Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.572/2016/6-II. A Fővárosi Ítélőtábla képviselő elnök és dr. Havas Gábor jogtanácsos (fél címe 1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, dr. Vasady Loránt Zsolt jogtanácsos (fél címe 2.) által képviselt Kúria (1055 Budapest, Markó utca 16.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján meghozott 69.P.20.198/2016/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes a birtokába került bírósági iratokból megállapította, hogy több eljárásban az alperesi bíróság félként, illetve képviselőként olyan gazdasági társaságokat tüntetett fel, amelyek a határozatok meghozatalának időpontjában, a nyilvános cégadatok szerint már törlésre kerültek. A felperes
- december 8-án kérelemmel fordult az alpereshez, melyben azon adatok kiadását kérte közérdekű adatként, melyek alapját képezték ezen bírósági döntéseknek. Az alperes elutasító válaszát követően december 23-án kérelmét megismételte, pontosította az alperesi válaszra is tekintettel. Az alperes ezen igényre is elutasító választ adott
- január 7-én. A felperes
- január 18-án érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest azon adatok kiadására, amely alapján a Legfelsőbb Bíróság - a Gfv.IX.30.412/
- számú peres eljárásban
- április 10-én hozott ítéletével igazoltan az
- június 15-én megszűnt ... cégjegyzékszámú ... Rt-t a megszűnését követően is, - a Gf.VII.31.325/1993., Gfv.X.33.423/
- számú peres eljárásban az
- április 01-jén megszűnt ...-es cégjegyzékszámú ... Leányvállalatot a megszűnését követően is perbeli jog- és cselekvőképességgel rendelkező peres fél képviseletét törvényesen ellátó személyként, illetve peres félként fogadta el, nevezettek részére teljesített bírósági cselekményekhez, illetve a nevük alatt teljesített perbeli cselekményekhez joghatást fűzött és fűz. Kérte továbbá közérdekű, közérdekből nyilvános adatként megadni azon adato(ka)t, amely alapján a Legfelsőbb Bíróság
- június
- napján a Pp.
- §-a szerinti perbeli jog- és cselekvőképességgel rendelkező felperesként foglalta közokiratba a „... Leányvállalat" néven rögzített személyt perben állóként. Csatolta a rendelkezésére álló és a fenti tényeket igazoló bírósági határozatokat. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A megállapított tényállás szerint a ... Rt.
- június
- napján a cégnyilvántartásból törlésre került. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság
- április
- napján kelt Gfv.IX.30.412/2011/
- számú részítéletében a ... Rt. „f.a." II. rendű alperes törvényes képviselőjeként a ... Rt-t tüntette fel. A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság .../
- számú,
- május
- napján kelt végzésében elrendelte a ... Leányvállalattal kapcsolatos alábbi változás bejegyzését: „A cég átalakulás miatt
- április
- napján törölve." A társaság jogutódja a .... számon bejegyzett ... Kft. A változás a Cégközlöny
- augusztus 25-i számában megjelent. A Legfelsőbb Bíróság
- május
- napján kelt Fv.VII.31.325/1993/
- számú ítéletében felperesként a dr. ... ügyvéd által képviselt ... Leányvállalatot tüntette fel. Az
- február
- napján kelt Gfv.X.33.423/1993/3., valamint
- március
- napján kelt Gfv.X.22.423/1993/
- számú végzéseiben, az
- május
- napján tartott tárgyalás /
- számú jegyzőkönyvében és a /
- számú megkeresésben felperesként ugyancsak a ... Leányvállalat szerepel. A Legfelsőbb Bíróság
- június
- napján kelt Gf.I.33.612/1998/
- számú végzésében felperesként a dr. ... ügyvéd által képviselt ... Leányvállalata került feltüntetésre, majd a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság
- október
- napján arról tájékoztatta a ... Kft.-t, hogy a ... Leányvállalat nevű cég a cégbíróság számítógépes nyilvántartásában nem szerepel. Figyelemmel az alperesi védekezésre is megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a kereseti kérelem érdemben elbírálható, az kellőképpen határozottnak tekinthető és az a törvényi határidőben érkezett. A felperes ugyanis a
- december 23-án kelt kérelmében a december 8-án kelt kérelmet megismételte, az arra adott alperesi válaszban foglaltakra tekintettel azt ki is egészítette, a keresetlevelet pedig ehhez képest szűkített tartalommal terjesztette elő. Érdemben a kereset elutasítására azért került sor, mert az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által igényelt adatok nem tekinthetők közérdekű adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Info tv.) 3.§
- pontja alapján. Idézte a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(3)bekezdését. Megállapította, hogy közérdekű adatoknak a cégnyilvántartás nyilvános adatai tekinthetők [2006. évi V. törvény 10. §
(2)bekezdés;
- július
- napját megelőzően, majd az
- évi CXLV. törvény
- §
(2)bekezdés], a felperesi keresetlevélhez csatolt peres iratokkal érintett peres eljárásban keletkezett adatok azonban nem közérdekű adatok. Megítélése szerint nem lehet valamely közhiteles nyilvántartásban szereplő cég részvételével zajló bármely peres eljárás iratait közérdekű adatokat hordozó iratoknak tekinteni. Részletezte, hogy a Pp. a felek feladatává teszi a peranyag és a bizonyítékok szolgáltatását [Pp. 3. §
(3)bekezdés]. Az ítélet valóban közokirat [Pp. 195. §
(1)bekezdés] és közhitelesen tanúsítja azt, hogy a keresettel érvényesített jog a felperest megilleti-e vagy sem, és rögzíti a felek egymással szemben a bíróság által rendelt kötelezettségeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ítélet vagy az alapjául szolgáló bármely tény, adat bizonyíték közérdekű adat lenne. Az anonimizált ítéletek az interneten keresztül hozzáférhetők, azokból a felek személye kitakarásra kerül és az anonimizált ítéletekhez kapcsolódó peres iratok, az azokban rögzített adatok nem kerülnek a nyilvánosság elé. Idézte a Pp.
- § és az
- § rendelkezéseit, melyek alapján a polgári eljárás során hivatalbóli bizonyításnak csak ezen jogszabály által meghatározott esetekben van lehetőség. A gazdasági társaság megszűnése nem köztudomású tény. Ha a perben érdekelt fél erről tudomással rendelkezik és ezt nem jelenti be, úgy ennek következményét a perben érdekelt felek viselik. Kitért arra is, hogy a bíróság jogerős döntése mindenkire kötelező, azt vitássá senki nem teheti, azonban a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint az ítéletnek a jogereje a felekre és a jogutódaikra terjed ki. A perrel közvetlenül nem érintett személyek, szervezetek számára tehát nem közérdekű adat még maga az ítélet, az abban foglalt rendelkezés, sőt a pernek egyetlen adata sem. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatását kérve. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet logikai ellentmondást tartalmaz. Azt rögzíti ugyanis, hogy közérdekű adatnak csak a cégnyilvántartás nyilvános adatai tekinthetők. Álláspontja szerint, az nem vitás, hogy a felperes által a keresetlevélhez csatolt iratok peres eljárásban keletkeztek, azokra valóban a Pp. 119. §
(3)bekezdésében írtak az irányadóak, de kereseti kérelme nem is ezen iratokra irányult. Az ezen okiratokban foglalt és a perben félként résztvevő személyek jog és cselekvőképességének elfogadására vonatkozó döntés, tényalapját képező adatokra vonatkozott a kereset. Kifejtette, hogy ezek közérdekű adatoknak tekinthetők, figyelemmel az Info tv.
- §-ban foglaltakra is, ezért a kereseti kérelemnek megfelelő döntést kért. Az alperesi ellenkérelemre tekintettel hivatkozott arra is, hogy a felszámoló egyértelműen közfeladatot lát el. Ezt alátámasztandó hasonló ügyben született jogerős döntéseket csatolt. Hivatkozott arra is, hogy az alperes olyan döntés jogerejére nem hivatkozhat, amely jogilag hatálytalan nyilatkozatokon alapszik. Az alperes fellebbezési ellenérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a felperesi keresetet, annak megalapozottsága körében vizsgálta az Info tv. és a Pp. viszonyát. A felperes igénye lényegében arra irányul, hogy a bíróság milyen okból fogadott el valamely körülményt a megjelölt, jogerősen lezárult eljárásokban. Ez az igény azonban az Info tv rendelkezései alapján nem elégíthető ki. Hivatkozott a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi LXVI. törvény (Bszi)
- §
(1)bekezdése alapján arra, hogy a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - a törvényben szabott eljárás során - véglegesen döntenek. A Bszi.
- §-a alapján ez a döntés mindenkire kötelező, utóbb vitássá nem tehető. Az Info tv.
- §-ban meghatározott cél konkrét peres eljárásokban nem az alperes működésének átláthatóságához tartozó kérdés. A felperes által kért adatok nem állnak az alperes kezelésében, nem közfeladata ellátása körében keletkeztek, hanem konkrét ügyben, melyek megismerhetőségére a Pp.
- § vonatkozik. A fellebbezés megalapozatlan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével teljes egészében, indokaival túlnyomó részben egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes igénye érvényesítése érdekében nem megfelelő jogintézményt választott. Keresete tartalma szerint közérdekű adatként egy általa feltett kérdésre - milyen alapon, milyen vizsgálat alapján fogadott el az alperes jogelődje a cégnyilvántartás adatai szerint már törölt gazdasági társaságokat képviselőként, illetve félként egyes eljárásokban - adandó válaszra, egy perbeli eljárási cselekmény magyarázatára, indokolásra irányult. Ezen döntések, melynek alapját, indokát kívánta a felperes megismerni egyedi peres eljárásban születtek, melyekre vonatkozóan közérdekű adatkérés kizárt. A felperes által is idézett Info tv.
- §-a szerint ezen törvény deklarált célja ugyanis jelen perben kifejtettekhez igazodva az, hogy a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog megvalósuljon. Egyedi peres eljárás - még ha annak tárgya vagy az abban érintettek személye miatt esetleg közérdeklődésre is tart igényt - nem közügy. Annak nem átláthatónak és az állampolgárok által ellenőrizhetőnek kell lennie, hanem a vonatkozó jogszabályoknak kell megfelelnie, amelynek ellenőrzésére az eljárási rend szerint meghatározott jogorvoslati rendben eljáró felsőbb bíróságok jogosultak. Az abban keletkezett adatok, így egyes részcselekmények, döntések indokai ezért nem minősülnek közérdekű adatoknak, azokra a Pp. és a Bszi. Garanciális és egyedi rendelkezései az irányadók. Éppen ezért helyesen fogadta el az elsőfokú bíróság azon alperesi érvelést is, amely a perben érintett jogerős döntések további vitatásának kizártságára, véglegességének megkérdőjelezhetetlenségére vonatkozott. A jogerő ugyanis az elsőfokú bíróság által is hivatkozott jogszabályok alapján melyeket a másodfokú bíróság megismételni nem kíván - olyan formai kötöttség, mely azt a célt szolgálja, hogy a perbe vitt vitás ügyek ne váljanak parttalanná, azok meghatározott feltételek bekövetkezte esetén véglegesen lezárásra kerüljenek. Ez a keret közérdekű adatigényléssel nem törhető át, a jogerős döntés véglegessége nem kerülhető meg. Attól, hogy egy jogerős döntés megszületése közben, utóbb esetleg tetten érhető hiba történt nem eredményezi a jogerő hatálytalanságát. A felperes által csatolt határozatokban foglaltak, melyek a felszámoló tevékenységét minősítették jelen per eldöntése szempontjából relevanciával nem bírt. A felperes ugyanis nem a felszámoló tevékenységével kapcsolatos adatokat igényelt, jelen per alperese nem a felszámoló volt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság döntését a másodfokú bíróság helyes indokainál fogva helybenhagyta. Mellőzte azonban az indokolásból a Pp. hivatalbóli bizonyításra vonatkozó szabályaira alapított indokokat, figyelemmel arra, hogy azok a per eldöntése szempontjából nem bírtak relevanciával. Az alperes perköltséget nem igényelt, ezért arról a dönteni nem kellett. A másodfokú eljárás az
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- szeptember
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró . Istenes Attila s.k. bíró