Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.034/2016/10. szám A Pécs Ítélőtábla a Dr. Monár Péter Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Kelemenné dr. Kardos Edit ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a ....Törvényszék 2016. január 18. napján kelt .... számú ítélete ellen az alperes által 11. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesi szövetkezet tagja és küldötte. A felperes 2012. május 10. napjától 2015. július 7. napjáig az alperes ügyvezetője volt, vezető tisztségviselői megbízatása az alperes 19/2015.(VII.07.) számú igazgatósági határozatával szűnt meg. Az alperes igazgatósága 2015. szeptember 18. napjától annak lemondása miatt nem működött, a vezető tisztségviselői jogviszonyok megszűnését megelőző időpontban, 2015. szeptember 16-án az igazgatóság határozatot hozott az alperes rendkívüli küldöttgyűlésének 2015. október 19. napjára történő összehívásáról. Az alperes négytagú felügyelőbizottságának elnöke lemondó nyilatkozatát az alperes részére 2015. augusztus 14. napján kézbesítették. A.....Törvényszék Cégbírósága ezzel a hatállyal törölte a cégjegyzékből a felügyelőbizottság elnökét a 2015. október 2-án kelt végzésével. Ugyanezen a napon a ...... Törvényszék cégbírósága végzésével megállapította azt is, hogy az igazgatóság tagjainak és a felügyelőbizottság elnökének lemondása következtében a társaság törvénysértően működik, ezért felhívta az alperest a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedések megtételére. Az alperes hatályos alapszabálya 3.4.4.2. pontja szerint a felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke vagy az általa megbízott felügyelőbizottsági tag hívja össze. Az alapszabály 3.4.4.4. pontja szerint rendkívüli felügyelőbizottsági ülést kell összehívni, ha azt legalább kettő tag vagy a felügyelőbizottság írásban indítványozza, ennek összehívására is a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Ha nem intézkedik az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül, akkor jogosultak az indítványozók a rendkívüli felügyelőbizottsági ülés összehívására. 2015. október 1-jén az alperes felügyelőbizottságának három tagja 2015. október 9-ére felügyelőbizottsági ülést hívott össze. Az ülés összehívása alapszabályba ütközött. Az alapszabály hatályos alapszabálya 3.2.5. pontja szerint a küldöttek legalább 10%-ának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell tűzni. Az indítványt legkésőbb a küldöttgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. 2015. október 2-án az alperes hat küldötte a 2015. október 19-ei küldöttgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó indítványt terjesztett elő az alperes felügyelőbizottságánál, a küldöttgyűlés napirendjének kiegészítését kérve 1./ napirendi pontként az alapszabály módosítása napirendi ponttal. Az indítvány küldés és az alapján a küldöttgyűlés napirendi pontjai kiegészítéséről történő felügyelőbizottsági döntés alapszabályba ütközik. Az alperes alapszabálya 3.3.2. pontjának
- b)pontja szerint az igazgatóság feladatai közé tartozik, hogy dönt a tagfelvételi kérelmekről. A felügyelőbizottság e körben hozott döntése alapszabályba ütközik. Az alapszabály 3.4.3. pontja a felügyelőbizottság feladatai közé sorolja, hogy javaslatot tegyen a küldöttgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására. Az alapszabály 3.3.2.
- d)pontja szerint az igazgatóság feladatai között szerepel, hogy elkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett az alapszabályt és annak módosítását, továbbá megállapítja a szövetkezeti hitelintézet, egyéb önkormányzati és szakmai belső szabályzatait. Az alperes felügyelőbizottsága a 2015. október 9-ére összehívott felügyelőbizottsági ülést megtartotta, azon a felügyelőbizottság meghozta a 20, 21, 22, 23, 24, 25/2015.(X.9.) számú határozatát. A felügyelőbizottság a 20/2015.(X.9.) számú határozattal a küldöttek indítványára rögzítette, hogy az indítványban megjelölt új napirendi pontot a 2015. október 19. napjára összehívott küldöttgyűlés napirendjére tűzi azzal, hogy ily módon az 1/ napirendi pont az alapszabály módosítása. A 21/2015.(X.9.) számú felügyelőbizottsági határozattal a felügyelőbizottság elhatározta, hogy a hat küldött által benyújtott indítványt, valamint az általuk javasolt alapszabály módosításról készített kivonatot küldjék meg a küldöttek részére. A 22/2015.(X.9.) számú felügyelőbizottsági határozattal a felügyelőbizottság a küldöttgyűlést megnyitó személynek B.-t javasolta. A 23/2015.(X.9.) számú felügyelőbizottsági határozattal a felügyelőbizottság a tisztségviselők díjazásának mértékére tett javaslatot. A 24/2015.(X.9.) számú felügyelőbizottsági határozattal a felügyelőbizottság a takarékszövetkezet tagjai sorába D.-t és B.-t felvette, a küldöttek 2015. október 2. napján kelt indítványához csatolt alapszabály módosítástól függő hatállyal. A 25/2015.(X.9.) számú felügyelőbizottsági határozattal a felügyelőbizottság az előterjesztésben foglalt szabályzatok implementálását tudomásul vette. Az alperes 2015. október 26-án megtartott megismételt küldöttgyűlésén az alapszabály módosításról és a tagfelvételről döntés nem született, a küldöttgyűlés megválasztotta az új vezető tisztségviselőket. A ....... Törvényszék a változásokat 2015. november 25-ei hatállyal jegyezte be a cégnyilvántartásba, ezzel az alperes törvényes működése helyreállt. A felperes pontosított keretében az alperes felügyelőbizottságának 2015. október 9-én tartott ülésén meghozott 20, 21, 22, 23, 24, 25/2015. számú határozatai, mint az alperes létesítő okiratába és jogszabályba ütköző határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Ptk.3:37.§
(1)bekezdése alapján. Valamennyi határozattal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a határozatot meghozó felügyelőbizottsági ülés összehívására alapszabálysértő módon került sor. a 24/
- számú határozattal kapcsolatban arra, hogy az az alapszabály 7.
- pontjába, a 25/2015.(X.9.) számú határozattal összefüggésben pedig arra, hogy az az alapszabály 3.3.
- d) pontjába ütközött. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresettel támadott alperesi felügyelőbizottsági határozatok alapszabályba ütközését állapította meg, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 36.000 forint lerótt elsőfokú eljárási illetékből és 50.800 forint ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság a Ptk.3:37.§
(1)bekezdése és
(3)bekezdése alapján megállapította, hogy valamennyi keresettel támadott alperesi felügyelőbizottsági határozat alapszabályba ütköző, a létesítő okiratba ütközés azonban nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy alperes jogszerű működését, ezért a jogsértés tényének megállapításán túl a határozatok hatályon kívül helyezésére vonatkozó kereseti kérelmet elutasította. Megállapította, hogy az alperes felügyelőbizottságának
- október
- napjára történt összehívása az alperes alapszabálya 3.4.4.2., illetve 3.4.4.
- pontjába ütközött, ezért erre tekintettel a
- október 9-ei felügyelőbizottsági ülésen meghozott valamennyi határozat alapszabálysértő voltát állapította meg. Ezen túlmenően a 20/2015.(X.9.) számú felügyelőbizottsági határozattal kapcsolatban rámutatott arra is, hogy az az alapszabály 3.2.
- pontjának
(9)bekezdésébe ütközik, mivel az ott írt számú küldött a napirendi pont kiegészítésére vonatkozó indítványt kizárólag az igazgatóságnak küldhette volna meg. A 24/2015.(X.9.) számú felügyelőbizottsági határozat esetében arra utalt, hogy az alapszabály 7.4. pontja szerint a tagfelvételről csak az igazgatóság dönthet, ezért ezt a határozatot ez okból is alapszabálysértőnek minősítette. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Elsődlegesen a Pp.251.§
(1)bekezdése és a Ptké.10/A.§
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte. Amennyiben az ítélőtábla nem ad helyt a permegszüntetés iránti kérelmének, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását. Harmadsorban az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a perköltségnek a felperes részére részleges pernyertesség-pervesztesség alapján történő megállapítását kérte. Fellebbezésében elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes perbeli legitimációja a Ptké.10/A.§
(1)és
(2)bekezdése alapján hiányzik. Az elsőfokú ítélettel kapcsolatos érdemi észrevételek körében előadta, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet annyiban nem találta megalapozottnak, hogy mellőzte a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezését, ezért álláspontja szerint ebben a részében a felperes pervesztes lett. Sérelmezte ezért, hogy az elsőfokú bíróság a perköltségviselés körében nem a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján a részleges pernyertesség alapján határozott a perköltségviselésről. Vitatta, hogy a felügyelőbizottság
- október 9-ei ülésének összehívása alapszabálysértően történt volna. Arra hivatkozott, hogy a felügyelőbizottsági ülés összehívásakor az alperesnek nem volt felügyelőbizottsági elnöke, ezt a tényt azonban az elsőfokú bíróság ítélete meghozatalakor nem vette figyelembe. Az alperes alapszabálya ugyanis nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, amikor a felügyelőbizottságot elnök nélkül kell összehívni. Álláspontja szerint logikailag kizárt és jogilag hibás olyan körülményt az alapszabályba ütközőnek tekinteni, amelyet az alapszabályban nem szabályoztak. Előadta, hogy a
- október
- napján megtartott felügyelőbizottsági ülés rendkívüli ülés volt, figyelemmel arra, hogy az ülés célja többek között az alperes törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele volt. Az alperes egyetlen választott tisztségviselőkből álló és működő testületeként a felügyelőbizottság rendelkezett hatáskörrel arra, hogy az alperes tagjainak érdekeit szem előtt tartva az alperes törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedéseket a lehető legrövidebb időn belül megtegye. Álláspontja szerint amit a törvény, illetve az alapszabály nem tilt, azt szabad, nincs ugyanis olyan pontja az alapszabálynak, amelyet ezzel kapcsolatban a felügyelőbizottsági tagok megsértettek volna. Előadta, hogy az alperes törvényes működését a cégbíróság végzése nélkül is helyre kellett állítani, ezért nem tartotta helytállónak az elsőfokú ítéletnek azt a megállapítását, amely szerint nem volt indokolt az ülés összehívása, mivel a törvényes működés helyreállítására felhívó végzés az ülés összehívását követő napon kelt. Utalt arra, hogy a rendkívüli küldöttgyűlés lebonyolításával összefüggő intézkedések megtételéről a korábbi igazgatóság nem gondoskodott, ezért a felügyelőbizottság 22/2015.(X.9.) számú határozata a küldöttgyűlés lebonyolításához és a törvényes működés helyreállításához szükséges volt. Előadta, hogy a napirend kiegészítésével kapcsolatos, az alapszabály 3.2.
- pontjában rögzített szabály a törvényes működésnek megfelelő állapotot feltételez, amely adott esetben nyilvánvalóan nem volt alkalmazható, hiszen az alperesnél az igazgatóság nem működött. A gyakorlatban megoldhatatlan volt, hogy a küldöttek az igazgatóságtól kérjék a napirend kiegészítését. A küldöttek az alperes egyetlen választott testületéhez, a felügyelőbizottsághoz nyújtották be a napirend kiegészítésére vonatkozó indítványukat. A tulajdonosi érdekeket figyelembe véve ezért jogszerűen jártak el a küldöttgyűlés napirendjének kiegészítése érdekében. Hivatkozott arra is, hogy az alperes egyetlen működőképes testülete, a felügyelőbizottság volt az, amely a törvényes működés helyreállítása érdekben jogosult volt a tagfelvétellel kapcsolatos döntések meghozatalára. Az alapszabály nem tiltja a függő hatályú tagfelvételt, s ez a Ptk. egyetlen rendelkezésébe sem ütközik. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes másodfokú perköltségben való marasztalására irányult. A perbeli legitimáció kérdése körében arra hivatkozott, hogy a Ptké.10/A.§
(1)bekezdése az eljárás megindulásakor még nem volt hatályos, illetve utalt a BDT 2016.
- számon közzétett eseti döntésében foglaltakra is, amely szerint a szövetkezet szerve jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának felülvizsgálatát a szövetkezet bármely tagja kérheti a Ptk. hatálybalépése után is. A perköltségviselése kérdésében arra utalt, hogy a felperes a per főtárgya, azaz a jogsértés megállapítása tekintetében teljes mértékben pernyertes lett. A hatályon kívül helyezés csak egy lehetséges jogkövetkezménye a jogszabály- vagy alapszabálysértés megállapításának, ami a testületi határozat jogszabály vagy alapszabályba ütközésének megállapításából fakad. A felügyelőbizottság ülésének összehívásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az alapszabály egyértelmű szabályozása szerint az ülés összehívására csak a felügyelőbizottság elnöke jogosult (alapszabály 3.4.4.2., illetve 3.4.4.
- pont). Az alperes a Ptk.3:26.§
(5)bekezdésére figyelemmel alkalmazhatta volna a Ptk.3:25.§
(4)bekezdését, amely szerint, ha a jogi személy a működőképességet megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő (FB tag) kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60 napon válik hatályossá. A felügyelőbizottság működőképességét a küldöttgyűlésig fenn lehetett volna tartani, nem volt szükség a felügyelőbizottságnak a tagok által történt összehívására. Vitatta, hogy a felügyelőbizottság ülésének összehívására azért volt szükség, mert az alperes igazgatósága nem működött és az összehívott küldöttgyűléssel összefüggésben számos kérdésben dönteni kellett, illetve hogy ebben az időben az alperes egyetlen választott tisztségviselőkből álló működőképes testülete a felügyelőbizottság volt, ezért a felügyelőbizottság rendelkezett hatáskörrel a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. Előadta, hogy a felügyelőbizottság összehívásának valós oka az volt, hogy a már korábban összehívott küldöttgyűlés napirendjének kiegészítésével lehetővé tegyék olyan személyek felvételét a takarékszövetkezet tagjai sorába, akik nem feleltek meg a hatályos alapszabály rendelkezéseinek. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A helyes tényállásból az elsőfokú bíróság érdemben helyes jogi következtetések levonásával hozta meg ítéleti döntését is, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)és 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság a következőkre utal: Az egyes közjogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló
- évi CCXVIII. törvény 15.§-a folytán
- december 23-ai hatállyal a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmenet és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvénybe (Ptké.) beiktatott 10/A.§
(1)bekezdése szerint a Ptk.3:35.§-a alkalmazásában a jogi személy szervei által hozott határozat ellen a Ptk. hatálybalépését követően is csak az a tag vagy alapító kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, aki a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett, vagy a határozathozatal tekintetében alapító jogokat gyakorolhatott. A különleges jogállású, illetve a tagsági alapítói jogokkal csak részben rendelkező személyek csak az érintettségük esetén és csak annyiban kérhetik a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését, amennyiben az rájuk nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, ezeket kiterjeszti vagy korlátozza, illetve megszünteti. A fent ismertetett normaszöveg a keresettel támadott határozatok meghozatalakor, de a per megindításakor sem volt hatályos, ezért annak rendelkezései jelen perben nem alkalmazhatóak. Ezért a másodfokú bíróság csak utal arra, hogy a kereshetőségi jog hiányával kapcsolatos fellebbezési okfejtés érdemben sem helytálló, a ..... Ítélőtábla BDT.2016.
- számon közzétett eseti döntésében kifejtett indokok alapján. A per tárgya adott esetben a keresettel támadott felügyelőbizottsági határozatok jogszabálysértő vagy alapszabálysértő voltának megállapítása volt. A bíróság ebben a tekintetben a keresetet teljes egészében megalapozottnak tekintette, az pedig bírói mérlegeléstől függött, hogy a megállapított alapszabálysértést a bíróság olyan súlyúnak ítéli-e, amely szükségessé teszi a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezését vagy sem. A megállapított alapszabálysértésekre tekintettel a felperes keresete teljes egészében megalapozott volt, ezért jogszabálysértés nélkül rendelkezett a teljes egészében pernyertesnek tekinthető felperes javára az elsőfokú bíróság az alperes perköltségviseléséről. Az alperes szövetkezet alapszabálya pontos előírásokat tartalmaz a felügyelőbizottság ülése összehívásának rendjét illetően. Amennyiben a felügyelőbizottság ülésének összehívása nem ennek megfelelően történik, akkor az nem szabályszerű. Tévesen hivatkozott az alperes fellebbezésében arra, hogy amit az alapszabály nem tilt, azt szabad. E téves értelmezés alapján az alapszabály tiltó rendelkezése hiányában az alperes felügyelőbizottságának ülését bárki összehívhatná. A bíróság feladta a perben a kereset alapján az volt, hogy vizsgálja, hogy a keresettel támadott határozatok jogszabályba vagy alapszabályba ütköznek-e. Ennek körében célszerűségi szempontokat a bíróság nem értékelhetett, így nem vizsgálta a bíróság, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében szükség volt-e a felügyelőbizottság ülésének összehívására. A kereset alapján vizsgálódó kérdés pusztán az volt, hogy az összehívás alapszabályba ütközött-e vagy sem, és ebben a kérdésben az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást. Az alperes alapszabálya a 3.4.
- pontban rögzíti, hogy a négy tagból álló felügyelőbizottság a szövetkezeti hitelintézet általános ellenőrző szerve. A felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezeti hitelintézet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. Az alapszabály 3.4.
- pontja rögzíti a felügyelőbizottság feladatait. Az alapszabály 3.3.
- pontja szerint a szövetkezeti hitelintézet operatív irányítását a hét tagból álló igazgatóság látja el. Az igazgatóság tagja a szövetkezeti hitelintézetben tag természetes személy lehet. Az igazgatóság feladat és hatáskörét az alapszabály 3.3.
- pontja részletezi. A szövetkezetben az alapszabály határozza meg a szövetkezet szerveinek feladatkörét, minden szerv csak a saját feladatkörébe tartozó ügyekben járhat el. A fenti fogalom- és feladatkör meghatározások alapján megállapítható, hogy a szövetkezet ügyvezető szerve az igazgatóság, ellenőrző szerve a felügyelőbizottság. A fogalommeghatározásból adódóan rögzíti az alapszabály a kapcsolódó feladatkörök tételes felsorolását. Téves az alperesnek az az álláspontja, hogy a felügyelőbizottság az igazgatóság jogkörét átveheti, s ez egyben fordítva is igaz, az igazgatóság sem gyakorolhatja az alapszabály által a felügyelőbizottság feladatkörébe sorolt feladatokat. A felügyelőbizottság által az igazgatóság feladatkörébe utalt kérdésekben hozott döntésekre vonatkozó keresettel támadott felügyelőbizottsági határozatok ezért alapszabálysértőek, ahogy ezt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg. A sikertelenül fellebbező alperes perköltséget nem igényelhet és a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése és 4/A.§-a alapján állapított meg. Pécs,
- szeptember
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró