SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.733/2016/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Szécsi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szécsi István ügyvéd) által képviselt felperes neve, felperes címe szám alatti állandó lakos felperes által - a Dr. Csótya Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve, alperes címe szám alatti állandó lakos alperes ellen - személyiségi jogsérelem megállapítása iránti perében a Gyulai Törvényszék
- április
- napján kelt 5.P.20.184/2016/
- sorszámú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperes köteles megfizetni az államnak az adóhatóság felhívása szerint további 20.000,(Húszezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi felperest 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 12.700,- (Tizenkettőezer-hétszáz) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I N D O K O L Á S: A felperes egyéni vállalkozó, fő tevékenységi köre virág és kertészeti üzlet üzemeltetése,
- évtől működteti város neve-án, a sugárút neve sugárúton kiskereskedelmi üzletét „üzlet
- neve" elnevezéssel. Az alperes
- augusztus 21-e óta egyéni vállalkozó és ugyanezen a napon kelt bejelentése szerint város neve működteti a „üzlet
- neve" elnevezésű üzletét, amelynek fő tevékenységi köre emlékés ajándéktárgy, virág- és kertészeti cikkek, valamint bútor-lakberendezés-háztartási felszerelés értékesítése. Az üzlet portálján antikolt alapon a „sérelmezett kifejezés" felirat, mögötte egy kék színű tulipán található. A felperes keresetében azt kérte, a bíróság a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés a.) pontja alapján állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a névviseléshez fűződő jogát az üzlete nevében a „sérelmezett kifejezés" kifejezés használatával, továbbá, a bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől és kötelezze a sérelmes helyzet megszüntetésére oly módon, hogy vállalkozása nevéből mellőze a „sérelmezett kifejezés" kifejezést és üzlethelyiségének portálján állítsa helyre az eredeti állapotot, melyen a „sérelmezett kifejezés" elnevezés már nem szerepel. Előadta, hogy
- évtől működteti „üzlet
- neve" elnevezéssel kiskereskedelmi üzletét a város neve, sugárút neve sugárút ...szám alatt. Arra hivatkozott, többen felhívták figyelmét arra, hogy az alperes korábban nyilvántartásba vett üzleti nevéhez hasonló néven működteti virágboltját, melynek elnevezése „üzlet
- neve", amely nem különbözik korábban nyilvántartásba vett vállalkozása nevétől. Az általa csatolt fényképfelvételből megállapíthatóan az alperesi üzlethelyiség portálja jobb oldali részén szerepel a virág elnevezés, ezért ebből, valamint a „üzlet
- neve" elnevezésből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az alperes ugyanazon tevékenységi kört gyakorolja. Arra is hivatkozott, hogy már többen összetévesztették a két üzletet és az alperesi vállalkozás székhelyén őt keresték. Probléma nem a virágbolt vagy virág elnevezéssel, hanem a „sérelmezett kifejezés" elnevezéssel van, mert az mindkét hasonló tevékenységet végző vállalkozás elnevezésének a része. Ezért személyiségi jogait, különösen a névviseléshez való jogát alperes megsértette, ami a felróhatóságtól független szankciókat von maga után. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy tevékenységi köre nem azonos a felperesével és ténylegesen sem forgalmaz olyan árut - élő- és vágott virágot -, mint a felperesi üzlet. Hangsúlyozta, hogy felperest a „üzlet
- neve" névvel, míg őt a „üzlet
- neve" névvel azonosítják. Előadta azt is, hogy az általa forgalmazott termékek (dísz- és ajándéktárgyak), ezen túl nem téveszthetők össze a felperes termékeivel (élő- és vágott virág). Kiemelte, hogy a felperes nevéhez fűzött vezérszó domináns eleme - „üzlet
- neve" - tekintetében nem áll fenn az azonosság, vagy az összetéveszthetőség az általa használt cégnévvel („sérelmezett kifejezés virág neve"). Álláspontja szerint a névviselési jog szempontjából az a lényeges, hogy a cégek ténylegesen milyen tevékenységet folytatnak. Példaként hivatkozott arra, hogy az általa használt elnevezés több másik cég nevében is megjelenik, és ezek tevékenységi körének vizsgálata esetén sem lehet a felperes által hivatkozott következtetésre jutni. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntésében felhívta a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- § f.) pontját és 2:
- §
(1)és
(2)bekezdését. Ezekből arra a következtetésre jutott, hogy a Ptk. nem azt a helyzetet védi személyiségi jogként, amikor az egyéni vállalkozó a vállalkozása nevében fellépve használ a vállalkozás megkülönböztetésére valamely fantázianevet. Az ilyen fantázianév ún. kereskedelmi név, amely azonban bejegyzés hiányában is számot tarthat bizonyos jogi védelemre. A védelem határait az határozza meg, hogy a név mennyiben minősül egyedi megkülönböztető jelnek. Megállapította, hogy a „sérelmezett kifejezés" kifejezés valóban szerepel mindkét peres fél vállalkozásának fantázianevében, azonban a felperes vállalkozásának üzletjelzője „üzlet
- neve", míg az alperesé „üzlet
- neve". Ezért a „sérelmezett kifejezés" kifejezés nem minősül olyan jelzőnek, amely önmagában alkalmas bármely vállalkozás vagy üzlet többitől való megkülönböztetésére. A kifejezés a köznyelvben széles körben elterjedt, a kontextus nélkül a jelzett szó minőségén túl nem hordoz különösebb többletinformációt. A két üzletjelző pedig a maga egészében oly mértékig különbözik egymástól, hogy a névkizárólagosság sérelme annak ellenére sem merül fel, hogy van olyan szó, amely a fantázianevekben azonos. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak kereseti kérelme szerinti megváltoztatása iránt. Annyiban osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a vállalkozások megkülönböztetésére szolgáló fantázianév nem más, mint az ún. kereskedelmi név, amely bejegyzés hiányában is számot tarthat jogi védelemre. Ugyanakkor a kereskedelmi név, a vállalkozás elnevezésének védelmét a Ptk-n túl más jogszabályok is biztosítják. A jogirodalom a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások nevét ún. kereskedelmi név alatt jelöli. A kereskedelmi név legáltalánosabb formája az ún. üzletjelző, de ide sorolható minden olyan gazdasági életben használt név (ábra), amelyet cégbejegyzés nem véd. A jogszerű névviseléssel szemben támasztott alapkövetelmény az, hogy más nevét vagy máséhoz hasonló nevet jogtalanul nem lehet használni, a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő nyilvántartásba vett szervezetek nevétől a név különbözzék (névkizárólagosság elve). Az alperes névviselési jogát azzal sértette meg, hogy vállalkozását olyan névvel kezdte meg, amely nem tér el a hasonló működési körben azonos területen tevékenykedő és működését korábban megkezdő vállalkozásától. Az alperesi üzlet portáljáról készült fényképfelvételből egyértelműen megállapítható, hogy az elsődlegesen virágboltnak tekintendő. A saját üzletéről készült fényképfelvétel és a két fotó összehasonlítása alapján kétséget kizáró módon megállapítható a hasonlóság, az azonos tevékenységi kör gyakorlása és ezzel egyidejűleg a két vállalkozás összetéveszthetőségének reális lehetősége. A névkizárólagosság elvéből következően a természetes személy csak olyan nevet használhat, amely a hasonló működési körben azonos területen tevékenykedő és korábban már nyilvántartásba vett szervezet nevétől eltér. A névvalódiság elvének megsértése akkor járhat személyiségi jogsérelemmel, ha az elnevezés alaptalanul olyan látszatot kelt, mintha az adott szervezet működése egy másik szervezet, vagy közösség tevékenységéhez kapcsolódna. Mindkét vállalkozás megjelölésében szereplő „sérelmezett kifejezés" kifejezés, ezért sérti a névviseléshez fűződő jogát. A „sérelmezett kifejezés" kifejezés olyan jelző, ami nem más, mint a vállalkozás egyedi megkülönböztető jele. Önmagában valóban alkalmas lehet bármely vállalkozás vagy üzlet többitől való megkülönböztetésére, azonban jelen esetben ez a kifejezés a helyi viszonyok mellett többletinformációt tartalmaz, mert ezzel a jelzővel az emberek, a vásárlók kizárólag őt azonosítják, őt keresik „sérelmezett kifejezés"-ként. Téves az elsőfokú bíróság hivatkozása arra, hogy a peres felek üzletjelző neve olyan mértékben különbözik egymástól, hogy a névkizárólagosság sérelme nem merül fel. A „sérelmezett kifejezés" elnevezés, mely kétségtelenül mindkét vállalkozás üzletjelzője, azonban a szavak általánosan elfogadott jelentéstartalma, a csatolt üzleti portálok megjelenése megalapozza kereseti kérelmét abban az értelemben, hogy a névkizárólagosság sérelme megvalósul, mert a két üzletjelző név teljességgel azonosnak tekinthető. Az alperes vállalkozása alaptalanul kelt olyan látszatot, mintha tőle megkülönböztethető lenne, azonban a perbeli adatok, az azonos tevékenységi kör ezzel ellentétben áll. Hivatkozott arra is, több esetben előfordult, hogy a vásárlók, ha reklamáltak, az alperes rendszertelen nyitvatartásáért, mert azt hitték, hogy abban az üzlethelyiségben ő tevékenykedik. Előfordult olyan eset is, amikor azt kérdezték, melyik „sérelmezett kifejezés" boltban tevékenykedik. Többen úgy értelmezték, hogy ő vette át a utca neve utcai boltot. Ezek a körülmények indokolták a per kezdeményezését is. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. A
- évi V. tv. (Ptk.) 2:
- §
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A
(2)bekezdés szerint a személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A 2:
- §-a szerinti nevesített személyiségi jogok közé tartozik, a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a névviseléshez való jog megsértése. E rendelkezések értelmében a névviselési jog sérelmét az azonos vagy hasonló név jogosulatlan használata valósítja meg. A jogi személy, egyéni vállalkozó neve a bejegyzett cégneve, melyet kizárólagosan jogosult használni, és amelyen a forgalomban megjelenik, és amely alatt jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Ezért személyiségvédelmet alapoz meg, ha más a cégnevet saját neveként vagy bármely más módon jogtalanul használja. A felperes egyéni vállalkozóként működik, az általa működtetett vállalkozás egyéni cégnek azonban nem minősül, cégnévvel nem rendelkezik. A felperes virágkertészeti tevékenységgel foglalkozó üzletének megnevezése „üzlet
- neve", melyhez a hasonló tevékenységet folytató emlék-, ajándéktárgy, bútor, háztartási felszerelés, virág és kertészeti tevékenységet folytató alperesi egyéni vállalkozó - aki egyéni cégnek szintén nem minősül - üzletének megnevezése „üzlet
- neve". Azaz az alperes sem cégnévként használja „sérelmezett kifejezés" megnevezést. A felperes keresetét a Ptk. 2:42-
- §-ában foglaltak és
- §-ában foglaltak szerint terjesztette elő névviseléshez fűződő jogának megsértése okán. A kérdés jelen perben ezért az volt, hogy a felperest a Ptk. szerinti névviseléshez fűződő jog védelme megilleti-e. A személynév funkciója az azonosítás és a másoktól való megkülönböztetés. A természetes vagy jogi személy a nevén kívül számos más, beazonosításra alkalmas jellemzővel is rendelkezhet. A beazonosításra alkalmas adat azonban önmagában még nem válik személynévvé, önmagában nem biztosít a Ptk. alapján a személy neveként jogvédelmet. A kereskedelmi név, amely az üzleti életben való rendszeres használattal vagy cégbejegyzéssel jöhet létre, a gazdasági tevékenységet folytató személy által gyakorolt tevékenységi kör meghatározását is kifejezi. Amennyiben a kereskedelmi név nem azonos a bejegyzett cégnévvel, elsősorban a versenyjogi szabályok (jellegbitorlás) biztosítanak védelmet a megjelölés jogosulatlan használatával szemben. A megkülönböztetés és az összetévesztés lehetőségeinek kiküszöbölése iránti igény azonban - a névjogi szabályokhoz hasonlóan - a kereskedelmi név megválasztása tekintetében is érvényesül (Kúria Pfv.IV.20.489/2011/
- számú ítélet). A felperes kereseti kérelme nem arra irányult, hogy a bíróság az alperest, a felperes a cégjegyzékbe bejegyzett nevének használatától tiltsa el. A felperes kereseti kérelme az alperes által üzemeltetett üzlethelyiség „Régimódi" elnevezéstől való eltiltására irányult. Ez az elnevezés ún. „árujelző" (márkanév), egy árunak, szolgáltatásnak - ide értve a kereskedelmi szolgáltatást is megkülönböztető megjelölése. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. tv. (Tpvt.)
- § rendelkezése szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ide értve az eredet megjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetve annak áruját, szolgáltatását szokták felismerni. A jellegbitorlás tilalmát megfogalmazó rendelkezés a versenytárs hírnevének csorbításával szembeni védelem. Egy szolgáltatás formája, külső megjelenése, származása, illetőleg eredete mind olyan tényező, amely az adott szolgáltatás megítélése, ismertté válása, jellegzetes tulajdonságainak összegzése - goodwillje - szempontjából kiemelkedő relevanciával bír. A gazdasági élet résztvevője jelentős költséget áldoz annak érdekében, hogy a szolgáltatás megfelelő formáját kialakítsa, részben annak kelendősége érdekében, részben azért, hogy a fogyasztó felismerje a jellegzetességek folytán a nyújtandó szolgáltatást. A Tpvt.
- §-a alkalmazásának feltétele, hogy a felek versenytársak legyenek, a versenytársnak a piacon már ismertnek kell lennie ahhoz, hogy a két szolgáltatást, az eredetit és az utánzatot összetévesszék. Az utánzatnak annyira hasonlítania kell az eredetihez, hogy az összetévesztés veszélye reális legyen. A felperes keresetének jogcímeként a Ptk. 2:
- és 2:
- §-a szerinti névviselési jog megsértését jelölte meg, melyhez az elsőfokú bíróság és az ítélőtábla is kötve van (Pp.
- §
(2)bekezdés). A perbeli esetben tehát - mivel nem a cégnév viseléshez való jog sérült - a felperes által megjelölt, a Ptk. névviselésre vonatkozó szabályai alapján a jogsértés nem állapítható meg. A versenyjogi szabályok szerint (Tpvt.
- §) továbbá más tényállási elemek vizsgálandók, mint a felperes által keresete jogcímeként megjelölt névviselési jog sérelme esetén. Az ítélőtábla ezért azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helyesen döntött, amikor a Ptk. névviselési jog megsértésére alapított kereseti kérelmet elutasította, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás kiegészítése mellett a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A pertárgy értéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja alapján 600.000,- forint, az illeték mértéke az Itv. 46. §
(1)bekezdés alapján 8 %, így a fellebbezési eljárási illeték összege 48.000,- forint. Az ítélőtábla megállapította, hogy felperes fellebbezésére 28.000,- forint eljárási illetéket rótt le, ezért pervesztessége okán a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az általa lerótt eljárási illetéket viseli, illetőleg köteles továbbá a különbözetként mutatkozó 20.000,forint fellebbezési eljárási illeték megfizetésére az államnak. A sikertelen fellebbezést előterjesztő felperes a fentieken túl a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes másodfokú eljárásban felmerült - a jogi képviselő munkadíjából álló és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- § alapján számított összegű - költségét is. Szeged,
- június
- napja Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k.. Béri András s.k.. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő