Gf.40180/2015/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és 46. §

(2)bekezdésére alapítva előterjesztett keresetében az alperes

1. október 14-i megismételt közgyűlése 3-
2. számú határozatainak hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy azok az alapszabály, illetve a Gt. rendelkezéseibe ütköznek. A kereseti előadás szerint a közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mert a Gt.
3. §

(4)bekezdés c) pontjában foglaltakkal szemben a

1. szeptember 2-án hirdetmény útján közzétett közgyűlési meghívó nem tartalmazta a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára vonatkozó tájékoztatást. Jogszabálysértő volt a közgyűlés összehívása azért is, mert a Gt.
2. §

(1)bekezdésének előírásait megsértve, az eredetileg

1. október 3-án 10 órára összehívott közgyűlés időpontját megelőzően legalább 21 nappal,
2. szeptember 11-én közzétett hirdetményben a közgyűlési előterjesztések összefoglalóját alperes nem hozta nyilvánosságra, a
3. napirendi pont tekintetében pedig a határozati javaslat csak
4. szeptember 26-án, olyan időpontban került közzétételre, amikor a közgyűlés eredeti időpontjáig 21 napnál már kevesebb volt hátra. A közgyűlés megtartása is jogszabálysértő volt, mert az egyes napirendi pontok megtárgyalásakor az igazgatóság a Gt.
5. §-a szerinti kötelezettségeit megsértve nem adta meg felperesnek az általa kért tájékoztatást, továbbá a levezető elnök felperes kérdéseire nem válaszolt, és több esetben megtagadta a felperes határozati javaslatainak szavazásra bocsátását is. Mindezek következtében a Gt.
6. §-ára is figyelemmel sérült a felperes mint részvényes Gt.
7. §

(1)bekezdése szerinti felvilágosításhoz való joga. V. T. és Sz. N. igazgatósági tagok részére a felmentvényt megadó

1. és
2. sorszámú közgyűlési határozatok továbbá azért is jogszabálysértőek, mert a közgyűlést megelőzően
3. szeptember 11én közzétett határozati javaslat az „előző üzleti év" tekintetében történő felmentvény megadására vonatkozott, ezzel szemben a közgyűlésen szavazásra feltett határozati javaslatban és a közgyűlés határozataiban az „előző üzleti évre" utalás már nem szerepelt, ily módon a közgyűlés a közzétett határozati javaslattól eltérő tartalmú határozatokat hozott. Az új könyvvizsgáló megválasztásáról született
4. számú közgyűlési határozat azért is jogszabálysértő, mert meghozatalát megelőzően a korábbi könyvvizsgáló megbízatása még nem szűnt meg, így az új könyvvizsgáló megválasztására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy a közgyűlés visszahívja a régi könyvvizsgálót. A közgyűlés napirendjén ugyanakkor a régi könyvvizsgáló visszahívása nem is szerepelt, aminek következtében a régi könyvvizsgáló visszahívásáról hozott
5. számú közgyűlési határozat is jogszabálysértő. Mindezek mellett a közgyűlési határozatok azért is jogszabályba ütköznek, mert Sz. N. igazgatósági tag a Gt.
6. §

(4)bekezdésébe ütközően anélkül képviselte a közgyűlésen meghatalmazottként bátyját (Sz. F.-et) és unokatestvérét (akit ugyancsak Sz. F.-nek hívnak), hogy tőlük minden egyes határozati javaslatra egyértelmű írásbeli szavazási utasítással rendelkezett volna. Ezt támasztja alá, hogy a közgyűlésen felperes kérdésére Sz. N. úgy nyilatkozott, joga van önállóan dönteni, ami egyértelműen azt jelenti, hogy nem rendelkezett a Gt. 298. §

(4)bekezdésének megfelelő „kötött" mandátummal. Az alperes által a perben csatolt, „kötött" mandátumra vonatkozó meghatalmazások ellentétesek Sz. N. közgyűlési jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával. Egyébként is aggályos, hogy a csatolt meghatalmazások már a közgyűlésen is rendelkezésre álltak volna, mert felperesnek a közgyűlésen eltérő tartalmú meghatalmazás került felmutatásra. A Gt. rendelkezéseinek megfelelő meghatalmazások továbbá alperes részéről csak hónapokkal a perindítást követően,

1. május 22én kerültek becsatolásra, annak ellenére, hogy felperes már keresetében is kifogásolta Sz. N. meghatalmazásának jogszerűségét. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy az alperes által csatolt meghatalmazások utólag készültek. Ezt támasztja alá, hogy azokban olyan napirendi pontok is feltüntetésre kerültek - pl. döntés a könyvvizsgálóról -, amelyek a közgyűlési hirdetményben még nem is szerepeltek. A meghatalmazásokkal kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében felperes tanúként Sz. N. és a meghatalmazást aláíró személyek meghallgatását indítványozta. Felperes
2. június 6-án, majd ezt követően előterjesztett beadványaiban, nyilatkozataiban a Gt.
3. és
4. §-ának megsértése körében további jogszabálysértő alperesi magatartásokra is hivatkozott, valamint kifogásolta azt is, hogy a közgyűlési meghívókból, illetve a közzétett anyagokból nem derült ki, hogy rendes vagy rendkívüli közgyűlésről van szó, melyik üzleti évről tárgyalnak, a
5. számú közgyűlési határozat esetén továbbá a jelenlévők szavazatainak száma nem egyezik a leadott szavazatokéval. Alperes a kereset elutasítását kérte. Indokait részletesen kifejtve vitatta a felperes által állított jogszabálysértéseket. Annak bizonyítására, hogy a közgyűlésen Sz. N. a Gt.
6. §

(4)bekezdésének megfelelő meghatalmazással rendelkezett, a meghatalmazást adó részvényesek és két tanú által aláírt,

1. október 11-i keltezésű írásbeli meghatalmazásokat csatolt, azt állítva, a meghatalmazások már a közgyűlésen rendelkezésre álltak, nincs ellentmondás azok tartalma és Sz. N. közgyűlési jegyzőkönyvben rögzített azon nyilatkozata között, hogy a meghatalmazást adó részvényesekkel „egyeztettek a szavazatokról, hacsak valami különös esemény nem történik, plusz információ nem derül ki, akkor joga van szavazni, önállóan dönteni". Hangsúlyozta azt is, azok a további jogszabálysértések, amelyekre felperes a kereset előterjesztését követően a jogvesztő perindítási határidő lejárta után hivatkozott, már nem vizsgálhatók a perben. A szabályszerű idézése ellenére meg nem jelent felperesi jogi képviselő távollétében
2. december 4-én a kitűzött időpontban, 13 óra 30 perckor megkezdett tárgyaláson az elsőfokú bíróság a megjelentek számbavételét követően rögzítette a jegyzőkönyvben, hogy a tárgyalásra nem idézett felperes rövid úton bejelentette, hogy később érkezik. Miután a jegyzőkönyvben az is rögzítésre került, hogy alperesi jogi képviselő olyan cégkivonatot mutatott be, amely szerint a N. C. Limited részvényes képviselője Sz. N., a berekesztésre történt figyelmeztetés után az elsőfokú bíróság a tárgyalást berekesztette és a határozathirdetésre elhalasztott következő tárgyalás időpontját
3. december
4. napjára tűzte ki, amiről a felperesi jogi képviselőt a tárgyalási jegyzőkönyv e-mailben történt megküldésével tájékoztatta. Az elsőfokú bírósághoz
5. december 16-án érkezett
6. sorszámú beadványában a felperesi jogi képviselő bejelentette, hogy képviseleti jogosultsága megszűnt. Az elsőfokú bíróság
7. december 18-án meghozott, a
8. sorszámú végzéssel
9. február 5-én kijavított 37.G.44.411/2013/
10. számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az alperes részére 50.800 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a perbeli közgyűlés összehívása tárgyában az alapszabály XIV.
11. pontjában foglaltaknak megfelelő módon
12. szeptember 2-án közzétett hirdetmény tartalma maradéktalanul megfelelt a Gt.
13. §

(4)bekezdés c) pontja rendelkezéseinek, mert tartalmazta a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára vonatkozó tájékoztatást. Alperes a közgyűlés eredeti napirendjén szereplő ügyekben határozati javaslatait a

1. szeptember 11-én közzétett tájékoztatóban, a részvényesi kezdeményezésre utóbb napirendre tűzött, a döntés a társaság könyvvizsgálójáról megnevezésű
2. napirendi pontra vonatkozó határozati javaslatot pedig a
3. szeptember 26-án közzétett rendkívüli tájékoztatóban nyilvánosságra hozta, utóbbiban a
4. napirendi ponttal kapcsolatos összefoglaló is szerepelt. Ezzel alperes a Gt.
5. §

(1)bekezdése előírásainak is maradéktalanul eleget tett. A

1. napirendi pont tekintetében a 21 napos határidő megsértése nem róható alperes terhére, mert e napirendi ponttal a közgyűlés napirendje a meghívó közzétételét követően részvényesi kezdeményezésre került kiegészítésre. A többi napirendi pont vonatkozásában pedig azok jellegére is figyelemmel nem kifogásolható, hogy alperes nem készített és nem tett közzé összefoglalót. A Gt.
2. §

(1)bekezdése értemében nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság a Gt.

