DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.489/2016/5. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Küzmös Imre ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve ny.-i (cím) lakos felperesnek - a dr. Stefán Éva ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen határozat megsemmisítése iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 1.P.20.555/2016/4. számú ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy mellőzi az alperes kötelezését illeték megfizetésére az állam javára. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10 000 (Tízezer) forint fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az alperest a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Pk......./1989/2. számú végzésével vette nyilvántartásba. A felperes az alperes tagja. Az alperes hatályos, 2013. január 20-i keltezésű alapszabálya 9. §-a taglalja a tagsági viszony megszűnésének eseteit, az 1/
- c)pont szerint a tagsági viszony megszűnhet törléssel. A 9. § 3. pontja kimondja, hogy a közgyűlés - annak két ülése között a vezetőség - előzetes felhívás és mérlegelés nélkül törli az egyesület tagjai közül azt a tagot, akivel szemben az a)-
- d)pontokban meghatározott körülmények fennálltát állapítja meg. A
- d)pont szerint annak a tagnak a tagsági viszonyát szüntetik meg törléssel, akivel szemben horgászattal, halászattal összefüggésben elkövetett jogszabálysértés miatt a hatóság (bíróság, halászati, szabálysértési) a legutóbbi közgyűléstől számított 3 éven belül marasztaló határozatot hozott vagy bírság/büntetés kiszabása nélkül vétkességét megállapította. Az egyesület vezetősége a perbeli esetet megelőzően 2015. március 31-én hozott 16/2015. számú határozatával törölte a határozat meghozatalának napjától az egyesület tagjai sorából a felperest. A felperes e határozat megsemmisítése iránt pert indított az alperes ellen. A Nyíregyházi Törvényszék 2015. szeptember 29-én kelt 5.P.20.776/2015/10. számú ítéletével az alperes vezetőségének 2015. március 31. napján meghozott 16/2015. számú, a felperest az egyesület tagjai sorából törlő határozatát megsemmisítette. Az alperes vezetősége 2015. október 4-én kelt 27/2015. számú határozatával a felperest az alapszabály 9. § 1.3.
- d)pontja alapján az egyesület tagjai közül törölte a határozathozatal időpontjától kezdődően. A határozat indokolásában a vezetőség rögzítette, hogy a NÉBIH, mint halászati hatóság SZH01/01037-6/2015. számú, 2015. június 15. napján kelt jogerős határozatával horgászattal kapcsolatban elkövetett jogsértés megállapítása mellett felperest figyelmeztetésben részesítette és 2 000 forint állami horgászjegy helyett 4 000 forint értékű állami horgászjegy vásárlására kötelezte a fogási napló 2014 márciusában több ízben történt nem megfelelő vezetése miatt. Az alperes vezetőségének határozata tartalmazta, hogy a legutóbbi közgyűlés 2015. június 7én volt, az elkövetési idő 2014. június 15., így nem telt el a 3 év elévülési idő. A felperes keresetében kérte a vezetőség 27/2015. számú határozatának megsemmisítését és az alperes költségben való marasztalását. Arra hivatkozott, hogy a létesítő okirat értelmében nem a vezetőség, hanem az egyesület közgyűlése hozhatott volna határozatot tagsági viszonya törléssel való megszüntetéséről. A létesítő okiratban írt eljárási rendet az alperes nem tartotta be. Hangsúlyozta, hogy a tagsági viszonyának törléssel történő megszüntetéséről szóló 16/2015. számú vezetőségi határozatot a Nyíregyházi Törvényszék ítéletével megsemmisítette, ez az ítélet azonban nem emelkedett jogerőre, amikor a vezetőség újabb, e perben felülvizsgálni kért határozatával tagsági viszonyát ismételten megszüntette törléssel. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. Azzal érvelt, hogy a 27/2015. számú határozatot a NÉBIH határozat jogerőre emelkedését követően hozta, s az alapszabály 9. § 3/
- d)pontja, illetve 12. § 3. pontja értelmében e kérdésről a vezetőségnek kellett döntenie, nem pedig a közgyűlésnek. Állította, hogy a törvényszék határozatával szemben fellebbezést nem terjesztett elő, ám ezt a kérdést a per elbírálása szempontjából irrelevánsnak vélte, hangsúlyozva, hogy a per tárgyát képező határozat hozatalának indoka az időközben született jogerős NÉBIH határozat volt. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes 27/2015. számú, 2015. október 4-én meghozott határozatát megsemmisítette, kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 20 000 forint perköltséget és az államnak külön felhívásra 36 000 forint eljárási illetéket. A határozata indokolásában hangsúlyozta, hogy a per eldöntése szempontjából annak volt jelentősége, hogy az alperes vezetősége 2015. március 31-i hatállyal a 16/2015. számú határozatával már megszüntette a felperes tagsági viszonyát törléssel. E határozatot a felperes által indított perben 2015. szeptember 29-én hozott ítéletével semmisítette meg a törvényszék, s mielőtt ez az ítélet jogerőre emelkedett volna, s ennek eredményeként a felperes tagsági viszonya helyreállt volna, a vezetőség október 4-én ismételten törölte a tagok sorából felperest. Miután nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a 16/2015. számú határozat végrehajtását felfüggesztették volna, ezért a felperes 2015. március 31-ét követően a korábbi törlő határozatot megsemmisítő ítélet jogerőre emelkedéséig törölt tagnak minősül. Ebből következően pedig a 27/2015. számú határozat meghozatalakor az alperes vezetősége olyan személynek a tagsági viszonyát szüntette meg törléssel, aki akkor nem volt tagja az egyesületnek. Az alperes alapszabálya pedig csak a taggal szemben eljáró egyesületi szervnek ad lehetőséget arra, hogy annak tagsági viszonyát megszüntesse. Erre tekintettel pedig a felülvizsgálni kért határozat alapszabályba, így jogszabályba ütközik, ezért azt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 62. §
(6)bekezdése alapján meg kellett semmisíteni. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes képviselőjének munkadíjából álló perköltség megfizetésére, s miután az alperes nem hivatkozott arra, hogy az illetékmentességéhez szükséges, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétel fennállna, kötelezte a le nem rótt kereseti illeték állam javára történő megtérítésére. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor egy nem jogerős korábbi törlő határozat miatt az utóbbi határozatot megsemmisítette. A 16/
- számú határozat bíróság általi megsemmisítésére azért került sor, mert a hivatkozott NÉBIH határozat még nem emelkedett jogerőre, ám ezt a hibát a 27/
- számú határozattal a vezetőség korrigálta. A korábbi törlő határozat eredményeként, miután a felperes annak megsemmisítése iránt bírósághoz fordult, felperest nem lehetett „törölt tagnak" tekinteni, ő folyamatosan tagja volt az egyesületnek, ezért nem volt jogi akadálya az újabb törlő határozat hozatalának. Megjegyezte, hogy a törvényszék
- szeptember 29-i ítélete nem szólt a felperes tagsági viszonyának helyreállításáról. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes költségben való marasztalását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló következtetéseket levonva érdemben is helyes ítéletet hozott, annak indokolásával az ítélőtábla egyetért, s csupán a fellebbezésben írtakra tekintettel hangsúlyozza az alábbiakat: A horgászegyesület önkormányzattal bíró civil szervezet (régebbi terminológiával élve: társadalmi szervezet). Autonóm közösség, amely maga határozza meg működésének szabályait, e szabályok megsértésének következményeit. Maga dönt arról, hogy milyen feltételekkel teszi lehetővé a tagsági viszony létesítését és maga határozza meg, hogy a tagsági viszony milyen esetben, milyen módon szűnhet meg. A szervezet működésébe kizárólag annak jogszabályba ütköző tevékenysége esetén avatkozhat be a bíróság. Ilyennek kell minősíteni a szervezet alapszabályát sértő tevékenységet is. Az elsőfokú bíróság helytállóan hangsúlyozta, hogy az alperes alapszabálya csak a szervezet tagjával szembeni eljárásra jogosítja fel a vezetőséget vagy a közgyűlést, értelemszerűen csak az egyesület tagjának tagsági viszonyát szüntetheti meg az arra hivatott szerv a létesítő okiratban tételesen meghatározott esetekben. Az alperes vezetősége a felperes tagsági viszonyát a 16/
- számú,
- március 31-én kelt határozatával megszüntette a határozathozatal napjától. E határozat alapján a felperes tagsági viszonya a határozat megsemmisítéséről rendelkező bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjáig nem állt fenn. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete
- szeptember 29-én kelt, jogerőre emelkedésének napja az ítélőtábla rendelkezésére álló iratokból nem állapítható meg, az azonban kétségtelen, hogy
- október 4-én az még nem következett be. A peres eljárás során a felperes tagsági jogviszonya megszűnéséről szóló vezetőségi határozat végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor, a felperes tagsági jogviszonya csak a bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor állt helyre. Mindebből következik, hogy a felperes az alperes vezetősége
- október 4-i határozathozatala időpontjában nem minősült az alperes tagjának, ezért vele szemben a tagsági viszony megszüntetéséről szóló határozat az alperes alapszabálya értelmében nem lett volna hozható. Az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy e kérdés tekintetében a bírói gyakorlat egységes és következetes. Így a BDT
- évi
- számú határozatában a bíróság akként foglalt állást, hogy „amennyiben a bíróság a társadalmi szervezet határozatát törvénysértő volta miatt megsemmisíti, ennek visszamenőleges hatálya nincs. A megtámadott határozat mindaddig hatályos, amíg azt a bíróság meg nem semmisíti, vagy annak végrehajtását fel nem függeszti. Ezek hiányában az esetleges törvénysértő határozat is jogszerűen végrehajtható. A megsemmisítés időpontjától pedig a határozat hatálytalan, de polgári jogi értelemben érvénytelennek nem minősül". A BH
- évi
- szám alatt megjelent döntésben a bíróság kimondta, hogy „a keresettel támadott, az egyesület valamely szerve által hozott határozat mindaddig hatályos, amíg azt a bíróság jogerős határozattal meg nem semmisíti vagy annak végrehajtását a peres eljárás során fel nem függeszti". Végül a BDT
- évi
- számú döntés úgy szól, hogy „a társadalmi szervezet határozatának bírósági megsemmisítése esetén a határozat csak a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve, a jövőre vonatkozó hatállyal válik érvénytelenné, a bíróság döntésének visszamenőleges hatálya nincs". Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján tulajdonképpen helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. Az alperes a fellebbezésével együtt nyilatkozatot tett arról, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, melyre tekintettel az egyesületet az Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja szerint személyes illetékmentesség illeti. Erre figyelemmel az ítélőtábla mellőzte a pervesztes alperes kötelezését a kereseti illeték megtérítésére, a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján. A fellebbezés eredménytelennek bizonyult, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében az alperes köteles a felperes részére fellebbezési eljárási költség megfizetésére. E címen az ítélőtábla a felperes képviselőjének munkadíját számolta el, melynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján bírálta el tárgyaláson kívül. D e b r e c e n,
- október
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kocsis Ottilia s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -