A határozat elvi tartalma: A bírság kiszabásánál értékelendő szempontok vizsgálata a bírság aránytalanságát állító felülvizsgálati kérelem esetén. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.38.011/2015/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: Felperes (cím) Képviselője:. ... jogtanácsos Az alperes: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (cím) Képviselője:. ... jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A jogerős határozatot hozó bíróság és a határozatának száma: Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.284/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.284/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Fogyasztói bejelentés alapján a Békés Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége
- november 13-án próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzést végzett a felperes ... szám alatt működő (Felperes) hipermarket nevű kereskedelmi egységében. A próbavásárlás során vásárolt terméken az árcímke közvetlenül a termékre volt felragasztva és a termék egy lopásvédelemmel ellátott műanyag tokban került értékesítésre kihelyezésre. Az árcímke 1.990 forintot tüntetett fel a termék áraként, de a próbavásárlás során a terméket 7.990 forintért értékesítették. A felperes nyilatkozott az eljárás során és állította, hogy a termék ára
- október
- napjától változott meg, egy terméket értékesített a próbavásárláson kívül. [2] Az elsőfokú hatóság a
- január 7-én kelt BEO/001/00005-2/
- számú határozatával a felperessel szemben a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján 10.000.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki és kötelezte a felperest, hogy az értékesítésre kihelyezett terméket a feltüntetett eladási áron értékesítse. A hatóság megállapította, hogy a felperes az Fgytv. 14. §
(5)bekezdését, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. §
(1)bekezdés c) pontját megsértette, mert a terméken nem a ténylegesen fizetendő árat tüntette fel, mellyel megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot is folytatott az áru ára vonatkozásában. A bírság kiszabásánál értékelte a jogsértés súlyát, a tájékoztatáshoz való jogsérelmet, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megvalósulását, a terméknek a feltüntetett eladási ár helyett annak négyszeres áron történő értékesítését, mely a fogyasztók kiszolgáltatottságát is fokozta, továbbá a jogsértő állapot
- október 26-a és november 13-a között történő fennállását, a vállalkozás szerint az ez alatt az idő alatt értékesített mennyiséget és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítását. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- augusztus 26-án kelt HAJ-01355-6/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem és ellenkérelem [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, vitatva a mérlegelési szempontokat és állította, hogy a bírság nem áll arányban az elkövetett jogsértéssel és annak körülményeivel. [5] Az alperes a határozatában kereset elutasítását. foglaltakat tartotta fenn, kérte a Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy az alperes határozata a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-ában foglaltaknak megfelel, a határozat tartalmazza a mérlegelés szempontjait és a kiszabott bírság az eset összes körülményével arányban álló. Rámutatott a bíróság, hogy az Fgytv.
- §
(1)bekezdése értelmében az ügyben feltárt lényeges körülményeket kellett a hatóságnak értékelnie, így a jogsértés súlyát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértés ismételt tanúsítását. A jogsértés súlyánál helytállóan vette figyelembe a hatóság, hogy a fogyasztók vagyoni érdeke sérült azzal, hogy a terméket a felperes az eladási ár helyett négyszeres áron értékesítette. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat is megvalósult, mert a termék eladási ára befolyásolja a fogyasztót az üzleti döntése meghozatalában és az eladási ár és a tényleges értékesítési ár között nagy volt az árkülönbség. Annak a körülménynek, hogy a jogsértés egy esetben valósult meg, nem volt jelentősége, mert a lehetőség fennállt, hogy a jogsértés többször is bekövetkezzen. A közérdekű bejelentés szerint a jogsértés egy ízben már megvalósult és a próbavásárlás során is a jogsértés bebizonyosodott, az ezen kívüli egy esetben történő értékesítés nem bírt relevanciával a bírság mértéke szempontjából. Az alperes határozata közvetetten tartalmazta, hogy nem tömegterméket érintett a jogsértés, azonban annak volt jelentősége, hogy a jogsértés bizonyítottan megvalósult. Az a körülmény, hogy a jogsértés nem szándékosan valósult meg, nem bírt relevanciával, mert a jogsértés megvalósulásának a ténye objektív, ezért nincs jelentősége annak sem, hogy téves ártájékoztatás nem szándékosan történt. A jogsértő állapot időtartama helytállóan került megállapításra a hatóság részéről, maga a felperes nyilatkozta, hogy a
- október
- napján változott meg a termék ára, ennek ellenére a felperes nem bizonyította, hogy eladási árat jelző címkét a megváltozott árral tüntette volna fel a terméken. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítására az adatokat a határozatok tartalmazták, ezt a felperes nem vonta kétségbe. Az alperes nem tért ki a határozatában arra, hogy helyesen hivatkozott-e a felperes arra, hogy az ismételt jogsértés tanúsítása esetén az alapbírság +30% alkalmazása lenne az irányadó bírságolási gyakorlat. Az alperes a bírságkereten belül kiszabható bírságot jogszerűen állapította meg arra a tényre is tekintettel, hogy a korábbi jogsértésért kiszabott 2.000.000 forintos bírság nem volt visszatartó erejű. A jogsértéssel elért előny vonatkozásában a határozatnak rendelkezést nem kellett tartalmaznia, mert ilyen előny nem valósult meg, a felperes gazdasági előnyt nem ért el. A bíróság nem tartotta az alperes határozatát az ügy érdemére kihatóan is jogszabálysértőnek azért, mert a felperesi fellebbezésben foglalt nem minden érvre reagált és ezért annak hatályon kívül helyezését sem tartotta indokoltnak. A bíróság szerint a szándékosság, a bírságolási gyakorlat és a kommunikáció útján történő hirdetés hiánya a bírósági eljárásban vizsgálatra került, de ezek a körülmények egyébként sem befolyásolták az alperes határozatának érdemét. Mindebből következően - a bíróság megállapítása szerint - a hatóság helytállóan járt el a felperes árbevételéhez igazodó és a bírságkereten belül maradó, kellő visszatartó erővel bíró bírság kiszabásakor, a bírság arányos volt az eset összes körülményével. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság keresetének elutasításáról döntött. ítéletében a felperes A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését azzal, hogy a hatóság a mérlegelést végezze el és a döntését megfelelően indokolja. A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fgytv.
- §
(1)bekezdését és Pp. 339/B. §-át. Állította, hogy az ügy egyedi sajátosságait nem értékelték kellőképpen és ezt a bíróság sem vette figyelembe. Sérelmezte, hogy a kiszabott bírság nem áll arányban a megállapított jogsértéssel, nem minden mérlegelési körülményt vettek figyelembe a bírság kiszabásakor, ezt a jogsértést a bíróság sem orvosolta. A jogsértés súlyánál mint szempontnak az értékelésénél a fogyasztók vagyoni érdekének sérelme nem indokolja a bírság ilyen magas mértékét. Állította, hogy a jogsértő állapot időtartama csak feltételezésekre alapítottan került megállapításra, azt nem bizonyították, hogy október 26-tól kezdődően a termék eladásra ki volt helyezve. A hatóságnak kellett volna a szükséges bizonyítást lefolytatnia. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítását a hatóság különös súllyal értékelte, azonban ennek indokát nem adta és ez a bírósági eljárásban sem került orvoslásra. A korábbi 2.000.000 forintos bírsághoz képest a jelen eljárásban kiszabott bírság a jogsértéssel ténylegesen nem áll arányban. A jogsértéssel elért előny vonatkozásában a bíróság azt állapította meg, hogy ennek értékelése nem releváns, holott az Fgytv. szerinti, az eset összes körülményét előíró rendelkezésére figyelemmel ez az egyik szempont, értékelése nem mellőzhető. [8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdése és 275. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. Ennek eredményeként a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az Fgytv. 47. §
(1)bekezdését és a Pp. 339/B. §-át nem sértette meg. [11] Az elsőfokú bíróság a felperes által kifogásolt valamennyi mérlegelési szempontot számba vette, értékelte, az egyes szempontoknál értékelendő körülményeket és azok súlyát is megfelelően értékelve, ítéletét kellően indokolva állapította meg a felperes által állított eljárási jogsértések hiányát. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a jogsértés súlyánál a fogyasztók vagyoni érdekének sérelmét figyelembe kell venni, amely a mérlegelési szempontok közül csak az egyik szempont, így nem önmagában kell vizsgálni a felperesi állítással szemben, hogy ez a szempont indokolja-e a nagy összegű bírság kiszabását. Alaptalanul állította a felperes, hogy a jogsértő állapot időtartama feltételezésekre alapítottan került megállapításra. A felperes nyilatkozta az ellenőrzés során, hogy a termék ára
- október 26-tól változott meg és a jogsértés időtartamát a hatóság ettől az időponttól a próbavásárlás időpontjáig helytállóan állapította meg. A felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az általa állított időponttól történő árváltozást a kihelyezett termékeken az árcímke felülírásával, vagy más megfelelő tájékoztatás nyújtásával biztosította és a fogyasztók a megváltozott árról tájékoztatást nyertek. A próbavásárlás során és a közérdekű bejelentés szerint is a termék még a régi áron ellátott árcímkével került a polcokra, az árváltozásról tájékoztatásadás nem történt. A kiírt árhoz képest a felperes négyszeres áron értékesítette a terméket. A jogsértő magatartás ismételt tanúsításának minden esetben különös súllyal való értékelése indokolt, hisz a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásának a célja, hogy a jogsértőt a további jogsértéstől elrettentse, jogkövető magatartás tanúsítására ösztönözze. A hatóságnak nem csak arra kell figyelemmel lennie, hogy a korábbi jogsértésnél kiszabott bírság mértéke mekkora összegű volt, hanem arra is, hogy az ismételt jogsértés elkövetésére milyen körülmények között került sor és a korábbi bírságösszeg csak egyike a mérlegelendő szempontoknak. A felperes a jogsértéssel elért előny tekintetében alaptalanul állította, hogy ez a szempont értékelésre nem került. Amennyiben valamilyen mérlegelési szempont tekintetében a jogsértés nem állapítható meg, az a mérlegelési szempont az egyedi esetben nem áll fenn, úgy azt sem enyhítő körülményként, sem figyelembe vehető szempontként értékelni nem lehet. A hatóság és a bíróság is azt állapította meg, hogy a jogsértéssel a felperes semmiféle előnyt nem ért el, ezért ezt a szempontot értékelni a bírság kiszabásakor nem kellett, de enyhítő körülményként sem volt figyelembe vehető a jogsértéssel elért előny hiánya. [12] Mindebből következően a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felperes által a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból nem volt jogsértő, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett [Pp. 78. §
(2)bekezdés]. [15] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték megfizetésére, amelynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése határozza meg. Budapest,
- október
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró