A ... Törvényszék ... (...) pártfogó ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek - ... (….) alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a ….Járásbíróság
- november
- napján meghozott ... számú ítéletével szemben a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a járásbíróság ítéletét helybenhagyja. Az állam által előlegezett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A felperes a fellebbezési eljárásban teljes egészében pervesztes, pártfogó ügyvédjének díja az állam terhén marad. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A járásbíróság ítéletével a felperes elsődleges, másodlagos és harmadlagos keresetét elutasította és kötelezte, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 2.000.- forint fellebbezési perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket, valamint az eljárásban felmerült pártfogó ügyvédi díjat az állam viseli, míg a felmerült fellebbezési perköltséget az alperes maga viseli. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a megismételt eljárásban a felperes első, másodlagos és harmadlagos kereseti kérelmet is előterjesztett, mellyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége körében tájékoztatta a felperest, hogy mit kell az eljárás során bizonyítania, illetőleg milyen következményei vannak a bizonyítás elmaradásának. Ehhez képest a felperes az eljárásban olyan bizonyítást nem ajánlott fel, amely a kereseti kérelmeit megalapozta volna. Így a felperes által felajánlott újabb bizonyítékok, nevezetesen a nyomozati iratokban szereplő tanúk vallomása, bírósági eljárásban meghallgatott tanúk vallomása, az alperes jövedelmére, vagyoni helyzetére vonatkozó bizonyítékok, hogy képes volt-e egyáltalán a vételár kifizetésére, sem összegükben, sem külön-külön nem alkalmasak arra, hogy cáfolják azt a szerződésben szereplő kitételt, miszerint az ingatlan vételára 4 millió forint volt, és a vételár megfizetését az eladó a szerződés aláírásával nyugtázta. Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelmében vizsgálja felül a törvényszék, és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a felperes keresetének teljes egészében adjon helyt, valamint marasztalja az alperest a per költségeiben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helytelen értékelése, és a bizonyítás eredményének helytelen mérlegelése alapján utasította el a felperes keresetét. A felperesi előadás szerint okirattal és szakértői véleménnyel alátámasztott az a tény, hogy az ingatlan korabeli piaci értéke és tényleges vételára nem azonos az adásvételi szerződésben szereplő vételárral, attól magasabb, valamint az ügyben beszerzett tanúvallomások és okiratok bizonyítják, hogy alperes a vételárat nem fizette meg a felperes részére. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a tényállást kellő mértékben felderítette, az arra alapított döntése megfelel az irányadó és általa is alkalmazott jogszabályi rendelkezéseknek. Mindezekre tekintettel a törvényszék a járásbíróság ítéletét, annak helyes indokai alapján a Pp.
- §
(2)bekezdésére figyelemmel hagyta helyben. A fellebbezésben felhozottakra tekintettel a törvényszék kiemeli, hogy helyesen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor oly módon foglalt állást, hogy az okiratban foglaltakkal szemben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az okirati kikötések nem felelnek meg a valóságnak, és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által felajánlott bizonyítékok egybevetése alapján megállapítható, hogy a felperes bizonyítási kötelezettségének e körben nem tett eleget. A bizonyítatlanság hiánya pedig a felperes terhére értékelendő. Nem releváns a perben felperes azon előadása, hogy az adásvételi szerződésben szereplő vételár, és a tényleges piaci vételár különbözetére tekintettel feltűnő aránytalanság lenne megállapítható, hiszen feltűnő értékaránytalanság megállapítására, mint megtámadási okra a felperes korábban nem hivatkozott, illetőleg a perbeli szerződést ezen okból nem támadta meg. Miután a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért pervesztességére tekintettel az állam által előlegezett eljárási illetéket a felperes költségmentességre tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM. sz. rendelet 13. §-a és 14. §-a alapján az állam viseli, mint ahogyan az állam viseli a felperes pártfogó ügyvédjének a díját is. ..., 2015. április 16. napján ... sk. a tanács elnöke ...sk. előadó bíró ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő