← Magyarország

P.20010/2015/22 – Balassagyarmati Törvényszék

A ...Törvényszék ... (...szám) felperesnek - az ... (...) által képviselt ... (….szám) I. rendű, a dr. Vecsey Tamás jogtanácsos által képviselt ...Rendőr-főkapitányság (... szám) II. rendű, a ... (... szám) ügyvéd által képviselt ... (... szám) IV. és ... (.... szám) V. rendű alperesek ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 60.000.- (hatvanezer) forint, a IV. - V. rendű alpereseknek egyetemlegesen 60.000.- (hatvanezer) forint perköltséget. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzetten a ...Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A... Bíróság az

  1. december
  2. napján kelt ... számú ítéletével a ...i
  3. tulajdoni lapra,...hrsz. alatt felvett ingatlanon fennálló közös tulajdont az alábbiak szerint szüntette meg: a mellékelt megosztási vázrajz kialakítandó .... hrsz. alatti ingatlant a felperes, a .... hrsz. alatt fekvő ingatlant ¼-ed részben az I. rendű, ¾-ed részben a II. rendű alperes tulajdonába adja. Kötelezte a bíróság a II. rendű alperest, jelen per felperesét, hogy fizessen meg 60 nap alatt 127.500.- forintot, értékkülönbözet jogcímén. Kötelezte azon per felperesét, hogy az ellenérték kifizetésének igazolása után adja birtokba a per
  4. hrsz. alatti ingatlant a II. rendű alperesnek, jelen per felperesének. Megkereste a ...Földhivatalt, hogy az ellenérték kifizetésének igazolása után a per
  5. hrsz.-ú ingatlanra jegyezze be az I. és II. rendű alperesek tulajdonjogát, míg a felperes tulajdonjogát a per
  6. hrsz. alatti ingatlanra, közös tulajdon megszüntetése jogcímén. Az alperesek viszontkeresetét a bíróság elutasította. A per felperese, ..., alperesei, jelen per felperese (II. rendű alperes) és édesanyja,... (I. rendű alperes) voltak. A ...-es tulajdoni lapon ... hrsz. alatt felvett, összesen...m2 alapterületű, természetben a ...szám alatti ingatlan ½ illetősége a felperes, ¼ - ¼ illetősége az I. és II. rendű alperesek, tehát jelen per felperesének és édesanyjának a tulajdonát képezték….1957-ben öröklés jogcímén ¼ illetőséget, a felperes édesanyja …. szintén 1957-ben öröklés jogcímén ¼ tulajdoni illetőséget szerzett. ... ezen felül 1975-ben ¼, és a II. rendű alperes, jelen per felperese 1975-ben ¼ illetőséget szerzett osztályos egyezség jogcímén. Az ítélettel szemben a per alperesei, tehát jelen per felperese és édesanyja fellebbezéssel éltek, a fellebbezés folytán a... Bíróság, mint másodfokú bíróság ... számú,
  7. május
  8. napján kelt végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra, és a felperes részére 1360.- forintban megállapított másodfokú költségre is kiterjedő új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy az alperesek fellebbezésükhöz csatolták a...Osztályának határozatát, mely a perbeli ingatlan természetbeni megosztását engedélyező első- és másodfokú határozatokat megsemmisítette, továbbá azzal, hogy a felperes
  9. december
  10. napjának perbeli házas ingatlan ½ illetőségére öröklési szerződést kötött...l és feleségével, azonban az elidegenítési tilalmat az ingatlannyilvántartás nem tünteti fel. A másodfokú bíróság a fellebbezést annyiban tartotta megalapozottnak, hogy az elsőfokú bíróság nem derítette fel a tényállást oly módon, hogy arra megnyugtató ítéleti döntés lenne alapítható. Meghagyta az elsőfokú bíróságnak, hogy a megismételt eljárásban legyen figyelemmel arra, hogy a Ptk.
  11. §-a a közös tulajdon megszüntetési módok között sorrendet állít föl, melyek közül az alperesek által kért magához váltást a keresetbeli, természetbeni megszüntetési mód megelőzi, a jogvita jelenlegi szakában azonban a határozatok megsemmisítése folytán nincs olyan államigazgatási határozat, amely a megosztást engedélyezi. Abban az esetben pedig, ha a közös tulajdon megszüntetésének más módja lenne alkalmazható, az eltartott perben állása kötelező. Rámutatott arra is a másodfokú bíróság, hogy a megismételt eljárás során módot kell adni az alpereseknek arra, hogy a perben az ingatlanra fordított beruházásaikat érvényesíthessék, továbbá arra is, hogy miután az ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdoni hányadokat vitatják, ezzel kapcsolatos igényüket érvényesíthessék. A hatályon kívül helyezés folytán ...számon indult eljárást a ...Bíróság a
  12. szám alatt hozott végzésével felfüggesztette, majd az eljárás ... szám alatt folytatódott. A ... Városi Bíróság az
  13. december
  14. napján kelt... számú ítéletével a fenti ingatlan vonatkozásában a közös tulajdont megszüntette akként, hogy az I. és II. rendű alperesek nevén álló ¼ - ¼ tulajdoni illetőségeket a felperes tulajdonába adta, 134.375.-134.375.forint, összesen 278.750.- forint megváltási ár ellenében. Az ítélettel szemben a felperes és az alperesek is fellebbezést terjesztettek elő. A ... Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság az
  15. március
  16. napján kelt...számú végzésével, az elsőfokú bíróság ítéletét ismételten hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra, a felperes részére 500.- forintban megállapított másodfokú költségre is kiterjedő, új határozat hozatalára utasította. A... Városi Bíróság az
  17. szeptember
  18. napján kelt ... számú ítéletével szüntette meg végül a közös tulajdont akként, hogy az I. és II. rendű alperesek nevén álló ¼ - ¼ tulajdoni illetőségeket a felperes tulajdonába adta 165.000-165.000.- forint, összesen 330.000.- forint megváltási ár ellenében. Ezen, illetve az azt megelőző pernek már... és ..., jelen per IV. és V. rendű alperesei is alperesei voltak, III. és IV. rendű alperesként. Az elsőfokú ítélet - fellebbezés hiányában -
  19. december
  20. napján jogerőre emelkedett A megváltási ár megfizetése - ... III. rendű alperes (jelen per V. rendű alperese) bejelentése szerint
  21. április
  22. napján megtörtént, az ezzel kapcsolatos feladóvevényeket bemutatta a bíróság részére. A bíróság a
  23. sorszámú végzésével felhívta az I. és II. rendű alpereseket (jelen per felperesét és édesanyját), hogy 8 napon belül nyilatkozzanak arra nézve, hogy a 173.200.forint megváltási árat megkapták-e. ... és..., jelen per felperese, a bíróság jegyzőkönyvét és végzését visszaküldték azzal, hogy azt nem fogadják el, mert az abban közöltek nem felelnek meg a valóságnak. ... és ... IV. és V. rendű alperesek ezt követően a megváltási árat a ... Városi Bíróságon letétbe helyezték, a ...Városi Bíróság a letétbe helyezett összeget ... szám alatti végzésével 346.378.- forintban teljesítési letétként elfogadta, és rendelkezett annak kiutalásáról az alperesek részére. Egyúttal megkereste az illetékes földhivatalt, hogy a tulajdonközösség megszüntetésének tényét az ingatlannyilvántartáson vezesse át. Ezen végzést a ...Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, ... számú végzésével helybenhagyta. A felperes és édesanyja a kiutalt összeget nem fogadták el, így a megváltási ár
  24. február 4-én ismét bírósági letétbe került. A ... Földhivatal
  25. december 14-én, a tulajdonosváltozást a felperes és édesanyja 2/4-ed tulajdoni illetőségére az ingatlan nyilvántartásban átvezette. ... erre a tulajdoni illetőségre
  26. július 7-én tartási szerződést kötött a IV. és V. rendű alperesekkel, ...és házastársával. A tartási szerződés alapján a IV. és V. rendű alperesek tulajdonjoga
  27. július 12-én bejegyzésre került. ...
