Bfv.544/2016/5 – Kúria

(1)bekezdés], kerítés bűntettének minősíti a szabadságvesztés büntetést 3 (három) évre enyhíti azzal, hogy azt börtönben kell végrehajtani, a közügyektől eltiltást ugyancsak 3 (három) évre mérsékeli. Egyebekben a megtámadott határozatokat vonatkozó részben hatályában fenntartja. a III. rendű terheltre A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. 5000 (ötezer) forint A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. [1] [2] A III. rendű terheltet a Debreceni Törvényszék a 2014. november 6. napján kihirdetett 52.B.402/2013/79. számú ítéletében bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk. 192. §

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], ezért őt nyolc év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés legalább kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; vonatkozásában a Püspökladányi Városi Bíróság 5.B.140/2009/

1. számú, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Bf.232/2010/
2. számú ítéletével kiszabott tizenegy hónap - végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. A védelmi fellebbezések alapján eljáró Debreceni Ítélőtábla a
3. december 2-án kihirdetett Bf.II.152/2015/
4. számú ítéletével a Debreceni Törvényszék elsőfokú határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy a III. rendű terhelt esetében a bűncselekmény helyes minősítése társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette [Btk.
5. §

(2)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést öt évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A jogerős határozatok ellen a III. rendű terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 416. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjára és 375. §

(1)bekezdésére hivatkozva, az alábbi indokok alapján: - Álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok törvénysértő módon, a törvényes figyelmeztetések nélkül szerezték be és tették a bizonyítás anyagává a sértett tanúvallomását, nem vették figyelembe, hogy esetében kizárólag a törvényes képviselő (gondnok) előzetes hozzájárulásával és jelenlétében hallgatható ki tanúként. Sérelmezték e körben az ezzel kapcsolatos „bírói szokás" -ra hivatkozást. - Álláspontjuk szerint az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok törvénysértően minősítették a III. rendű terhelt cselekményét; a személyi szabadság megsértésének bűntette a tényállás alapján nem állapítható meg, mert arra nem vettek fel bizonyítást és a terhelt felelőssége kizárólag abban állapítható meg, hogy a sértettet a saját elhatározásának megfelelően prostitúciós munkához segítette. [6] - A felülvizsgálati indítvány arra is hivatkozik, hogy a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket; az elkövetéskor hatályos törvény szerint a bíróság álláspontja szerint sem valósult meg az emberkereskedelem bűntette, csak a személyi szabadság megsértésének bűntette és ezzel halmazatban a kerítés bűntette. A személyi szabadság megsértése a tényállás szerint nem állapítható meg, a szállítás és az elszállásolás a régi Btk. szerint nem volt bűncselekmény, ezért a másodfokú bíróság olyan bűncselekmény elkövetésében mondta ki a terheltet bűnösnek, amely már csak az új Btk. szerint büntetendő. [7] Mindezek alapján a III. rendű terhelt a megtámadott határozatok megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, a védő pedig a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [8] A Legfőbb Ügyészség a BF.684/2016/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok törvényességének vitatása lényegében a bizonyítékok mikénti értékelését, az eljárt bíróságok mérlegelési tevékenységét, ezen keresztül pedig a határozatok megalapozottságát támadja, amely a felülvizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe. [9] Alaptalannak tartotta a bűncselekmény törvénysértő minősítésére és a törvénysértő büntetés kiszabására vonatkozó hivatkozást. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen és törvényesen fejtette ki, hogy a III. rendű terhelt esetében miért az új Btk.-t kell alkalmazni, ennek alapján a cselekményt törvényesnek minősítette és a kiszabott büntetés sem sért anyagi jogszabályt. [10] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a terhelt és a védő által benyújtott felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. III. [11] A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - az indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül. Emellett vizsgálta a Be. 423. §

(5)bekezdésére figyelemmel az indítványban nem hivatkozott, a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértéseket is. [12] A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben azonban - a bűncselekmény törvénysértő minősítését és a kiszabott büntetést támadó részében - az alábbiak szerint alapos. [13] A védő felülvizsgálati indítványa hivatkozott a Be. 375. §

(1)bekezdése szerinti, ún. relatív eljárási szabálysértésre, valamint a Be. 373. §

(1)bekezdés III.

1. a)és
2. b)pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértésekre, anélkül azonban, hogy ténylegesen kifejtette volna: milyen eljárási szabálysértést és milyen okok alapján lát megvalósultnak. Ezért a Kúria ebben a körben csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy sem a 373. §

(1)bekezdés III.

1. a)és
2. b)pontja szerinti, sem más olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amelyet a 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból észlelni köteles. [14] A terhelt által hivatkozott azon eljárási szabálysértés, miszerint a sértett tanúvallomását törvénysértően szerezték be és használták fel az eljárt bíróságok, az alábbiak miatt a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható: [15] Az indítvány e része nem a Be. 416. §

(1)bekezdésének

1. a)vagy
2. b)pontja szerinti felülvizsgálati okot, a büntetőjog más szabályának megsértését állítja, hanem a Be. 78. §

(4)bekezdésébe írt bizonyítási tilalom figyelmen kívül hagyását támadja. A Be. e rendelkezése olyan büntetőeljárási szabály, amelynek megsértése a Be. 416. §

(1)bekezdésének

1. c)pontjában felsorolt felülvizsgálati okok között nem szerepel, ezért az, még az eljárási szabálysértés tényleges megtörténte esetén sem támadható felülvizsgálattal. [16] Alaposnak bizonyult azonban a felülvizsgálati indítványnak a bűncselekmény törvénysértő minősítését támadó része a következők miatt. [17] A Debreceni Törvényszék a III. rendű terhelt cselekvőségére a következő történeti tényállást állapította meg (elsőfokú ítélet 8. oldal,
2. c)pont, első bekezdés): [18] „sértettet 2011. november 22. napján a III. rendű terhelt - az ügy jelen felülvizsgálati eljárással nem érintett - a II. és az V. rendű terheltekkel együtt a III. rendű terhelt gépkocsijával nyugatra szállították. Az úton a gépkocsiban az ügy II. rendű terheltje a sértettet a fején és a felsőtestén többször megütötte azért, hogy akaratának engedelmeskedjen. A nyugati fővárosban a sértettnek 10 napig egy éjszakai szórakozóhelyen prostitúciós tevékenységet kellett folytatnia, amelynek során pénzért férfiakat erotikus masszázsban részesítve nemi vágyukat kézzel elégítette ki, illetve egy vendéggel közösült is." [19] A Debreceni Ítélőtábla a másodfokú felülbírálat során a tényállást a III. rendű terhelt tekintetében nem érintette, ítélkezése alapjául az elsőfokú ítélet e tényállási részét fogadta el. Ezt erősíti meg a másodfokú ítélet 11. oldalának utolsó bekezdése, melyben a Debreceni Ítélőtábla ekként foglalta össze a III. rendű terhelt cselekményét: „Az első fokon megállapított tényállás szerint a III. rendű terhelt nem vett részt a sértett adásvételében. E terhelt cselekménye az volt, hogy 2011. november 22-én a személygépkocsijával a II. rendű és az V. rendű terheltekkel együtt egy nyugati ország főrávosába szállította a sértettet. Az úton a gépkocsiban a II. rendű terhelt bántalmazta a sértettet azért, hogy az akaratának engedelmeskedjen. A nyugati ország fővárosában a III. rendű terhelt a sértettet a ... nevű szórakozóhelyre vitte, ahol prostitúciós tevékenységet kellett folytatnia. Lényegében a III. rendű terhelt a sértettet a nyugati ország fővárosába szállította és ott elszállásolta, kizsákmányolás céljából." [20] A Debreceni Ítélőtábla ezen összegzése a III. rendű terhelt cselekményét illetően azonban nem a tényállás része, a bekezdésben idézett utolsó két mondat sem az elsőfokú ítélet a III. rendű terheltet érintő tényállásában, sem pedig a másodfokú ítélet tényállást kiegészítő részében nem szerepel. Ténylegesen tehát nem állapítható meg a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján sem az, hogy a III. rendű terhelt részt vett a sértett személyi szabadságának megfosztásában vagy fenntartásában; sem az, hogy részt vett a sértett eladásában, megvásárlásában, átadásában, átvételében, elcserélésében, sem az, hogy tudott volna arról, hogy a sértett emberkereskedelem áldozata lett, és ennek tudatában szállította vagy szállásolta volna el, és az sem, hogy a sértettel szemben bármilyen erőszakot alkalmazott volna. [21] Lényegében tehát a III. rendű terheltnek az irányadó tényállásban rögzített magatartása kizárólag azt tartalmazza, hogy a sértettet két terhelt-társával egy nyugati ország fővárosába szállította, ahol a sértett prostitúciós tevékenységet folytatott. [22] A terhelt e cselekménye pedig sem az 1978. évi IV. törvény 175/B. §-a szerinti emberkereskedelem, sem pedig a hatályos Btk. 192. §

(2)bekezdése szerinti emberkereskedelem bűntettének megállapítására nem alkalmas. [23] Ezért a III. rendű terheltre vonatkozó történeti tényállás alapján az eljárt bíróságok tévesen minősítették a terhelt cselekményét a Btk. 192. §

(2)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdés a) pontja és

(4)bekezdés b) pontja szerinti emberkereskedelem bűntettének. A leírt tényállás alapján a terhelt cselekménye kerítés bűntette alapesetének minősül [1978. évi IV. törvény 207. §

(1)bekezdés, illetve a Btk. 200. §

(1)bekezdés]. A kerítés bűntettének alapesete mindkét törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. [24] A Kúria 4/

1. (X. 14.) BK véleménye szerint határozott tartamú szabadságvesztés esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi, törvény erejénél fogva kötelező időpontjára vonatkozó rendelkezés a Btk.
2. §

(1)-

(2)bekezdése szerinti elbírálás fogalmába tartozik. Megváltozása alapot ad enyhébb elbírálás címén - a módosító törvény alkalmazására. Figyelemmel ezért arra, hogy a Btk. feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjára vonatkozó rendelkezése az enyhébb elbírálás címén a terheltre nézve kedvezőbb, mint az 1978. évi IV. törvény ilyen rendelkezései, a Kúria a Be. 427. §

(1)bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatala során a cselekmény minősítésekor az elbíráláskor hatályos Btk. 200. §

(1)bekezdésébe ütköző kerítés bűntettének minősítette a III. rendű terheltnek a felülvizsgált ítéletek őt érintő tényállása szerinti cselekményét. [25] Figyelemmel arra, hogy a terhelt cselekményének átminősítése folytán a jogerős ítélettel kiszabott öt év szabadságvesztés törvénysértővé vált, a Kúria a cselekmény minősítésének megváltoztatása mellett enyhítette a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát, és ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás tartamát is. [26] A bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 429. §

(1)bekezdésének második mondatán alapszik. IV. [27] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző