Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.071/2016/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Kelemenné Dr. Kardos Edit ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Herczeg Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a .....Törvényszék
- április 20-án kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámú fellebbezése alapján eljárva meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) forint fellebbezési perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a ..... Törvényszék Cégbírósága által Cg.... szám alatt bejegyzett alperesi társaság tagja. A felperes és a házastársa, mint az alperesi társaság kisebbségi tagjai a cégbíróság előtt
- szeptemberében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek az alperes társaság ellen a
- évi beszámoló független könyvvizsgálói vizsgálata elrendelése végett. A cégbíróság felhívta az alperesi társaságot könyvvizsgálói díj előlegezése címén 120.000,- Ft + ÁFA, összesen 152.400,- Ft elnöki letétbe helyezésére pénzbírság terhe mellett, egyúttal tájékoztatta az alperest, hogy annak viseléséről a társaság dönt. A cégbíróság
- november 18-án kelt végzésével elrendelte az alperes utolsó,
- évi számviteli törvény szerinti beszámolójának a végzésben felsorolt kérdésekre kiterjedő könyvvizsgálói vizsgálatát. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a cégbíróságra
- január 27-én érkezett. Az alperes ügyvezetője - a fentieket megelőzően -
- november
- napján kelt meghívóval
- november
- napjára hívta össze az alperes taggyűlését, amelyen
- napirendi pontként szerepelt felperes neve és F. tagok által a társasággal szemben indított törvényességi felügyeleti eljárással kapcsolatosan felmerülő költség viselésére vonatkozó döntés meghozatala. A meghívóval a taggyűlés határozatképtelensége esetére változatlan napirenddel a taggyűlés székhelyére megismételt taggyűlést hívott össze
- december
- napjának 16 órájára. A
- november 30-i taggyűlésen valamennyi tag megjelent, az 1/
- (
- 30.) számú taggyűlési határozat szerint a taggyűlés felfüggesztésre került, és annak folyatására
- december
- napján 16 órai kezdettel kerül sor. A
- december 7-i taggyűlésen valamennyi tag megjelent, ezen a
- napirendi pontot a taggyűlés megtárgyalta, és meghozta a 2/
- (
- 07.) számú taggyűlési határozatot. Eszerint: „a taggyűlés felperes neve és F. tagok által a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás során felmerült költségeket (ide értve a társaság által megelőlegezett és elnöki letétbe helyezett bruttó 152.400,- Ft összeget is) a vizsgálatot indítványozó felperes neve és F. tagok egyetemlegesen viseljék". A felperes
- december
- napján előterjesztett keresetében az alperes társaság legfőbb szerve által hozott 2/
- (
- 07.) számú határozat felülvizsgálatát, és miután a kereset szerint az a
- évi V. törvény (Gt.)
- §
(4)bekezdésébe ütközik, annak hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztalását kérte. A felperes kereseti érvelése szerint a Gt. 49. §
(4)bekezdése alapján hozott taggyűlési határozat idő előtti, mert a költség viseléséről a társaság legfőbb szerve csak a cégtörvényességi eljárásban elkészült szakértői vélemény ismeretében hozhat döntést. A szakvélemény elkészültéig kizárólag a költség előlegezéséről lehet szó a Pp.
- §-ára figyelemmel. Jogszabálysértő a társasági határozat a kereset álláspontja szerint azért is, mert csak az eljárás befejezését követően lehet megalapozott döntést hozni a költségek viseléséről, mert arra akkor kerülhet sor, amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul kérték a tagok a könyvvizsgálat elrendelését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására, a felperes perköltségben marasztalására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000,- Ft + ÁFA, mindösszesen bruttó 19.050,- Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában ismertette a jogvita elbírálása irányadó, a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §.
(4)bekezdésében foglalt rendelkezéseket, és annak értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem jogszabálysértő a keresettel támadott taggyűlési határozat. A rendelkezés utolsó mondata ugyanis nem értelmezhető akként, hogy csak az esetben dönthet a társaság legfőbb szerve a költség viseléséről, ha a cégtörvényességi eljárás alapján kijelölt könyvvizsgáló a jelentését elkészítette. A törvényi szabályozás szerint nincs jelentősége a költségek viselése körében annak, hogy a könyvvizsgálat milyen eredménnyel zárul. A cégbíróság nem vizsgálja, hogy a könyvvizsgálói vizsgálat szükséges-e, ekként a költségek viselése tárgyában sem dönt, és a könyvvizsgálat eredményéről sem tesz semminemű megállapítást annak megalapozottságáról. Ugyanígy a Gt. 45. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett kereseti kérelemmel indult perben sem vizsgálható, hogy a cégtörvényességi eljárásban elrendelt könyvvizsgálói vizsgálat szükséges volt-e vagy sem. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását, az alperes legfőbb szerve által
- december
- napján hozott 2/
- (
- 07.) számú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztalását. A felperes érvelése szerint helytelen az elsőfokú bíróság jogszabály értelmezése, ami jogsértő érdemi döntéshez vezetett, mert a költségek előlegezéséről és viseléséről történő elkülönülő rendelkezés, tehát maga a törvényi szabályozás indokolja, hogy a könyvvizsgálat eredményét ismerni kell annak eldöntéséhez, hogy alapos volt-e a könyvvizsgálat elrendelése iránti indítvány és annak alapján a vizsgálat költsége a társaság terhe marad-e. Érvelése alátámasztására a
- évi V. törvény 3:
- §
(4)bekezdésének ezzel azonos tartalmú szabályozására utalt. A felperes hivatkozása szerint a kisebbségvédelem körében a cégbíróság által folytatott eljárásra, mint törvényességi felügyeleti eljárásra a Ctv. 72. §
(2)bekezdése alapján a Pp. szabályait kell alkalmazni, ennek
- § alapján az eljárás befejezéséig csak előlegezésről beszélhetünk, költségviselésről nem. A 41/
- számú Ítélőtáblai Határozat iránymutatására utalt, miszerint a könyvvizsgálói tevékenységgel felmerült költségek viseléséről a cég legfőbb szerve jogosult dönteni az eljárás befejezését követően. A fellebbezésben kifejtett másik érvelés szerint, ha nincs mit értékelni és szempontnak tekinteni a döntéshozatal során, akkor semmi indoka nincs annak, hogy a taggyűlésnek kelljen döntenie a költségek viseléséről. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytállóan alkalmazta a jogvita elbírálására irányadó Gt.
- és
- §-ban foglalt rendelkezéseket amikor arra a megállapításra jutott, hogy a támadott taggyűlési határozat nem jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság által kifejtett indokoláson túlmenően a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a Gt. a kisebbségi jogok jogintézményeinek szabályozásakor következetesen elkülöníti a költségek előlegezését és azok viseléséról való döntést. E szabályozásnak az a rendeltetése, hogy a cégbíróság intézkedésével felmerülő költségeknek fedezete legyen, jelen esetben az előleg a könyvvizsgálat díjának fedezetéül szolgált (Gt.
- §
(2)bekezdés és
(4)bekezdés). A törvényességi felügyeleti eljárás befejeződik azzal, hogy a kisebbségi jogokra hivatkozással a cégbíróság elrendeli a könyvvizsgálatot és kijelöli a könyvvizsgálót. Ezt követően a bíróságnak nincs döntési jogköre, ebből következően a Pp.
- §-a - amely rendelkezés az eljárás során előlegezett perköltségről való döntést az eljárást befejező határozat tárgyává teszi - a könyvvizsgálat költségeinek viselésére nem irányadó. E költség nem tartozik a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti perköltségek közé. A cégbíróság eljárása befejeződött a könyvvizsgáló kijelölésével, ennek időpontját követően döntött a taggyűlés a megelőlegezett költség viseléséről, ezért az nem volt idő előtti, az alperes taggyűlési határozata nem ütközik a felperes által megjelölt jogszabályba. A Gt. 49. §
(4)bekezdése nem korlátozza a gazdasági társaságot döntése meghozatalában, és semmilyen szempontot nem szabályoz arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerülő költségek viselése tárgyában hogyan határozzon, ezért a határozat tartalmi okból sem jogszabálysértő. A korábbi, az 1997. évi CXLIV. törvénnyel szabályozott Gt. 51. §
(3)és
(4)bekezdésében ugyanezen normaszöveggel rendelkezett a kisebbségi jogok védelme körében a költségek előlegezéséről és viseléséről. A felperes által a fellebbezésben érvelésének alátámasztására hivatkozott legújabb rendelkezések között a 2013. évi V. törvény 3:104. §
(4)bekezdése valóban újraszabályozza a kisebbségi jogok érvényesítésével felmerülő költségekről a döntéshozatalt, és meghatározza a költségviselés feltételeit. A per tárgyát képező jogvita elbírálására azonban a Ptk. nem alkalmazható, az alkalmazandó Gt. 49. §
(4)bekezdése ilyen megszorításokat nem tartalmaz, ebből következően az alperes taggyűlési határozata nem ütközik jogszabályba. A másodfokú bíróság a fenti indokokkal az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és kötelezte a pervesztes felperest a Pp. 239. § és 78. §
(1)bekezdés szerint az alperes ügyvédi képviselettel felmerült fellebbezési perköltségének a megtérítésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a 32/2003(VIII.22.) IM. Rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdésben foglaltaknak megfelelően állapította meg. Pécs,
- október
- napján Dr. Zóka Ferenc s. k. a tanács elnöke, Dr. Imre Zita s. k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s. k. bíró