  28. március 25-én elhunyt. A felperes és édesanyja, a jogerős ... számú ítélet ellen perújítási kérelmet nyújtottak be. A perújítási kérelmet a ...Városi Bíróság az
  29. május
  30. napján kelt ... számú végzésével, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasította. ... a felperessel és édesanyjával szemben, a ...Városi Bíróság előtt, 2...szám alatt, ingatlan kiürítése iránt terjesztett elő keresetet. A bíróság az
  31. február
  32. napján kelt
  33. sorszámú ítéletével kötelezte a felperest és édesanyját, hogy a perbeli ingatlant 30 napon belül ürítsék ki, és bocsássák néhai ....birtokába. Ezen ítéletet a... Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, az
  34. április
  35. napján kelt, ...számú ítéletével helyben hagyta.
  36. június
  37. napján került benyújtásra a végrehajtási lap meghatározott cselekmény végrehajtásához, azt a ...Városi Bíróság
  38. július
  39. napján állította ki ... számon. A végrehajtást kérő a IV. rendű alperes volt. A...Városi Bíróság a ... számú végzésével a felperes, mint adós végrehajtási kifogását elutasította. A felperes, végrehajtási kifogásnak minősülő beadványában azt kérte, hogy a bíróság helyezze vissza a tulajdonát képező .... szám alatti ingatlanba. A végrehajtási kifogás azért került elutasításra, mert arra vonatkozóan már jogerős ítélet született, mely szerint az adósok kötelesek kiüríteni a ...szám alatti ingatlant azzal, hogy elhelyezésükről maguk kötelesek gondoskodni. Megállapította a végzés, hogy az adósoknak, a felperesnek és édesanyjának, a ... kerület ... szám alatt saját lakásuk van, és jelenleg is ott laknak. Tájékoztatta az adóst a bíróság arról is, hogy amennyiben a kiürített ingatlanban ingóságai maradtak, azok kiadását a végrehajtást kérőtől kell kérnie, nem teljesítés esetén a bíróságnál ingó kiadása iránti pert indíthat. A ...Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, ...számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. A ...Központi Kerületi Bíróság a ..., illetve... számú végzésével a felperest és édesanyját, mint kötelezetteket, karhatalom igénybevételével kötelezte a végrehajtásbeli kötelezettségük teljesítésére. Az ingatlan kiürítése
  40. augusztus 5-én megtörtént. Ezt követően a felperes és édesanyja a ...Városi Bíróság előtt szerződés érvénytelenségére hivatkozással megtámadta a szerződést, és különböző érvénytelenségi okokra hivatkozással vitatták, hogy a IV-V. rendű alperesek a jogelőddel kötött szerződés folytán megszerezték a közös ingatlant egymást közt ½ - ½ arányban. A ...Városi Bíróság a ... számú ítéletében a felperes és édesanyja keresetét elutasította. Ezen ítéletet a ...Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság ... számú ítéletével helybenhagyta. A ...Bíróság a ...szám alatt - félbeszakadást követően - folytatódott eljárásban (tekintettel arra, hogy a felperes édesanyja elhunyt)
  41. sorszámú végzésével a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a ... Városi Bíróság .... szám alatt hozott ítéletet, lefolytatva az előírt bizonyítást és a felperes keresetét elutasította, a ...Megyei Bíróság ezen ítéletet
  42. Pf. .... számú ítéletével helybenhagyta. A ... Bíróság a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet ... számú végzésével hivatalból elutasította. A felperes tartalma szerint
  43. június 25-én jogerős másodfokú határozat ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyet a ...Városi Bíróság ... számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasított, a ...Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság ezen végzést .... számú végzésével helybenhagyta. A felperes ezen végzéssel szemben is fellebbezést terjesztett elő, ezt a... Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság ...számú végzésével jogerősen elutasította. A felperes keresetében azt kérte, hogy a törvényszék kötelezze az alpereseket 20 millió Ft, továbbá 10 millió Ft egyetemleges megfizetésére. Előadása szerint 28 évet jártak édesanyjával jogtalanul a két bíróságra olyan ügyben, amit nem is lehetett volna tárgyalni, amit már 1957-ben és 1975-ben hivatalosan elintéztek, mivel a nagyszülei rá hagyták a ...szám alatti 600 négyszögöl nem osztható házas ingatlant az egyetlen hadiárva unokájukra, akit ők neveltek fel. Az
  44. augusztus 5-én az álrendőrökkel történő kilakoltatáskor a ... szám alatti otthonából, ami tehermentes volt, édesanyját úgy megverték, hogy belehalt a sérüléseibe a szabad ég alatt. Tehát meggyilkolták az édesanyját, aki 42 évet ledolgozott és később vele együtt mindent ők vettek és csináltattak az otthonukban, az adót is ők fizették, ezért tehermentes volt az ingatlan, de a két bíróság semmit sem vett figyelembe, csak büntetőperként tárgyalta az ügyet, amihez az idegeneknek semmi közük nem lett volna. Amikor pedig az ő otthona nem is kellett nekik, mivel 5 házuk és vagyonuk volt, de mégis kellett a hadiárva és hadiözvegy otthona, csakhogy őket tönkretegyék, meggyilkolják. Kirekesztették az otthonából, tönkretették az életét, az egészségét, megfosztották vagyontárgyaitól, amikor
  45. augusztus 5-én erőszakkal kilakoltatták a saját szőlőterületére a........
  46. dűlőbe, a három hordó tele borral, a kádat, a prést, a darálót, az üvegballonokat, a sok építési anyagot, a két román kályhát és a két szobabútort és még sok mindent elvettek. A ...szőlőben pedig 42-szer rabolták ki őt, de a rendőrség semmit nem tett és tesz, hogy a vagyontárgyai megkerüljenek, még jegyzőkönyvet sem vett föl, amikor már a szőlőterületét sem hagyják művelni. Kérte a kártérítést az édesapja ... után is, aki még egy hónapos sem volt és elvitték erőszakkal, a beteg édesanyjától és a koraszülött csecsemőtől és meggyilkolták, de őket a mai napig nem kereste meg senki, hogy mi van velük. Arról nem is beszélve, hogy az édesapja is árva volt, így a hadiárva kitüntetés után is kéri a kártérítést. A bíróság felhívására alperesként egyértelműen a ... Környéki Törvényszéket, a ... Megyei Rendőr-főkapitányságot, a ..., illetve ...és... jelölte meg. 20 millió Ft kártérítési igényét az ingatlan, illetve az ingóságok fejében terjesztette elő, előadva, hogy folyamatosan kértek segítséget mindenkitől, a ... Bíróságtól, a ... Járásbíróságtól, illetve az ügyüket áttették a ...Környéki Törvényszékhez és ott is tárgyaltak, de mindenütt elutasították őket. A ... szemben az igénye az volt, hogy vagy adja vissza az ingatlanát vagy fizess meg azt a kártérítést, amit megjelölt. A 10 millió Ft-os kártérítési igényt pedig az édesanyja halála miatt terjesztette elő az alperesekkel szemben, előadva, hogy a rendőrség őket kilakoltatta, úgy, hogy ő rendőr árva, és a rendőrök
  47. augusztus 5-én verték meg az édesanyját, kilakoltatás volt. A rendőrök annak ellenére lakoltatták ki őket, hogy az édesanyja beteg volt, nem lett volna szabad őt kilakoltatni. A felperes a per folyamán a ... vonatkozásában a keresetétől elállt, azért e vonatkozásban a törvényszék a pert...számú végzésével megszüntette, a végzés jogerőre emelkedett. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy nem állapítható meg, hogy a felperes mely alperesi magatartást állítja jogszabályellenesnek. Előadásából az állapítható meg, hogy a bíróság érdemi döntését sérelmezi, ami azonban kártérítés alapjául nem szolgálhat, a döntések szakmai felülvizsgálatára kizárólag rendes és rendkívüli jogorvoslati rendszerben van lehetőség. Előadta, hogy a ... Környéki Törvényszék - figyelembe véve az eljárás egészét és körülményeit -, nem vétett a tisztességes eljárás szabályai ellen. Az a körülmény, hogy az eljárások kimenetele a felperesre kedvezőtlen és ez szubjektíven méltánytalannak, igazságtalannak, esetleg tisztességtelennek érzi, nem szolgálhat önmagában kártérítési igény alapjául. Rámutatott arra is, hogy a felek között a tárgyaláson vagy periratban tett értékelő jellegű nyilatkozat a bizonyítás anyagának vagy a tényeknek az értékelése, a rendelkezésre álló adatokból levont következtetés, a jogszabályok értelmezése még akkor sem tekinthető önmagában jogsértőnek, ha téves, megalapozatlan és a másik félre, így a felperesre kedvezőtlen. A bíróság valamely vélt, a döntés lényegére kiható jogi tévedése nem jelenti tehát egyúttal, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog sérült. Mindemellett az ügy érdemében hozott döntés és az érdemi döntés alapját képező jogértelmezés és jogalkalmazás, illetve az Alaptörvény XVIII. cikk

(1)bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog között érdemi alkotmányos összefüggés nem állapítható meg. E körben hangsúlyozta azonban, hogy önmagában a személyhez fűződő jog megsértésére alapított jogcím esetében a jogsértés megállapítására eljárási és vagy anyagi jogi szabálysértés csak akkor adhat alapot, ha a szabálysértés kifejezetten a fél személyiségének lényegét alkotó ismérve miatt következett be. A keresetben előadottak azonban nem alkalmasak annak megállapítására, hogy a ...Törvényszék részéről olyan jogsértés következett volna be a lefolytatott eljárások során, ami a fenti joggyakorlatnak megfelelne. A felperes kereseti kérelme sem hivatkozik olyan, a személyiségének lényegét alkotó tulajdonságra, vagy ismérve, amely miatt a bíróság nem tartotta meg az eljárási és, vagy anyagi jogi szabályokat és arra sincs adat, hogy kifejezetten a felperes személyére tekintettel sértette volna meg azokat. A II. rendű alperes szintén a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy a felperes keresetlevelében és nyilatkozatában sem található olyan adat, irat, egyéb bizonyíték, utalás, amely a megjelölt eseménnyel kapcsolatba hozható lenne. 1997-re vonatkozóan a rendőrség nem őriz meg iratokat, a... Megyei Rendőr-főkapitányság irattárában olyan irat, amely a keresetlevélben foglalt kilakoltatással összefüggésbe hozható lenne, nem található. A IV., V. rendű alperesek szintén a kereset elutasítását kérték, előadták, hogy évekkel ezelőtt számtalan peres eljárás folyamatban volt ...s neje ...között, ítélt dologra vonatkozó, megalapozatlan keresetet nyújtott be a felperes, melyet elutasítani kértek. Előadták, hogy a felperessel közös tulajdont a bíróság elévülési időn túl 13 éve megszüntette, minden felperesi követelés alaptalan. A korábbi peres eljárások megjárták az első- és másodfokot, illetve rendkívüli perorvoslat is történt. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék a perbeli tényállást az ügyben beszerzett iratok tartalma, a peres felek előadása alapján állapította meg. A Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A 349. §
(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A
(3)bekezdés szerint ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A 324. §
(1)bekezdése szerint a követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A Pp. 229. §
(1)bekezdése szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). Az I. rendű alperes vonatkozásában a törvényszéknek a Ptk.
  1. § alapján kellett vizsgálatot lefolytatnia, e szerint a bírósági jogkörben okozott kár esetén a kártérítés megállapíthatóságának feltételei: - jogellenes magatartás, felróhatóság - kár - a kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés. További különös feltétel, hogy a károsult a kár elhárítására alkalmas jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette, illetőleg a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. A felperes a perben többszöri felhívás ellenére sem jelölt meg olyan konkrét jogszabálysértő magatartást, amely vizsgálható lett volna a perben, az eljárás folyamán végig azt kifogásolta, hogy számára a bíróságok kedvezőtlen döntést hoztak, és emiatt a perbeli ingatlant el kellett hagynia, onnan őket kilakoltatták. Helyesen mutatott rá ugyanakkor az I. rendű alperes, hogy önmagában az, hogy sérelmes döntés született a felperes számára, nem jelenti azt, hogy kártérítési igénye lehetne az I. rendű alperessel szemben. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy egy kártérítési per nem szolgálhat újabb jogorvoslati fórumul a fél számára, tehát nem szolgálhatja azt, hogy az általa helyesnek vélt döntést ilyen módon kikényszerítsen. A... Bíróság rámutatott arra is, hogy nyilvánvalóan alaptalan a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti azon követelés, mely egyedül a jogerős ítélet tartalmát jelöli meg a kereseti követelés alapjaként (BH.1993/1.,
  2. szám). A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére akkor kerülhet sor, ha a kártérítés különös és általános feltételei fennállnak. Az általános feltételek közül az eljáró bíró, bíróság jogellenes magatartását a kárt és a kettő közötti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. Jelen esetben a törvényszék jogellenes magatartása az I. rendű alperes részéről megállapítani nem tudott, tekintettel arra, hogy a felperes folyamatosan csak az ügyben született ítéletek tartalmát kifogásolta, konkrét előadást arra nézve, hogy milyen jogszabálysértést valósítottak meg az egyes eljáró bíróságok, nem jelölt meg. Erre tekintettel nem volt vizsgálható - a Ptk. 349.§ keretein belül - a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelme sem. Ezt meghaladóan a közös tulajdont megszüntető .... számú ítélet - fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett, a felperes az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát nem merítette ki. A Pp.
  3. § - a alapján az igény vizsgálatára pedig nem volt lehetőség tekintettel arra, hogy ezen szabály alkalmazására csak a
  4. június
  5. után indult perekben van lehetőség, jelen esetben pedig a felperes 1986-ban és a '90-es években indult perekre hivatkozott. Szintén nem látta megállapíthatónak a II. rendű alperes vonatkozásában a törvényszék a jogellenes magatartást. A kilakoltatásra 1997-ben került sor, ezzel kapcsolatos iratok a II. rendű alperesnél már nem álltak rendelkezésre, a felperes pedig e vonatkozásban a kioktatás ellenére bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A IV., V. rendű alperesek vonatkozásában pedig a törvényszék a követelés elévülését állapította meg, így további vizsgálódást az ügyben nem is folytatott. A IV., V. rendű alperesek ítélt dologra való hivatkozása ugyanakkor nem helytálló. Az eljárt bíróságok az ingatlan közös tulajdonának megszüntetéséről rendelkeztek, illetve szerződés érvénytelensége körében születtek ítéletek, kártérítési kereset a IV. és V. rendű alperesek vonatkozásában ezidáig nem került előterjesztésre és elbírálásra. Arra azonban helyesen mutattak rá a IV. és V. rendű alperesek, hogy a tulajdonjoggal, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos kérdések jogerősen rendezésre kerültek. A felperes pervesztes lett, a törvényszék ezért kötelezte a II., valamint IV., és V. rendű alperesek részére perköltség, jogtanácsosi, illetve ügyvédi munkadíj megfizetésére. A jogtanácsosi, illetve az ügyvédi munkadíjat a törvényszék a 32/
  6. (VIII. 22.) IM. rendelet
  7. §
(1)bekezdése alapján állapította meg, a 3. §
(6)bekezdése alapján azonban a megállapítható mértéket, összeget mérsékelte, melynek során figyelemmel volt a jogi képviselők által kifejtett munkára, az általuk becsatolt előkészítő iratok számára, az ügyben megtartott tárgyalások számára az ügy nehézségére. A le nem rótt eljárási illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13. és 14. §-ainak megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...
  1. október
  2. napján ...sk. bíró A másolat hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.