi tényállását sem. A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ügydöntő határozatot - a Be. 427. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján - megváltoztatta, és a terheltet az ellene a Btk. 312. §-a
(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott csempészet vétsége miatt emelt vád alól - a Be. 6. §-a
(3)bekezdése a) pontjának I. fordulata és a 331. §-ának
(1)bekezdése alapján - felmentette. Egyidejűleg az eljárás során lefoglalt 460 doboz román zárjeggyel ellátott cigaretta elkobzását mellőzte. A Román és a Bolgár Köztársaságok csatlakozási szerződése lehetőséget adott a tagállamoknak arra, hogy ezen országokból érkező természetes személyek cigaretta behozatalánál eltérjenek az Európai Unión belül egyébként alkalmazandó 800 szálas adómentes mennyiségi limittől, és fenntartsák a harmadik országból behozott termékek esetében alkalmazott alacsonyabb mennyiségi (a
- életévét be nem töltött természetes személy által mennyiségre tekintet nélkül, illetve a
- életévét betöltött természetes személy által 200 darabot meghaladó) korlátokat. A Magyar Köztársaság élt a korlátozás lehetőségével, amely a cigaretta Európai Uniós minimum adószintjének teljesítésére e két államnak adott derogációs időszak lejártáig,
- december
- napjáig tartható fent. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- évi CXXVII. törvény (Jöt.) 128/A. §-ának
(1)bekezdése szerint
- december
- napjáig nem minősül a
- §
(1)bekezdés alá tartozónak a Romániából és Bulgáriából a) A Jöt. 29. §-ának
(1)bekezdése értelmében a gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy által más tagállamban szabadforgalomba bocsátott és ott magáncélra megvásárolt, birtokolt, közvetlenül a természetes személy által belföldre behozott jövedéki termék belföldön adómentes. A Jöt. 128/A. §-ának
(2)-
(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Romániából és Bulgáriából belföldre történő behozatallal az
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetben a behozott, az
(1)bekezdés b) pontja szerinti esetben a 200 darabot meghaladó mennyiségre a természetes személynek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adófizetési kötelezettséget a vámhatóság határozattal állapítja meg, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell megfizetni. A vámhatóság az
(1)bekezdés szerinti cigarettát a határozattal megállapított adófizetési kötelezettség teljesítéséig, de legfeljebb a határozat jogerőre emelkedéséig visszatartja. Amennyiben az adófizetési kötelezettség határidőre történő teljesítésének ténye legkésőbb a határozat jogerőre emelkedéséig nem állapítható meg, a vámhatóság a visszatartott cigarettát elkobozza. A visszatartott cigaretta elkobzása esetén a természetes személy mentesül az adófizetési kötelezettsége alól. A visszatartott cigaretta kizárólag az adófizetési kötelezettségének igazoltan eleget tevő természetes személy részére adható ki. A fenti rendelkezések maradéktalan érvényesülése érdekében a Jöt. 128/A. §-ának
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vámhatóság a Romániából és Bulgáriából belföldre belépő természetes személynél a belföldre történő belépéskor, vasúti forgalomban a belföldre való belépést követően a határállomáson, illetve a vasúti járművön ellenőrizheti a behozott cigaretta mennyiségét. A természetes személy az
(1)bekezdésben említett cigaretta mennyiségéről a belföldre való belépéskor, vasúti forgalomban a belföldre való belépést követően a határállomáson, illetve a vasúti járművön a vámhatóságnak köteles nyilatkozatot tenni. A Jöt. 128/A. §-a
(7)bekezdésének a) pontja kimondja, hogy adózás alól elvontnak minősül a Romániából és Bulgáriából belföldre behozott cigaretta, amelynek behozataláról az
(5)bekezdés szerint nem tettek nyilatkozatot. Végül a Jöt. 119. §-ának
(1)bekezdése biztosítja, hogy a vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a terhelt felmentése és az elkobzás mellőzése mellett úgy rendelkezett, hogy az iratokat jövedéki igazgatási eljárás lefolytatása végett a terhelt ügyében nyomozást folytató Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Nyomozó Hivatal Hajdú-Bihar megyei Kirendeltségének megküldi. Az eljárás során lefoglalt 460 doboz román zárjegyes cigarettáról a jövedéki igazgatási eljárás keretében kell rendelkezni. A Be. 338. §-ának
(1)bekezdése alapján az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült 3600 forint bűnügyi költséget a Be. 429. §-ának
(1)bekezdése értelmében ugyancsak az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2008. április 10. napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné