Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.250/2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kiss és Lányi Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Kiss Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Béres Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Béres Norbert ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 33.G.40.526/2015/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperesi korlátolt felelősségű társaságnak a felperes és F. G. a tagjai. Az alperes
- november 9-én megtartott taggyűlése meghosszabbította F. G. ügyvezetői megbízatását. A felperes
- november 12-én törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál, amelyben a
- november 9-i taggyűlés összehívásának szabálytalanságára és arra hivatkozással, hogy a taggyűlés határozatai jogszabálysértőek, egyebek mellett azt kérte, hogy amennyiben alperes a taggyűlés határozatára alapítva F. G. ügyvezetőkénti bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet terjeszt elő, a cégbíróság tagadja meg a változás bejegyzését. A
- november 9-i taggyűlés határozatai alapítva
- május 13-án előterjesztett alperesi változás bejegyzési kérelem alapján a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
- július 2-án meghozott, a Cégközlönyben
- július 18-án közzétett ... számú végzésével elrendelte a kérelem szerinti adatváltozások bejegyzését,
- augusztus 5-i hatállyal törölte a cégjegyzék 13/
- számú, F. G. ügyvezetőt képviseletre jogosultként feltüntető rovatát, egyúttal a 13/
- számú rovatba képviseletre jogosultként F. G. ügyvezetőt jegyezte be, jogviszonya kezdő időpontjaként
- november
- napját, megszűnése időpontjaként
- november
- napját feltüntetve. Ugyancsak
- július 2-án meghozott ... számú végzésével a cégbíróság a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(3)bekezdése alapján megszüntette a felperes által alperes ellen kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást. E végzést a felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
- március 19-én kelt, 14.Cgtf.44.914/2013/
- számú végzésével megváltoztatta, és a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasította. Határozata indokolásában a Ctv.
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakra utalva rámutatott, a törvényességi felügyeleti és a változásbejegyzési kérelemről a cégbíróságnak együttesen kellett volna döntenie, amely kötelezettségét megsértette. Tekintettel azonban arra, hogy a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. §
(1)bekezdése alapján őt megillető perindítási jog miatt felperes a törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhette, továbbá arra, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt felperes a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján a pert időközben megindította, így az elsőfokú eljárásból eredően őt semmilyen joghátrány nem érte, a törvényességi felügyeleti kérelem elutasításának volt helye. A felperes 2013. július 24-én a Ctv. 65. §
(1)bekezdésére és 78. §
(2)bekezdésére alapítva előterjesztett keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága ... számú végzésének a cégjegyzék 13/
- számú rovatára vonatkozó, képviseletre jogosultként F. G. ügyvezetőt bejegyző rendelkezése hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, a változás bejegyzésére a társasági szerződésbe és jogszabályba ütköző okiratok alapján került sor, a keresetben részletesen előadottak szerint sem a taggyűlés összehívása, sem megtartása nem volt szabályszerű. A Ctv.
- §
(2)bekezdésére utalva állította, tekintettel arra, hogy a változásbejegyzési kérelem elutasítása iránt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, a változásbejegyzést elrendelő végzéssel szemben a perindítási jogosultság annak ellenére megilleti, hogy az rá nézve rendelkezést nem tartalmaz. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A Ctv. 65. §
(1)bekezdésére hivatkozással állította, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga, mert a változás bejegyzést elrendelő végzés rá nézve rendelkezést nem tartalmaz. Érdemben is vitatta a kereset megalapozottságát. Az elsőfokú bíróság
- június 27-én meghozott, 11.G.42.815/2013/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre nem tartalmaz rendelkezést, ezért a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján a felperes nem jogosult perindításra. Arra tekintettel pedig, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem és a változásbejegyzési kérelem Ctv.
- §-a szerinti együttes elbírálási kötelezettsége a felperes törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultsága hiányában nem állt fenn, felperes a Ctv.
- §
(2)bekezdése alapján sem jogosult perindításra. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
- január 29-én meghozott, 10.Gf.40.469/2014/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Határozata indokolásában a Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgtf.44.914/2013/
- számú végzésében foglaltakra utalva rögzítette, a Ctv.
- §
(3)bekezdése alapján nem volt helye a - változásbejegyzés alapjául szolgáló - taggyűlési határozat jogellenessége tárgyában törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének. Ugyanakkor rámutatott, a változásbejegyzés tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárásra a törvény nem állapít meg külön szabályozást, amennyiben a kérelemből eleve kitűnik érdemi vizsgálatra alkalmatlansága, úgy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet az arra irányuló jogszabályi rendelkezések szerint a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem figyelmen kívül hagyásával bírálja el, a törvényességi felügyeleti kérelem egyidejű elutasítása mellett. A jogszabály nem tesz különbséget az együttes elbírálás kötelezettsége szempontjából attól függően, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem érdemi vagy érdemi vizsgálat nélküli elbírálására kerül-e sor. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság együttes elbírálási kötelezettség hiányára és ezáltal a felperes kereshetőségi jogának hiányára vonatkozó jogi álláspontja téves. Miután az elsőfokú bíróság ezen téves jogi álláspontja folytán a keresetet érdemben nem vizsgálta, az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges, amelynek során a Ctv. 65. §
(3)bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell az elsőfokú bíróságnak a keresetet érdemben elbírálnia. A megismételt eljárásban a felperes fenntartotta keresetét. A kereshetőségi joga hiányával összefüggésben alperes által hivatkozott eseti döntésekben foglaltakkal szemben azt hangsúlyozta, a Fővárosi Ítélőtábla megismételt eljárásra adott iránymutatására figyelemmel közömbös, hogy az elmúlt években milyen joggyakorlat alakult ki. Az alperes korábbi nyilatkozatait ugyancsak fenntartva továbbra is elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogát vitatta. E körben a BH2013. 159. számú és a BDT2010. 2181. számú eseti döntésekben foglaltakra utalva azt hangsúlyozta, felperes a Gt. 45. §-a szerinti perindítási jogára tekintettel a Ctv. 74. §
(3)bekezdése értelmében nem volt jogosult törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére, amint azt a másodfokú bíróság határozata is rögzítette. Az elsőfokú bíróság
- március 25-én kelt, 33.G.40.526/2015/
- számú ítéletével a keresetet elutasította; felperest az alperes részére 38.100 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a Ctv.
- §
(2)bekezdése a perindítási jogosultságra, kereshetőségi jogra nézve a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti általános szabály alóli kivételt állapít meg arra az esetre, ha a változásbejegyzési kérelmet és az azzal párhuzamos törvényességi felügyeleti kérelmet a cégbíróságnak együttesen kell elbírálnia. E rendelkezésnek a Ctv. 77. §
(1)bekezdés c) pontjában és
(3)bekezdésében, valamint 74. §
(3)bekezdésében foglaltakkal együttesen történő értelmezéséből ugyanakkor az következik, hogy e kivételes perindítási jog csak azt illeti meg, akinek a párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét a cégbíróság érdemi vizsgálat eredményeképp utasítja el. Ezért mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy a felperes rendelkezett-e a párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárás tekintetében eljárás kezdeményezési jogosultsággal. Ennek hiányában ugyanis nem a változásbejegyzési kérelem és a törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában történő érdemi döntés együttes meghozatalának, hanem a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására irányuló kérelem érdemi vizsgálat mellőzésével történő elutasításának lett volna helye. Együttes érdemi döntéshozatali kötelezettség hiányában pedig a Ctv. 78. §
(2)bekezdésének a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti korlátozástól mentes kereshetőségi jogot biztosító kivételes szabálya nem alkalmazható. A felperes törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultsága körében is irányadónak kell tekinteni a Ctv. 77. §
(1)bekezdés c) pontjának az eljárás lefolytatásához, a társaság törvényes működése Ctv. 72. §
(1)bekezdése szerinti kikényszerítéséhez fűződő jogi érdek fennálltát előíró rendelkezését. Abból, hogy az alperesi társaság tagjaként felperesnek is az állt érdekében, hogy a társaságnak legyen ügyvezetője és így törvényes működése helyreálljon, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az következik, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához a felperesnek nem fűződött jogi érdeke, így jogi érdekeltség hiányában törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultsággal sem rendelkezett. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére a felperes azért sem volt jogosult, mert az alperesi társaság tagjaként a Gt. 45. §a szerinti perben érvényesíthette volna a véleménye szerint jogszabálysértő taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti igényét, így ezzel összefüggésben a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultsága a Ctv. 74. §
(3)bekezdése alapján is kizárt. Mindezekre tekintettel az eljárás kezdeményezési jogosultság hiányában előterjesztett felperesi törvényességi felügyeleti kérelem Ctv. 77. §
(3)bekezdése, illetve 74. §
(3)bekezdése szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye. Ebből pedig - a BH
- 159., BDT
- 2181., ÍH
- számon közzétett eseti döntésekben foglaltakra is figyelemmel - az következik, hogy a Ctv.
- §
(2)bekezdése szerinti, korlátozásoktól mentes perindítási jogosultság a felperest nem illeti meg. A keresettel támadott változásbejegyző végzés, illetve annak kifogásolt része ugyanakkor a felperesre nem tartalmaz rendelkezést, így a felperes perindítási jogosultságának a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételei sem állnak fenn. Ezért kereshetőségi jog hiányában a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, a keresete szerinti ítélet meghozatalát kérte. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság együttes elbírálási kötelezettség hiánya és a felperes kereshetőségi jogának ebből fakadó hiánya kérdésében elfoglalt jogi álláspontja ellentétes a Fővárosi Ítélőtábla alapeljárásban született, elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzésének e körben tett, a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságra nézve kötelező megállapításaival, ezért jogszabálysértő és megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna a kereset Fővárosi Ítélőtábla végzésében foglaltak szerinti érdemi elbírálását. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A Ctv. a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásról, az ilyen eljárásban igénybe vehető jogorvoslatokról is rendelkezik, e körben a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzéssel szembeni perindítási jogosultság feltételeit, a perindításra jogosultak körét is meghatározza. A Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. E rendelkezés alkalmazása körében a bírói gyakorlat az ügyészen kívül más személy perindítási, kereshetőségi jogát akkor és annyiban ismeri el, amennyiben személyére nézve a cégbíróság végzése kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz (Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.022/2011/5.; BH2013.159.). Ugyanakkor a Ctv. a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzéssel szembeni perindítási jogosultságra nézve a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében foglaltaktól eltérő szabályokat állapít meg arra a kivételes esetre, amikor a bejegyzési, változásbejegyzési eljáráshoz kapcsolódóan, azzal párhuzamosan a Ctv. 78. §
(1)bekezdése szerinti sajátos törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek. A Ctv. 78. §
(1)bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, vagy annak részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A
(2)bekezdés szerint az
(1)bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a
- §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. E rendelkezések alapján tehát a Ctv.
- §-a szerinti sajátos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztőjét a bejegyző, változásbejegyző végzéssel szembeni perindítási jog a Ctv.
- §
(1)bekezdésében meghatározott korlátozások nélkül, a végzés teljes terjedelmével szemben megilleti. A bírói gyakorlat szerint azonban a Ctv.
- §-a alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező személy is csak akkor rendelkezik a Ctv.
- §
(2)bekezdése szerinti, korlátozás nélküli perindítási joggal, ha jogosult volt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére és törvényességi felügyeleti kérelme egyébként érdemi elbírálásra alkalmas, míg e feltételek hiányában kereshetőségi jogára a Ctv. 65. §
(1)bekezdése az irányadó (BH2013.159.; ÍH2014.160.). A bejegyzési, változásbejegyzési kérelem és az azzal párhuzamos törvényességi felügyeleti kérelem Ctv. 78. §
(2)bekezdése szerinti együttes elbírálási kötelezettsége ugyanakkor a törvényességi felügyeleti kérelem érdemi elbírálásra alkalmasságától függetlenül fennáll, ahogyan arra a Fővárosi Ítélőtábla a 14.Cgtf.44.914/2013/
- számú végzésében is rámutatott, a cégbíróságnak a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmet és az azzal párhuzamos törvényességi felügyeleti kérelmet abban az esetben is együttesen kell elbírálnia, ha a törvényességi felügyeleti kérelem az eljáráskezdeményezési jogosultság hiányában vagy más okból érdemi vizsgálatra nem alkalmas. A bejegyzési, változásbejegyzési eljáráshoz kapcsolódóan a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztőjét a Ctv. 78. §
(2)bekezdése szerint megillető kereshetőségi jog szempontjából azonban nem annak van jelentősége, hogy fennáll-e a bejegyzési, változásbejegyzési és a törvényességi felügyeleti kérelem együttes elbírálásának kötelezettsége, hanem kizárólag annak, hogy a kérelmező rendelkezik-e törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultsággal, kérelme érdemi elbírálásra alkalmas-e. Ezért önmagában az együttes elbírálási kötelezettség hiányára történő - egyebekben megalapozatlan hivatkozás nem szolgálhat alapul a kereset Ctv. 78. §
(2)bekezdése szerinti kereshetőségi jog hiányában történő elutasítására, amint arra egyebekben az alapeljárásban meghozott elsőfokú ítéletben sor került. A perbeli esetben nem volt vitás, hogy a keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre nem tartalmaz rendelkezést, ezért a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi jog felperest nem illeti meg. A rendelkezésre álló iratok, így különösen a Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgtf.44.914/2013/
- számú végzésében foglaltak alapján az is megállapítható volt - amit egyebekben maga a felperes sem tett vitássá -, hogy felperes anélkül kezdeményezett a jelen per tárgyát képező változásbejegyző végzés alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti eljárást, hogy arra - figyelemmel a Ctv. 74. §
(3)bekezdésében foglaltakra - jogosult lett volna, a kérelem ezért érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas, a Ctv. 77. §
(3)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasításának volt helye. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság mindezeket a körülményeket is mérlegelve érdemben helytálló jogi következtetéssel állapította meg azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultság hiányában a Ctv. 78. §
(2)bekezdése szerinti, korlátlan perindítási jogosultság a felperest nem illeti meg és erre tekintettel jogszabálysértés nélkül, megalapozottan hozott a keresetet elutasító ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla az ezzel ellentétes, a 10.Gf.40.469/2014/3. számú végzésében kifejtett álláspontját nem tartja fenn. Megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Ctv. 77. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti, a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez szükséges jogi érdekeltség hiányával összefüggésben nem osztja az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakat, különös tekintettel arra, hogy az e rendelkezés alkalmazása körében kialakult bírói gyakorlat a társaság tagjának a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekeltsége fennálltát minden további igazolás nélkül elfogadja. Ugyanakkor ez a tévedés a per érdemére nem hatott ki. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, azonban az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért a perköltségviselésről határozni nem kellett. Budapest, 2016. április 28. . Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. s.k. előadó bíró dr. Kurucz Zsuzsánna bíró