Bhar.154/2016/41 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdése szerint minősülnek. I. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 4 (négy) év 8 (nyolc) hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 5 (öt) évre, IV. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 1 (egy) év 10 (tíz) hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I. r. vádlott által a

1. április
2. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. II. r. vádlott tartózkodási helye ... szám, személyazonosító igazolványának száma ... Indoklás: A Nyíregyházi Járásbíróság
3. június hó
4. napján kelt, 11.B.1795/2012/
5. számú ítéletével I. r. vádlottat 4 rb. társtettesként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettében és zsarolás bűntettének kísérletében, II. r. vádlottat bűnsegédként, bűnszövetségben elkövetett uzsorabűncselekmény bűntettében, bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében, és társtettesként elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében, III. r. vádlottat próbára bocsátásának megszüntetését követően bűnsegédként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettében, bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében, társtettesként elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében és orgazdaság vétségében, míg IV. r. vádlottat, 4 rb. társtettesként, bűnszövetségben elkövetett uzsorabűncselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért I. r. vádlottat 6 év börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra, II. r. vádlottat 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra, III. r. vádlottat 3 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra, valamint IV. r. vádlottat, mint visszaesőt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, rendelkezett továbbá a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről a
6. évi C. törvényt alkalmazva (IV. r. vádlott kivételével), I. r. vádlottnál felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtásáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a vagyonelkobzásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész I. r. és II. r. vádlottak büntetésének súlyosításáért jelentett be fellebbezést, míg az ítéletet III. r. és IV. r. vádlottak tekintetében tudomásul vette. A vádlottak és a védőjük felmentésért fellebbeztek. A Nyíregyházi Törvényszék
7. január
8. napján kelt, 3.Bf.649/2015/
9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: I. r. vádlottat az 1 rb. társtettesként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a terhére megállapított 3 rb. társtettesként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettét a
10. évi C. törvénnyel elfogadott Büntető Törvénykönyv
11. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdésének II. fordulatába ütköző 3 rb. uzsora-bűncselekmény bűntettének minősítette. II. r. vádlottat a bűnsegédként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntette miatt emelt vád alól felmentette, börtönbüntetésének tartamát 3 év 6 hónapra enyhítette. III. r. vádlottat a bűnsegédként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a ... Városi Bíróság végzésével a vádlott vonatkozásában a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátás megszüntetésére, valamint a vádlott orgazdaság vétségében való bűnösségének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte és ezen utóbbi ügyet elkülönítette. IV. r. vádlottat a 2 rb. társtettesként, bűnszövetségben elkövetett uzsorabűncselekmény bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a terhére megállapított további 2 rb. társtettesként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettét az 1978. évi IV. törvénnyel elfogadott Büntető Törvénykönyv 330/A. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdésének b) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettének minősítette, börtönbüntetésének és mellékbüntetésének tartamát egyaránt 3 évre enyhítette. I. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 91.000,- forintban határozta meg, míg a vagyonelkobzás elrendelését IV. r. vádlottal szemben mellőzte. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlottak és a védőjük felmentésért fellebbeztek, míg az ügyész I. r. és II. r. vádlott büntetésének a súlyosításáért. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az átiratában II. r. vádlott terhére bejelentett fellebbezést visszavonta, indítványozta, hogy a Debreceni Ítélőtábla a törvényszék ítéletét I. r. vádlott vonatkozásában a Be. 398. §-a alapján változtassa meg, szabadságvesztés büntetését súlyosítsa, IV. r. vádlottat érintően és I. r. vádlottat illetően egyéb vonatkozásában a Be. 397. §-ára utalással hagyja helyben, míg II. r. és III. r. vádlottak, valamint a védőik által bejelentett fellebbezéseket a Be. 390. §

(2)bekezdése alapján - mint törvényben kizártat - utasítsa el. Az ítélőtábla elsődlegesen azt rögzíti, hogy a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontját osztja a tekintetben, hogy a bűnsegédként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettét és a bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét II. r. és III. r. vádlottak egy cselekménnyel valósították meg, mely alaki halmazatot képez, továbbá, hogy „a jogi minősítés körébe tartozó eltérő jogi értékelés a harmadfokú eljárás lefolytatását nem alapozza meg", hiszen „csak az egymással anyagi halmazatban álló cselekményekre nézve nyílik meg a harmadfokú eljárás lehetősége, míg a jogi minősítés körébe tartozó eltérő értékelés esetén nem". Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a másodfokú bíróság ítéletének

1. oldal
2. bekezdésének utolsó mondatában helyesen rögzíti, hogy „a bűncselekmény a megállapodás megkötésével már befejeződik, befejezett bűncselekményhez pedig bűnsegédi, vagy társtettesi magatartás a későbbiekben már nem kapcsolódhat". A másodfokú bíróság tehát szükségtelenül hozott felmentő rendelkezést, bár kétség kívül az elsőfokú bíróságáétól eltérő jogi álláspontját így egyértelműen juttatta kifejezésre. Az eddigiekre tekintettel az ítélőtábla megállapítja, hogy a harmadfokú eljárás törvényi előfeltételei II. r. és III. r. vádlottak esetében hiányoznak, melyre tekintettel ezen vádlottak, valamint a védőjük által bejelentett fellebbezéseket a Be.
3. §

(2)bekezdése alapján elutasította, így az velük szemben másodfokon jogerőre emelkedett. I. r. és IV. r. vádlottak, valamint a védőjük, továbbá az ügyész által I. r. vádlott terhére bejelentett fellebbezések azonban a Be. 386. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében joghatályosak, mely e vádlottak vonatkozásában megnyitja a harmadfokú felülbírálat lehetőségét, ezért az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét I. r. és IV. r. vádlottak tekintetében az azt megelőző első- és a másodfokú bírósági eljárással együtt felülbírálta abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e (Be. 387. §

(1)bekezdés). A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság a vonatkozó eljárási szabályok maradéktalan betartásával folytatták le az eljárást. Az általuk megállapított tényállás is megalapozott, s az ítélőtábla a Be. 388. §

(2)bekezdése alkalmazásával az iratok tartalma alapján azt csupán csak annyiban egészíti ki, hogy I. r. vádlott utolsó, az elsőfokú bíróság által már fel nem tüntetett ... Városi Bíróság ... számú összbüntetési ítéletével, mint többszörös visszaesővel szemben megállapított 1 év 1 hónapi börtönbüntetésből

1. február
2. napján szabadult. A megalapozottan megállapított tényállásból következően a másodfokú bíróság okszerűen mentette fel I. r. vádlottat az 1/b. alatti tényállásban írt 1 rb. társtettesként, bűnszövetségben elkövetett uzsorabűncselekmény bűntettének, míg IV. r. vádlottat a 2 rb. társtettesként, bűnszövetségben elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettének (1/a. és 1/b. alatti tényállások) vádja alól, mely felmentő rendelkezésekkel szemben fellebbezés bejelentésére nem került sor, melyek másodfokon jogerőssé váltak. A bűncselekmény jogi minősítése körében az ítélőtábla arra mutat rá, hogy IV. r. vádlott vonatkozásában a másodfokú bíróság által felhívott törvényhely csupán
3. november
4. napjától kezdődően hatályos (
5. évi CXXXIV. törvény
6. §

(1)bekezdés), s mivel e vádlott a bűncselekményeit ezt megelőzően valósította meg, a cselekményei az 1978. évi IV. törvény 330/A. §

(1)bekezdése szerint minősülnek, 2 rb. bűnsegédként elkövetett uzsora-bűncselekmény bűntettének, mivel e törvényben még az üzletszerűség nem, csak a bűnszövetség volt minősítő körülmény, s a másodfokú bíróság pedig helyesen állapította meg, hogy „a vádlottak magatartása … nem mutat olyan fokú szervezettséget, amely a bűnszövetség megállapításához elegendő lenne." (ítélet

1. oldal alulról
2. bekezdés). E törvény szerint a bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. I. r. vádlott bűncselekményeinek az elkövetése szintén befejeződött
3. november 1-jét megelőzően, s ezért vele szemben is - az elkövetéskori bűncselekmény alkalmazása esetén - az uzsora-bűncselekményi 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lennének büntethetők. Az összes körülményt figyelembe véve, ideértve a büntetés kiszabásánál irányadó zsarolás bűntette kísérletének büntetési tételét, s a halmazati szabályokat is, az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kedvezőbb lehetősége miatt I. r. vádlottal szemben az elsőfokú bíróság és a másodfokú bíróság által is alkalmazott
4. évi C. törvény eredményez enyhébb elbírálást [4/
5. (X.14.) Bk. vélemény]. A bíróságok által feltárt büntetés kiszabásánál irányadó körülmények közül az ítélőtábla a társtettesség súlyosítókénti értékelését mindkét vádlottnál mellőzi. IV. r. vádlottnál azonban további súlyosító körülmény az üzletszerű elkövetés, míg enyhítőként értékelendő, hogy cselekményeit bűnsegédként valósította meg. Ami a büntetés kiszabását illeti: IV. r. vádlottal szemben az enyhébb minősítésre, valamint a megváltozott büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre is figyelemmel az ítélőtábla mind a szabadságvesztés büntetését, mind az ehhez igazodó közügyektől eltiltás mellékbüntetését enyhítette, 1 év 10 hónapra, illetve 2 évre. I. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla elsődlegesen a bűncselekmények elkövetése és azok jogerős elbírálása között eltelt hosszú időre, valamint a súlyosabb bűncselekmény kísérleti szakban való megrekedésére tekintettel az ő börtönbüntetését 4 év 8 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát pedig 5 évre mérsékelte, azok súlyosítására irányuló ügyészi indítvánnyal szemben. Ezen fő- és mellékbüntetések összhatásukban szükségesek és egyben elegendőek is a Btk.
6. §-ában írt célok eléréséhez. A másodfokú bíróság egyéb rendelkezései törvényesek. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
7. §-ának alkalmazásával - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be.
8. §-a alapján helybenhagyta. I. r. vádlott által
9. április
10. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött idejének a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe történő beszámítása a Btk.
11. §-án alapszik. Debrecen,
12. évi június hó
13. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: II. r. és III. r. vádlottakkal szemben a Nyíregyházi Járásbíróság 11.B.1795/2012/
14. számú ítélete a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.649/2015/
15. számú ítéletével írt változtatásokkal
16. január
17. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. I. r. és IV. r. vádlottakkal szemben a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.649/2015/
18. számú ítélete a harmadfokú ítéletben írt változtatásokkal a mai napon jogerős és végrehajtandó. Debrecen,
19. évi június hó
20. napján . Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.