1. és
2. §-ai szerinti felvilágosítást csak a részvényesnek a közgyűlés napja előtt legalább 8 nappal benyújtott írásbeli kérelmére köteles megadni. Az alperesi alapszabály 8.2.
3. pontja ezzel azonos rendelkezést tartalmaz. A perbeli esetben felperes a közgyűlést megelőzően nem kért a Gt. és az alapszabály ezen rendelkezései szerint írásban felvilágosítást az igazgatóságtól, a felvilágosításra irányuló számtalan kérdését szóban a közgyűlésen terjesztette elő, amelyekre a közgyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan választ kapott. Erre tekintettel alperes a Gt.
4. és
5. §-ainak megsértésére is megalapozatlanul hivatkozott. A
6. és
7. számú közgyűlési határozatok sem jogszabálysértőek, mert a jegyzőkönyv egyértelműen rögzíti, a felmentvény megadása a
8. üzleti évre vonatkozik. A felperes által állított okból a könyvvizsgáló megválasztása, illetve a régi könyvvizsgáló visszahívása tárgyában hozott közgyűlési határozatok sem jogszabálysértőek. Felperes maga sem jelölt meg az új könyvvizsgáló megválasztásával összefüggésben általa állított jogszabálysértést megalapozó tiltó jogszabályi rendelkezést. Arra tekintettel továbbá, hogy az új könyvvizsgáló megválasztása a perbeli esetben természetszerűleg azt eredményezte, hogy a régi könyvvizsgáló visszahívásáról is rendelkezni kell, a könyvvizsgáló visszahívása nem jogszabálysértő amiatt, hogy azt külön napirendi pontként nem tüntették fel. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján Sz. N. igazgatósági tag részére az általa képviselt mindkét részvényes olyan, a Gt.
9. §

(4)bekezdésének megfelelő írásbeli meghatalmazást adott, amely minden egyes napirendi pont vonatkozásában rögzíti, hogy milyen szavazatot adjon le. A közgyűlési jegyzőkönyvből az is megállapítható, hogy Sz. N. részvényesi meghatalmazottként az alperes által a csatolt meghatalmazásoknak megfelelően adta le szavazatát. Mindezek alapján megállapítható, hogy Sz. N. igazgatósági tag részvényesi meghatalmazottkénti eljárása nem ütközött a Gt. 198. §

(4)bekezdésébe. E körben ezért a felperes által indítványozott bizonyítás elrendelése szükségtelen volt. Az állított jogszabálysértések hiányában a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az eljárási szabályok lényeges megsértésére hivatkozással elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatását, a keresete szerinti ítélet meghozatalát kérte. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság súlyos eljárási szabálysértést követett el, amikor a berekesztett tárgyalást annak ellenére nem nyitotta meg ismételten, hogy a felperes és jogi képviselője bejelentése alapján is tudott a felperesi jogi képviselő meghatalmazásának megszűnéséről és ily módon arról, hogy a felperes, illetve jogi képviselője idézésének szabályszerűsége kétséges. Az elsőfokú bíróság ezzel az eljárásával felperest megfosztotta annak lehetőségétől, hogy a tárgyalás berekesztését megelőzően gyakorolja perbeli jogait, érdemi nyilatkozatot tegyen, illetve perbeszédet tartson. Ezért az ítélet hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú eljárás megismétlésének van helye. Az ítélet érdemben is megalapozatlan a következők miatt. A Gt. 304. §

(1)bekezdése a közgyűlési előterjesztések összefoglalójának és a határozati javaslatoknak a közgyűlést legalább 21 nappal megelőző nyilvánosságra hozatalát írja elő, amely rendelkezés a részvényesi javaslatra kiegészítésként felvett új napirendi pontokra is irányadó. A

1. szeptember 11-i tájékoztató ugyanakkor a kiegészítésként napirendre tűzött
2. napirendi ponttal kapcsolatos előterjesztések összefoglalóját nem tartalmazta, csak a határozati javaslatokat, azokat is jogszabálysértően, mert a javaslat szerint a felmentvény megadása olyan időszakra vonatkozott, amikor egyik érintett igazgatósági tag sem volt még a társaság vezető tisztségviselője. A tájékoztatóban a kiegészítésként felvett
3. napirendi ponttal kapcsolatosan közzétett határozati javaslat pedig tartalmilag nem minősül határozati javaslatnak, mert abban csak az szerepelt, a közgyűlés az igazgatóság szóbeli előterjesztése alapján döntsön a könyvvizsgáló személyéről. Ez nyilvánosan működő részvénytársaság esetén elfogadhatatlan, mert a Gt. írásbeli és közzétett előterjesztést ír elő. Iratellenesen tartalmazza ezért az ítélet indokolása azt, hogy a közzétételre a 21 napos határidő betartásával került sor. Iratellenes az ítélet azon megállapítása is, hogy a közgyűlésen felperes választ kapott kérdéseire, ezért a Gt.
4. és
5. §-aiban foglaltakat alperes nem sértette meg. A közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltak ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A
6. és
7. számú közgyűlési határozatok az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben nem tartalmazzák azt, hogy a felmentvény a
8. üzleti évre vonatkozik, egyébként nem is vonatkozhatna erre az üzleti évre, hiszen a határozatokkal érintett személyek abban az időszakban még nem voltak az igazgatóság tagjai. A könyvvizsgálót érintő közgyűlési határozatok esetén az elsőfokú bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül azt, hogy a közgyűlés napirendjén sem a könyvvizsgáló visszahívása, sem új könyvvizsgáló választása nem szerepelt. Napirendi pontként az került közzétételre, hogy „döntés a társaság könyvvizsgálójáról", arra nézve azonban, hogy ez mit takar, a részvényesek számára érdemi információt csak a
9. szeptember 26-án közzétett hirdetmény tartalmazott. Ez azonban a Gt.
10. §

(1)bekezdésére figyelemmel elkésett, mert az eredeti közgyűlés időpontjától számított

1. napon belül jelent meg. Egyebekben a bírói gyakorlat szerint a könyvvizsgáló visszahívásáról, új könyvvizsgáló választásáról a közgyűlés csak akkor dönthet, ha van ilyen napirendi pont és határozati javaslat. A perben rendelkezésre álló adatok az ítélet azon megállapítását sem támasztják alá, hogy Sz. N. igazgatósági tag részvényesi meghatalmazottként a Gt.
2. §

(4)bekezdése szerinti meghatalmazással rendelkezett. Ennek ellentmond, hogy Sz. N. a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítetten úgy nyilatkozott, „joga van önállóan dönteni". A közgyűlésen felperesek semmilyen meghatalmazást nem tudtak bemutatni, a kötött mandátumú meghatalmazás a perben is csak a perindítást követően 7 hónap elteltével került bemutatásra. Mindezekre tekintettel e körben a tényállás felderítése érdekében az elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna a felperes által indítványozott tanúbizonyítás lefolytatását. Felperes továbbá fellebbezésében több olyan jogszabálysértéssel összefüggésben is részletesen kifejtette jogi álláspontját, amelyekre az elsőfokú eljárásban a keresettel támadott közgyűlési határozatok meghozatalát követően a Gt. 45. §

(3)bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő perindítási határidő lejártát követően hivatkozott. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, lényegében helyes indokai alapján. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelően eljárva a per eldöntéséhez szükséges tényállást a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok Pp.

1. §-ának megfelelő értékelésével, mérlegelésével helytállóan állapította meg és az arra alapított jogi következtetése is helytálló, a felperesi fellebbezésben előadottak sem az ítélet hatályon kívül helyezésére, sem megváltoztatására nem szolgálhatnak alapul. A per irataiból megállapíthatóan felperes a keresetlevél benyújtásától kezdődően jogi képviselővel járt el, a Pp.
2. §

(1)bekezdésében és

1. §-ában foglaltak értelmében ezért helyette és nevében valamennyi perbeli nyilatkozat és eljárási cselekmény joghatályos megtételére jogi képviselője volt jogosult, illetve kötelezett. A rendelkezésre álló iratok alapján nem kétséges az sem, hogy a felperesi jogi képviselő képviseleti jogának megszűnése az elsőfokú bírósághoz
2. december 16-án érkezett beadványban került bejelentésre, így a Pp.
3. §-a szerint a bírósággal szemben ezen a napon vált hatályossá. Mindebből az következik, hogy a
4. december 4-i tárgyalásra az iratokból megállapíthatóan szabályszerűen idézett felperesi jogi képviselő távolmaradása sem a tárgyalás megtartását, sem annak berekesztését nem akadályozta, továbbá felperes személyes megjelenésének hiánya sem képezte a tárgyalás megtartásának, berekesztésének akadályát. A fellebbezésben előadottakkal szemben nem volt megállapítható, hogy a tárgyalás berekesztését megelőzően az elsőfokú bíróság bármilyen módon és mértékben elzárta volna felperest perbeli jogai gyakorlásától. Felperes megalapozatlanul hivatkozik fellebbezésében az eljárási szabályok lényeges megsértésére. A per érdemére nézve a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja a következő. A Gt.
5. §

(3)bekezdése a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti perindításra a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőn belül biztosít lehetőséget a tag (részvényes) számára azzal, hogy a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével a perindítás lehetőségét akkor is kizárja, ha a perindításra jogosulttal a határozatot nem közölték, illetve arról eddig nem szerzett tudomást. A 90 napos keresetindítási határidő jogvesztő jellegéből az következik, hogy annak lejártát követően a kereset módosítására, a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezésére alapul szolgáló további, újabb jogszabálysértések megjelölésére már nincs jogszabályi lehetőség, illetve a jogvesztő határidő lejárta után megjelölt újabb jogszabálysértések a kereset elbírálásakor nem vehetők figyelembe. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a fellebbezésben előadottakat érdemben kizárólag azon jogszabálysértések tekintetében vizsgálta, amelyekre felperes a keresettel támadott határozatok meghozatalától számított 90 napos jogvesztő perindítási határidő lejártát megelőzően hivatkozott. A Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul osztja az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtett azon jogi álláspontját, hogy a közgyűlés összehívása során alperes sem a Gt. 303. §

(4)bekezdés c) pontjában, sem a Gt. 304. §

(1)bekezdésében foglaltakat nem sértette meg. A fellebbezésben előadottakra figyelemmel a Gt. 304. §

(1)bekezdésével összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a közgyűlés napirendjének a részvényes indítványára történő kiegészítése esetén a Gt. 217. §

(1)bekezdésében és 300. §

(1)bekezdésében foglaltakból következően a határozati javaslat előterjesztésének joga a részvényest illeti meg, ezért az ilyen napirendi pontok tekintetében nem kifogásolható, ha az igazgatóság nem készíti el és a közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően 21 nappal nem teszi közzé az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat. A részvényesi indítványra napirendre tűzött napirendi pontok, illetve az azokra vonatkozóan előterjesztett részvényesi határozati javaslatok tekintetében a Gt. 304. §

(1)bekezdésének egyébként is csak a közzététel módjára vonatkozó rendelkezései az irányadóak, a 21 napos időközt előíró rendelkezést azonban a társaságnak nem kell alkalmaznia, amint az a Gt. 304. §

(1)bekezdése utolsó mondatában foglaltakból egyértelműen megállapítható. A kifejtettekből következően alperes a könyvvizsgáló megválasztása, illetve visszahívása tárgyában született közgyűlési határozatok jogszerűsége körében is tévesen hivatkozik arra, hogy a könyvvizsgáló megválasztásával összefüggésben a részvényesek csak a

1. szeptember 26-án „elkésetten" közzétett rendkívüli tájékoztatóból ismerhették meg a könyvvizsgáló megválasztásával összefüggésben az érdemi információt tartalmazó előterjesztést. A könyvvizsgáló visszahívása pedig az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtetteken túlmenően azért sem jogszabálysértő, mert a részvényes által indítványozott kiegészítő napirend tárgyát a társaság könyvvizsgálójáról történő döntéshozatal képezte, ami értelemszerűen a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása tárgyában történő döntéshozatal lehetőségét egyaránt magában foglalja. A Fővárosi Ítélőtábla abban a tekintetben is maradéktalanul egyetért az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakkal, hogy a Gt.
2. §

(1)bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe véve alperes terhére a Gt.

1. és
2. §-aiban foglaltak megsértése sem állapítható meg. A
3. és
4. számú közgyűlési határozatok vonatkozásában érdemben helytálló az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontja, hogy a felperes által állított okból ezek a közgyűlési határozatok nem jogszabálysértőek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közzétett előterjesztés, határozati javaslat szövege, tartalma a közgyűlés mint a részvénytársaság legfőbb szervét nem köti, nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a közgyűlés az előterjesztett határozati javaslattól részben vagy egészben eltérő tartalmú határozatot hozzon, mint ahogy annak sincs, hogy a határozati javaslatot elutasítsa. Akkor sem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok mérlegelése, értékelése alapján azt állapította meg, hogy Sz. N. igazgatósági tag a Gt.
5. §

(4)bekezdésének megfelelő részvényesi meghatalmazások alapján járt el a közgyűlésen, ezért e körben a felperes által indítványozott további tanúbizonyítást mint szükségtelent mellőzte. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)és

(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,

1. március
2. . Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k. bíró