A határozat elvi tartalma: Földhaszonbérleti pályáztatási eljárás és a pályázat alapján kötött szerződés érvénytelensége megítélésének szempontjai. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.444/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Török Gyula ügyvéd Az alperes: I. rendű II. rendű Az alperes képviselője: dr. Bravics Vera ügyvéd I. rendű Dr. Győri Attila ügyvéd II. rendű A per tárgya: Földhaszonbérleti pályázat és szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Gf.I.30.615/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 1.G.40.190/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes
- szeptember 26-án .... azonosító számon pályázatot írt ki 80,276 ha ... országos jelentőségű természetvédelmi terület haszonbérbe adására. A kiírás
- számú mellékletének
- pontja tartalmazta a pályázó gazdálkodási helyzetével, a
- pontja a természetvédelmi kezelést szolgáló szakmai követelményekkel kapcsolatos értékelési szempontokat és az [2] [3] elérhető pontszámokat. A 2.
- pontban írt gazdálkodási terv formaiés tartalmi követelményeit a
- melléklet tartalmazta, arra 80 pont volt adható. Az I. rendű alperes bírálóbizottsága 3 pályázatot értékelt. A bírálati a szempontrendszert és a pályázó által szerzett pontokat az értékelési jegyzőkönyv tartalmazta. A pályázati nyertes II. rendű alperes 147 - ebből a gazdálkodási tervre 70 - pontot, az ugyancsak pályázó felperes 144 - ebből a gazdálkodási tervre - 75 pontot kapott. Az I. rendű alperes az értékelés eredménye alapján értesítette a felperest arról, hogy nem ő nyert, és
- május 27-én a nyertes pályázó II. rendű alperessel haszonbérleti szerződést kötött, a területet
- július 30-án birtokba adta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes a
- december 17-én előterjesztett keresetében a pályázatot és az annak eredményeként kötött haszonbérleti szerződést támadta. Elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény (Tpvt.)
- §-a és
- §-a szerinti jogsértés miatt a Tpvt.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján a jogsértés megállapítását kérte. Másodlagosan az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 199. §-a, 200. §
(2)bekezdés első fordulata szerint a szerződés semmisségének megállapítását kérte. Megsértett jogszabályként a nemzeti földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfa.) 1. §-ának
(3)bekezdését, 15. §-ának
(2)-
(3)bekezdését,
- §-át, a Ptk.
- §ának
(1)és
(4)bekezdését, 5. §-ának
(1)és
(2)bekezdését, a nemzeti földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI.17.) Korm. rendelet (Hr.) 6. §ának
(1)bekezdését,
- §-át,
- §-ának
(1)bekezdésének e)-g) pontjait, 43/C.-D. §-ait jelölte meg. Harmadlagos keresetében a Ptk. 200. §
(2)bekezdésének második mondata alapján kérte a semmisség megállapítását. Érvelése értelmében a szerződés jóerkölcsbe ütközik. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest kötelezte a II. rendű alperes javára perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet értelmében az elsődleges kereseti kérelem érdemben nem vizsgálható, mert a felperes az igényérvényesítésre nyitva álló elévülési határidőt elmulasztotta. A másodlagos kereseti kérelem azért alaptalan, mert a pályázat, továbbá a szerződés megkötését megelőző, a szerződő fél kiválasztására irányuló versenyeztetési eljárás megfelelő volt. A bírói gyakorlat szerint a pályáztatási szabályok megsértése a pályáztatás eredményként kötött szerződés érvénytelenségét csak abban az esetben okozza, ha a szerződés tartalma ütközik jogszabályba, vagy az előírt értékesítési mód megsértéséhez a jogszabály a semmisség jogkövetkezményét fűzi, illetve a szerződés érvénytelensége egyéb ok miatt állapítható meg. Ez a perbeli esetben sem az Nfa. törvény sem a Hr. felperes által hivatkozott rendelkezései, sem más jogszabály alapján nem volt megállapítható. A bíróság a harmadlagos kereseti kérelmet is alaptalannak ítélte, mivel arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű alperes eljárásában előfordult hiányosságok a pályázati eljárás jóerkölcsbe ütköző jellegének a megállapítását nem indokolták. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Az elsődleges kereseti kérelme elutasítása körében jogszabálysértésként a Tpvt. 7. §-ának és 86. §-ának megsértésére hivatkozott. A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a Hr. 6. §
(1)bekezdését,
- §-át,
- §-át,
- §-át,
- §-át és 43/C.-D. §-ait, az Nfa.
- §
(3)bekezdését, 15. §
(2)és
(3)bekezdését,
- §-át, valamint a Ptk.
- §
(1)és
(4)bekezdését, továbbá 5. §
(1)és
(2)bekezdését. A harmadlagos kereseti kérelem tekintetében szerinte, a jogerős ítélet a Ptk. 200. §
(2)bekezdésének második fordulatát sérti. Álláspontja értelmében a jogerős ítéletében a bíróság a Pp.
- §ába és
- §-ába ütköző módon a bizonyítékokat elmulasztotta értékelni, a bíróság az okiratokat és a tanúvallomásokat nem vette figyelembe és nem tartalmaz az ítélet konkrét indokolást a bizonyítás eredményének mérlegelése körében sem. Arra hivatkozott, hogy a Tpvt.-ben meghatározott, igényérvényesítésre nyitva álló határidőt nem mulasztotta el, miután a keresetére okot adó tény, az, hogy a pályáztatás tisztasága sérült, csak a KEHI vizsgálat lezártával jutott a felperes tudomására. A bírói gyakorlat szerint pedig, ha a kifogásolt magatartás nem azzal valósult meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a 6 hónapos határidő a tudomásszerzéstől számítandó. A kifogásolt magatartás, a pályázat tisztességtelenségének a ténye a mai napig fennáll, így az elévülést a KEHI vizsgálat mindenképpen megszakította, ami a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján menthető oknak minősül. E körben csatolt olyan nyilvánosan, a sajtóban elérhető köztudomású dokumentumokat, amelyek szerinte igazolják a menthető okra vonatkozó állításait. [10] A felperes a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában sérelmezte, hogya bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 37. §
(2)bekezdésének téves értelmezésével nem vizsgálta a bíróság a „VM utasítás", illetve annak egyes rendelkezései jogszabályi rendelkezésekkel történő ütközését. Érvelése értelmében a másodfokú bíróságnak nem azt kellett volna vizsgálnia, hogy az alperesek magatartása megfelelt-e a VM utasításban foglaltaknak, hanem megfelelt-e az általa hivatkozott jogszabályoknak. [11] Kifogásolta, hogy a bíróság a „bizonyítottan valótlan" adatok ellenére elmulasztotta a pályázat érvénytelenségének és az az alapján kötött szerződés érvénytelenségének kimondását. Kifejtette, hogy II. rendű alperes valótlan adatok közlésével nyert, mert nem rendelkezik 3 év mezőgazdasági szakmai gyakorlattal, állatállománya hibásan, egy semmis megállapodás alapul vételével került kiszámításra, mely körülményeket a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyott. Szerinte tisztességtelen, jóerkölcsbe ütköző és jogellenes, hogy az érvényességi kritériumoknak való megfelelőséget az I. rendű alperes nem vizsgálta, ez az eljárása pedig sérti a pályázók esélyegyenlőségét. Kifogásolta, hogy a bírálati anyagból nem állapíthatók meg a gazdálkodási terv értékelésének szempontjai, a szubjektív pontok értékelésének szempontjait az I. rendű alperes írásban nem rögzítette, és a gazdálkodási tervnél a bírálók olyan szempontokat is értékeltek, amelyeket az objektív pontok körében már figyelembe vettek. Sérelmezte, hogy a nyertes pályázat csak egy eredeti példányban került benyújtásra, és tisztességtelen, hogy az elbírálásnak nem volt szempontja a haszonbérleti díj. Az értékelési jegyzőkönyv érdemi indokolást nem tartalmaz arról, hogy miért a nyertes pályázat bizonyult a legjobbnak, és nem tartalmazza külön a természetvédelmi szempontból legkedvezőbb pályázat meghatározását sem. Jogsértő a másodfokú határozat a szubjektív pontozás megítélése tekintetében is. [12] A harmadlagos kereseti kérelme vonatkozásában előadta, hogy a jóerkölcsbe ütközés körében a jogerős ítéletből nem állapítható meg, hogy miért nem ütközik a társadalom általános értékítéletébe az alperesi magatartás. [13] A felperes a felülvizsgálati eljárás során 7. sorszám alatt nyilatkozatot terjesztett elő és annak mellékleteként becsatolta KEHI ellenőrzési jelentését. [14] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Pp. 273. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem megváltoztatására lehetőség nincsen, és a Pp. 275. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének sincs helye. A Pp. 272. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozat közlésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni. E szabályok együttes értelmezéséből következik, hogy a Kúria a jogerős ítélet meghozataláig rendelkezésre álló bizonyítékokból kiindulva, a felülvizsgálati kérelemben írt hivatkozások a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálja a felülvizsgálati kérelem érdemi hivatkozásait. A felperes felülvizsgálati eljárás során, a felülvizsgálatra nyitva álló 60 napos határidő leteltét követően
- sorszám alatt előterjesztett nyilatkozatát és annak mellékleteként becsatolt KEHI ellenőrzési jelentést a Kúria figyelembe venni nem tudta. A KEHI ellenőrzési jelentés tekintetében a felülvizsgálati hivatkozások csak annyiban voltak értékelhetők, amennyiben a jogerős ítélet meghozataláig a KEHI eljárással összefüggő tényállítások az eljárás résztvevőitől elhangzottak. [16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [17] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott az Abtv.
- §-ának
(2)bekezdése megsértésére. Téves az a felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi álláspont, hogy a rendes bíróságok hatáskörébe tartozna a közjogi szervezetszabályozó eszközök jogszabályba ütközése kérdésének vizsgálata. Ez Alkotmánybírósági hatáskör, e kérdést tehát a másodfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia. Arra pedig helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy az Abtv. 37. §-ának
(2)és 39. §-ának
(3)bekezdése alapján csak az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a normatív utasítás közjogi érvénytelenségét, ennek hiányában a polgári jogi jogvitában eljáró bíróságnak a ... természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egyes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról szóló 12/
- (VI.8.) VM utasítás (VM utasítás) alapján kellett vizsgálnia az I. rendű alperes eljárása megfelelőségét, a pályázat kiírása és értékelése tekintetében. [19] Nem alapos a felperes Tpvt.
- §-ába és
- §-ába ütközésre történő hivatkozása sem. Helytállóan állapította meg a bíróság, hogy a felperes Tpvt. alapján történő igényérvényesítése elkésett. A Tpvt.
- §
(1)bekezdése a 2-
- §-okba ütköző magatartásra hivatkozással történő igényérvényesítéshez a magatartás tanúsításától számított 6 hónapos elévülési határidőt állapít meg. A pályázati eredmény megismerésének időpontjában a felperes számára a szubjektív igényérvényesítési határidő megnyílt, nem állapítható meg olyan, a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdése szerinti menthető ok, ami a felperest az igénye érvényesítésében akadályozta volna. [20] A felperes a saját pályázatának eredményéről értesítést kapott, és ezzel egyidejűleg a nyertes pályázat nyilvános közzététele is megtörtént, így alaptalan az a felülvizsgálati hivatkozás, hogy a felperesnek az igényérvényesítéshez szükséges információk nem álltak rendelkezésére. A felperes Tpvt. alapján történő igényérvényesítési lehetőségét nem befolyásolta, hogy a KEHI kezdeményezett-e vizsgálatokat vagy sem, ugyanis ez az eljárás nem egyéni sérelmek orvoslására alkalmazható jogorvoslati eszköz, ezért a felperes Tpvt.-n alapuló igényének nyugvása szempontjából az eljárás kezdeményezése, illetve lefolytatása irreleváns. A felperes alaptalanul hivatkozott a jogban való járatlanságára a menthető okból történő hivatkozása folytán sem állapítható meg a jogerős ítélet tekintetében jogszabálysértés. [21] Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a kifogásolt magatartás folyamatos jellegű jogsértés lenne, ami a mai napig fennáll. A felperes által állított jogsérelem a pályázat elbírálásával, a felperesi pályázat sikertelenségének kihirdetésével bekövetkezett, erre tekintettel a felperes számára az egyéni jogorvoslatot lehetővé tevő igényérvényesítési határidő megnyílt. E megállapítással nincs ellentétben a Legfelsőbb Bíróság Gfv.II.30.013/2004. számon meghozott és 1046/2004. számú Gazdasági Elvi Határozatban közzétett iránymutatása, ami a 6 hónapos határidő szubjektív jellegének kimondását támasztja alá. [22] Az elévülés nyugvására és az elévülési határidő megszakadására vonatkozó szabályok egymástól lényegesen eltérőek. Amíg az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból kezdődik [Ptk. 327. §
(2)bekezdés], addig a nyugvás akkor következik be, ha a jogosult menthető okból nem tudja követelését érvényesíteni. A KEHI vizsgálat nem minősül menthető igényérvényesítési akadályként, és miután nem tartozik a Ptk. 327. §
(1)bekezdésének taxatív esetköreibe sem, ami pedig tételesen sorolja fel azokat a tényeket, amelyek az elévülést megszakítják -, nem alkalmas a felperesi igényérvényesítés szempontjából az elévülés megszakítására sem. [23] A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában helyesen vizsgálta a bíróság, hogy a pályázati eljárás során a felperes által állított jogszabálysértések fennállnak-e, ugyanis csak ezzel összefüggésben vethető fel a pályázati eljárás, illetve az az alapján megkötött szerződés érvénytelensége. Arra helyesen utalt a bíróság jogerős ítéletében, hogy a perbeli pályázat eredményeként létrejött szerződés tartalmának jogszabályba ütközésére maga a felperes sem hivatkozott, így az általa tett hivatkozásoknak abban a körben lehetett jelentősége, hogy a megjelölt jogszabálysértések kiváltják-e az általa állított érvénytelenségi jogkövetkezményt. E körben a bíróság helyesen fejtette ki a Ptk. 200. §-ának
(1)bekezdés első fordulata alapján, hogy az egyéb jogszabályok, Ptk-n kívüli normák megsértésének nem automatikus jogkövetkezménye a semmisség. A bíróság vizsgálta, hogy a Tpvt.
- §-a szerinti tisztességtelen versenyeztetési szabályok jogkövetkezményeként a Tpvt. által levonható jogkövetkezmények alkalmazhatóságának hiányában (e tekintetben a felperesi igények elévültek) - a pályáztatási eljárásra vonatkozó ágazati és egyéb normatív szabályok esetleges megsértésének van-e, lehet-e a pályáztatási eljárás vagy az az alapján kötött szerződés érvényességére kihatása. [24] A szerződéskötést megelőző pályázati eljárásban az I. rendű alperes polgári jogi szempontból ajánlattételi felhívást tett közzé a lehetséges haszonbérlők irányába. Helytállóan mutatott rá a bíróság, hogy az ajánlati felhívásra tett pályázói nyilatkozatokat és magának a pályázati eljárásnak a jogi megítélését a speciális ágazati szabály, a földhaszonbérleti pályázati eljárás jogi szabályozására született Hr. rendelkezései alapján lehetett megítélni. Eleve csak azon szabályok megsértése esetén vethető fel elviekben a másodlagos kereseti kérelembe foglalt jogszabályba ütközés jogcímén az I. rendű alperesi pályáztatási eljárása érvénytelenségének kérdése, ahol e speciális ágazati szabályok a pályáztatási eljárás megszegéséhez a polgári jogi értelemben vett érvénytelenség jogkövetkezményét fűzik. E körben a Hr.
- §
(1)bekezdésének a)-c) pontjai a pályázati eljárás, a 14. §
(1)bekezdésének a)-i) pontjai, a
(2)bekezdése, valamint a 43/D. §-a
(7)bekezdésének a)-c) pontjai a pályázat (mint a pályázó ajánlata) érvénytelenségének eseteit jelölik meg. A Hr. 19. §
(1)bekezdésének b) pontja a pályázati eljárás a 14. §-ának
(3)bekezdése a pályázat érvénytelenségének jogkövetkezményeit határozza meg. Helyesen értékelte a bíróság, hogy a pályázatok érvényességi kritériumait az I. rendű alperes megfelelően vizsgálta és az értékelési jegyzőkönyv alapján a 3 pályázat érvényessé nyilvánítása az előírt szabályoknak megfelelő volt. [25] Magának a pályázati eljárásnak az érvénytelenségét kiváltó Hr. 20. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok vizsgálata körében is helyesen járt el a bíróság, és e körben a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az I. rendű alperes eljárása megfelelő volt. Az a körülmény, hogy hatósági igazolásokat, bizonyítványokat az I. rendű alperes érdemben nem vizsgálta felül, a pályáztatási eljárás érvénytelenségét nem okozhatja, mert a hatóság által kiállított bizonyítvány lényege az, hogy az abban foglalt adatok tartalmát igazolja, az érvénytelenség körében legfeljebb e hatósági bizonyítványok csatolásának hiányában a pályázat alaki érvénytelensége vethető fel. [26] A fentiektől eltérő, nem érvénytelenségi alapú a valótlan adatközlés jogkövetkezménye. Amennyiben ezzel összefüggésben a pályázati eljárás lezárultát követően merül fel adat, úgy az esetlegesen fennálló valótlan adatközlés jogkövetkezménye nem a pályáztatási eljárás érvénytelensége, hanem annak jogkövetkezményét a pályázati eljárás alapján megkötött haszonbérleti szerződés azonnali hatályú megszüntetésében, a haszonbérbeadó részéről történő rendkívüli felmondás biztosításával írja körül a jogalkotó [VM utasítás
- mellékleteként kiadott vagyonkezelési szabályzat (szabályzat) 3.5.1.,
- függelék nyilatkozatok záradéka,
- függelék haszonbérleti pályázati kiírás 21., szerződésminta haszonbérleti szerződés 5.1.b. és
- pont]. [27] Alaptalanul sérelmezte a felperes felülvizsgálati kérelmében a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolásával, a szubjektív és objektív pontok kialakításával kapcsolatos pályázati értékelési rendszert is. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy - a felülvizsgálati kérelemben írt állításokkal szemben - az értékelési jegyzőkönyv a pályázók részére adott pontokat és annak pályázati értékelési szempontrendszerét tartalmazta. A bíróság abban a körben is lefolytatta a szükséges bizonyítást, hogy az értékelést végző személyeket is meghallgatta tanúként, akik megerősítették az értékelési jegyzőkönyvek perben releváns adatait. Alaptalanul sérelmezte a felperes a gazdálkodási gyakorlattal összefüggő tényleges bírálatokat, ugyanis a nyertes II. rendű alperes a pályázati kiírásnak megfelelő szempontrendszer szerint került pontozásra. Ahogyan a pályázat elbírálásában részt vevő ... tanú vallomásában (1.G.40.190/2014/
- számú jegyzőkönyv
- oldal) is elmondta, a pontozásnál döntő volt, hogy elsősorban természetvédelmi szempontok érvényesültek, így a gazdálkodás a kezelés eszköze nem pedig célja volt. [28] Összességében a fentiek alapján a pályázati eljárás jogszabálysértő volta nem állapítható meg, az I. rendű alperes a Hr.
- §-ának
(1)és
(2)bekezdése alapján valamennyi eljárási szabály betartása mellett, jogszerűen döntött a II. rendű alperes pályázati nyertességéről. Ebből következően a Hr. 23. §-ának
(1)bekezdése folytán jogszerűen kötött - az egyebekben a felperes által sem kifogásolt tartalmú - haszonbérleti szerződést a II. rendű alperesel. [29] Helytállóan és döntését megfelelően indokolva (Pp.
- §) döntött a bíróság arról is, hogy az alperesek közötti szerződés nem ütközik a jóerkölcsbe. A felülvizsgálati kérelem hivatkozásaival szemben a másodfokú ítélet
- oldal utolsó bekezdésétől a
- oldalon részletesen indokolta azon jogi álláspontját, hogy az alperesek közötti haszonbérleti szerződés miért nem ütközik a jóerkölcsbe. Helyesen mutatott rá arra, hogy a szerződés megkötéséhez vezető pályáztatási eljárás és a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megítélésénél nem azt szükséges vizsgálni, hogy a pályázaton nem nyertes fél a pályázat sikertelensége következtében érdeksérelmet szenvedett-e, hanem azt, hogy maga a pályáztatás, illetve a megkötött szerződés az általános társadalmi megítélés szerint a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható zsinórmértéket fejezi-e ki, azt tisztességesnek vagy elfogadhatónak lehet-e tekinteni. [30] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [31] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a pervesztes felperest az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- szeptember
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró Dr. Cseh Attila s.k. bíró