← Magyarország

Kbf.105/2015/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.105/2015/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. szeptember
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
  4. augusztus
  5. napján kihirdetett 43(III.)Kb.155/2015/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
  7. augusztus 31-én kihirdetett 43(III.)Kb.155/2015/
  8. számú ítéletével vádlottat a Btk.
  9. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, 50 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre, 45.000 forint vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtása esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A pénzbüntetés megfizetésére 5 havi részletfizetést engedélyezett. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőben a vádlott terhére, vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. Fellebbezésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében megalapozott tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, helyesen minősítve a terhére rótt bűncselekményt, ugyanakkor nem értékelte kellő nyomatékkal a vádlott terhére megállapított bűncselekmény társadalomra veszélyességét. Álláspontja szerint a generális és speciális prevenció érdekében a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás alkalmazása szükséges. A vádlott és védője három napi gondolkodási időt tartottak fenn nyilatkozatuk bejelentésére, majd a védő törvényes határidőben felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A későbbiek során mellékelte fellebbezésének indokolását, amelyben módosította a fellebbezésének irányát. Beadványában indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a vádlottal szemben a büntetési tétel alsó határának megfelelő büntetés kiszabását, védence előzetes mentesítését, és a lefokozás mellőzését. Nem értett egyet az ügyészi indítvánnyal, mely szerint a büntetési célok csak a szabadságvesztés végrehajtásával érhetőek el. Utalt a cselekmény konkrét tárgyi súlyára, az időmúlásra, a vádlott kedvező családi körülményeire. Véleménye szerint téves az ügyészi érvelés, mely szerint a vádlott terhére rótt cselekmény elszaporodottnak, illetve kiemelkedő tárgyi súlyúnak tekinthető. Kifejtette, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekmény miatt a bírói gyakorlat általában felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, még a vádlott terhére rótt súlyosabb bűncselekmények esetén is. Álláspontja szerint nem kizárt a vádlottal szemben az előzetes mentesítés alkalmazása, és a lefokozás mellőzése. Ebben az esetben ugyanis a vádlott parancsnokainak nyílna lehetősége állást foglalni abben a kérdésben, hogy a vádlott továbbra is rendőr maradhat-e. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1022/2015/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést kiegészítéssel tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete mentes a megalapozatlansági okoktól, ezért felülbírálatra alkalmas. Egyetértett a vádlott terhére rótt bűncselekmény jogi minősítésével is. Álláspontja szerint a vádlott terhére rótt bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége indokolja, hogy vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés kerüljön kiszabásra és mivel a közügyek vitelére is méltatlan, közügyektől eltiltás alkalmazása is indokolt. A vádlottal szemben a büntetés enyhítésére nem látott lehetőséget, ugyanakkor az alkalmazott pénzbüntetéssel és vagyonelkobzással egyetértett. Indítványozta ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzését, a pénzbüntetés napi tételeinek súlyosítását, a vádlottal szemben közügyektől eltiltás alkalmazását. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú nyilvános ülésen a védő perbeszédét a fellebbezés írásbeli indokolásával egyezően tartotta fenn a továbbiakban kizárólag enyhítés érdekében. Ismételten kiemelte, hogy indokolatlan a védencével szemben kiszabott büntetés ügyészi indítvány szerinti súlyosítása. Ugyanakkor megismételte indítványát a lefokozás mellőzésére, és védence előzetes mentesítésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályok betartásával járt el. A vádlott érdemi védekezést terjesztett elő, amely során nem ismerte el bűnösségét, tagadta, hogy működésével összefüggésben a külföldi személytől pénzt kért és fogadott volna el. Az elsőfokú bíróság a vádlott védekezését megvizsgálta, ennek során azt összevetette a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal, köztük ... tanúvallomásával, akinek vallomását a Be. 296. §
(1)bekezdés a./ pontja alapján felolvasással tette a bizonyítás részévé. Bizonyítékként értékelte továbbá a tárgyaláson ismertetett okiratokat. Bizonyítékokat értékelő tevékenységéről ítéletének
  1. oldal utolsó és
  2. oldal 1-
  3. bekezdésében a logika szabályai szerint számot adott. Mindezek alapján a váddal lényegében egyezően terhelő tényállást állapított meg a vádlottal szemben. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, a mentes a Be.
  4. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és helyesen minősítette azt a Btk. 294. §
(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének. A másodfokú bíróság maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság e körben kifejtett jogi álláspontját, mely szerint a vádlott magatartásával maradéktalanul megvalósította e korrupciós bűncselekmény törvényi tényállási elemeit. A másodfokú bíróság nem értett egyet a vádlott terhére bejelentett ügyészi, illetve a vádlott büntetésének enyhítése érdekében fenntartott védői fellebbezésekkel. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a vádlottal szemben a büntetési tételkereten belül szabadságvesztést szabott ki, amelynek végrehajtási fokozatát börtönben jelölte meg. A másodfokú bíróság törvényesnek találta továbbá a vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetést, vagyonelkobzást, melynek törvényi előfeltételei maradéktalanul fennállna, adott esetben ezek alkalmazását a törvény kötelezővé is teszi. (Btk. 50. §
(2)bekezdés; Btk. 74.§
(1)bekezdés f/ pont) A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés, annak végrehajtásának felfüggesztésével is megfelelően szolgálja a büntetési célokat, a felfüggesztés törvényi felső határa közelében megállapított tartama alkalmas arra, hogy a vádlottat visszatartsa a jövőben bűncselekmény elkövetésétől. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása ugyanakkor a generális prevenció érvényre juttatását helyezné előtérbe, amely az első bűncselekményt elkövető és hivatásától megfosztott vádlottal szemben kevésbé indokolt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem mellőzhető ugyanis a vádlottal szemben a lefokozás büntetés alkalmazása, mivel a terhére rótt bűncselekmény elkövetésével méltatlanná vált rendfokozat viselésére, rendőri szolgálat további ellátására. Az irányadó bírói gyakorlat a korrupciós bűncselekmények esetén nem teszi lehetővé az előzetes mentesítés alkalmazását, ezzel is erősítve azt a büntetéstől elvárt további joghátrányt, hogy az ilyen jellegű bűncselekmény elkövetői meghatározott ideig közhivatalt ne láthassanak el, amely ezúton is szolgálja a speciális és a generális prevenció érvényre juttatását. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371. §
(1),
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
  3. szeptember
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.