A határozat elvi tartalma: A felperest terheli a bizonyítási kötelezettség, ha a - pszichiáterként teljesített ügyeletekre figyelemmel - korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.585/2015/7.szám A Kúria a dr. Dobos Anita Kornélia pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a Budapest Főváros Kormányhivatala alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon
- június
- napján kelt 4.M.204/2015/
- szám alatt hozott jogerős ítélete ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
- február
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.204/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A teljes mértékben pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes
- március
- napján kelt ... számú határozatát módosító
- április
- napján kelt ... számú határozatával a felperes korhatár előtti ellátás megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasító elsőfokú határozatát a másodfokú hatóság a
- december
- napján kelt ... számú határozatával helybenhagyta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
- §
(2)bekezdése, 69. §
(1)bekezdése, 18. §
(1)bekezdés d) pontja és
(2)bekezdése, a korhatári előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatári előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 7. §
(1)és
(2)bekezdései, a 2. §
(2)bekezdése és az ezzel kapcsolatosan alkalmazandó Tny. 8. §
(1)-
(3)bekezdése, 8/A. §-a, 8/B. §-a, a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet 2. §
(5)bekezdése, a Tny. 43. §-a és 43/A. §
(1)bekezdése rendelkezéseire alapítottan. A felperes kereseti kérelmében sérelmezte, hogy nyugdíj nem került a részére megállapításra, szolgálati idejébe a pszichiátriai osztályon ügyeletben teljesített órák nem kerültek beszámításra. A felperes álláspontja szerint a szervezete fokozott igénybevétele miatt korkedvezményre jogosult. Kérte alperest - annak „nem megfelelő eljárása miatt" - 4.000.000 forint nyugdíjelőleg vagy jóvátételként 30.000.000 forint megfizetésére kötelezni. Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a felperes jogszabálysértést nem jelölt meg kereseti kérelmében, másodlagosan fenntartotta, hogy a felperes korkedvezményre sem a Tny.vhr. 1. számú melléklete, sem a Tny. 43/A. §
(1)bekezdése alapján nem jogosult. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Khtv. 7. §
(1)bekezdése, a Tny. 18/A. §
(1)-
(2)bekezdése rendelkezései alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges életkort nem töltötte be. Az ítéleti érvelés szerint a Tny. 43/A. §
(1)bekezdése rendelkezik az egészségügyi dolgozók részére elismerhető kiegészítő szolgálati időről, a felperes azonban nem tudta bizonyítani, nem csatolt olyan munkáltatói igazolást, amely a figyelembe vehető 20 óránál több önként vállalt többletmunkavégzést igazolt volna. A bíróság a Tny. 8. §
(1)-
(3)bekezdésére, 8/B. §
(1)bekezdésére és a Tny.vhr.
- számú mellékletére hivatkozva megállapította, hogy a felperes munkaköre a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel és a felperes részére a munkáltatója sem igazolt korkedvezményre jogosító időt. A bíróság jogszabálysértés kereseti kérelmét. hiányában utasította el a felperes A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a Pp.
- §-a és a Tny. 18/A. §
(1)bekezdése megsértését állította. A felperes felülvizsgálati érvelése szerint a korkedvezményre jogosultságát megalapozó tényezők a következők: „A felperes
- október
- napjától a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai Osztályán segédorvosként,
- december
- napjától pszichiáter vagy elmegyógyász képesítéssel dolgozott
- szeptember 30-ig, ezt követően
- március
- napjától az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben (IMEI) elmegyógyász szakorvos 27 éven át, mely foglalkoztatóknál pszichiáter munkakörben több alkalommal látott el pszichiátriai ügyeletet. A felperes túlterhelt, túlfeszített munkavégzése miatt kialakult stressz állapota kapcsán a szervezete fokozatosan romlott, amelynek okán le kellett mondania a közalkalmazotti státuszáról állapota miatt pszichiáterként dolgozni nem tud. Az ügyeleti időben töltött idő túlórának számít. Mindezen tények önmagukban megalapozzák azt, hogy a felperes korkedvezményre jogosult." A felperes az alperes kötelezését kérte. új eljárásra és új határozat hozatalára Az alperes a szóban előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte jogszabálysértés hiányában. Alperes álláspontja szerint a felperes a vonatkozó jogszabályokat tévesen értelmezte, a Tny. 18/A. § kivételével jogszabálysértést nem jelölt meg, továbbá a felperes tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy önmagában az egészségkárosító körülmények között való munkavégzés a korkedvezményre való jogosultságot megalapozza. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. A felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 206. §
(1)bekezdése és a Tny. 18/A. §
(1)bekezdése sérelmére alapította. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felperes felülvizsgálati kérelme a megsértett jogszabályhely megjelölését ugyan tartalmazza, azonban nem állapítható meg, hogy a jogerős ítélet Tny. 18/A. § rendelkezésébe ütközését milyen okból állítja. Ebből kifolyólag a felülvizsgálati kérelme - e körben - a Pp. 272. §
(2)bekezdésében írt jogszabályi követelményeknek nem felel meg, amely olyan lényeges tartalmi hiányosság, ami utólag már nem pótolható, ezért a Kúria a Tny. 18/A. § kapcsán előterjesztett felülvizsgálati kérelmet érdemében nem vizsgálta. A felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 206. §
(1)bekezdésére is alapította. A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH 1995.193., BH 1999.44., BH 2012.179.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálata eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróságok nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutottak-e. A Pp. 206. §
(1)bekezdése megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz (Mfv.III.10.553/2013/7., Mfv.III.10.136/2015/8., Mfv.III.10.056/2014/6.). A jogerős ítélet ilyen fogyatékosságban nem szenved, és az sem állapítható meg - erre a felperes sem hivatkozott -, hogy a tényállás helytelenül vagy iratellenesen került volna megállapításra. A felperes kérelmének indokolásában olyan érveket vagy kifogásokat, amelyek a Pp. 206. §
(1)bekezdésével összefüggésbe hozhatóak, nem adott elő. Önmagában a stresszes, veszélyes munkahelyen való munkavégzés a korkedvezményre jogosultságot nem alapozza meg. A felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, arra nézve, hogy korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, mely kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. A Kúria a teljes egészében pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a
- évi LXXX. törvény11/A. §-a, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny.
- §-a alapján döntött. Budapest,
- február
- Dr. Zanathy János sk. tanácselnök, Dr. Farkas Katalin sk. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő