A határozat elvi tartalma: A gépjármű forgalomból való kivonását az kérheti, aki a törzskönyvvel jogszerűen rendelkezik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.38.040/2015/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Rothermel Erika előadó bíró . Márton Gizella bíró A felperes: felperes neve (címe) A felperes képviselője:. Erdélyi Miklós ügyvéd (cím) Az alperes: Csongrád Megyei Kormányhivatal (6722 Szeged, Rákóczi tér 1.) Az alperes képviselője:. ... jogtanács A per tárgya: gépjármű forgalomból történő kivonása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.373/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 9.K.27.373/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30.000 (harmincezer) forint költséget. Bíróság belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- szeptember
- napján HIT-34595/
- számon kölcsönszerződést kötött a ... Zrt.-vel (a továbbiakban: Zrt) a ... [2] [3] forgalmi rendszámú, ... alvázszámú, Ford Focus 1.4 Trend típusú személygépjárműre. A Zrt.
- augusztus
- napján a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) előterjesztett beadványában a szerződés tárgyát képező, a fentiekben körülírt személygépkocsi ideiglenes, 6 hónapra történő forgalomból való kivonását kérte. Az elsőfokú hatóság
- november
- napján kelt CS-06B/01/290363/
- számú határozatával - a határozat jogerőre emelkedésétől számított - 6 hónap időtartamra a gépkocsit a forgalomból kivonta. Határozatában hivatkozott a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011.(XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 100.§
(2)-
(4)bekezdéseire. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes
- február
- napján kelt CSB/01/3534-2/
- számú határozatával az elsőfokú döntést helyben hagyta. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [4] A felperes keresetében az alperesi határozatnak az határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. elsőfokú elsőfokú Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a hatóság nem mérlegelhetett, csak azt kellett vizsgálnia, hogy aki a kérelmet előterjesztette, az jogszerűen rendelkezik-e a törzskönyvvel. A közhiteles járműnyilvántartásból megállapítható, hogy a törzskönyv a kérelem benyújtásakor a Zrt. birtokában volt és jogszerűen került oda. A Zrt. a kérelmet megalapozottan, okirati bizonyítékokkal alátámasztva terjesztette elő. Így a döntéshozatalhoz szükséges adatok a hatóságok rendelkezésére álltak, további bizonyításra nem volt szükség. Az alperes megfelelően alkalmazta a Korm.r. 100.§
(1)-
(4)bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, a törzskönyv a Zrt. birtokában volt és jogszerűen került oda, mely tényt a felperes nem cáfolta meg, a hatóság az erre jogosult kérelme alapján járt el. Az elsőfokú bíróság hivatkozott a Kúria Kfv.III.37778/2014/6., Kfv.II.37.504/2014/
- és Kfv.II.37.544/2014/
- számú ítéleteire. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a gépjármű a tulajdona, a Zrt. jogosulatlanul tartja magánál a törzskönyvet. Az elsőfokú bíróság megalapozatlan [8] ítéletet hozott, mert nem tárta fel a tényállást, azt, hogy a Zrt. részéről jogosulatlan volt a kölcsönszerződés felmondása, miután fizetési kötelezettségének mindvégig bizonyíthatóan eleget tett, hátraléka nem keletkezett. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a hatóság figyelemmel a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9.§
(7)bekezdésében foglaltakra egy közhiteles hatósági nyilvántartás, a járműnyilvántartás alapján állapította meg, hogy a Zrt. jogszerűen rendelkezik a törzskönyvvel. Az alperes hivatkozott a Korm.r. 84.§
(4)bekezdésére, amely szerint a jármű tulajdonjogát érintő korlátozás esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás által meghatározott jogosult részére adható ki, így a Zrt. jogszerűen jutott a törzskönyvhöz, és a Korm.r. 100.§
(4)bekezdése alapján jogszerűen rendelkezik azzal mindaddig, míg a felperes a kölcsönszerződésben foglaltakat nem teljesítette. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [10] A Kúria megállapította, hogy a tényállás szempontjából jelentős tényező, hogy a felperes kölcsönszerződést kötött, ennek folytán a Korm.r. 100.§
(4)bekezdése alapján a Zrt.-hez jogszerűen került a törzskönyv. A Korm.r. 100.§
(1)bekezdése szerint a forgalomból kivonást - többek között - a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező kérheti. A Kúria megállapította, hogy az alperes vizsgálta, és jogosan fogadta el döntése alapjául a Központi Adatfeldolgozó Hivatal országos közhiteles járműnyilvántartását, mely az eljárás idején tartalmazta a Zrt. javára bejegyzett opciós terhet. A közhiteles nyilvántartás hitelességét, az abba bejegyzett tényt, a birtokolás jogszerűségét a felperes nem vonta kétségbe, így arról vélelmezni kell, hogy a bejegyzett adat fennáll [2004. évi CXL. törvény 86.§
(1a)bekezdés]. A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy sem az alperesnek, sem a közigazgatási perben eljáró bíróságnak nem kellett vizsgálni a szerződés érvényességét, semmisségét, azt, hogy megtörtént-e a fizetési kötelezettség teljesítése, és milyen mértékben. A felperes amennyiben a szerződéssel vagy a teljesítéssel kapcsolatban vitája van a Zrt.-vel, nincs elzárva attól, hogy ez okból polgári pert indítson. A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatási határozat jogszerűségét vizsgálja. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási hatóság döntésének jogszerűségét az anyagi jogi szabályok alapján vizsgálta. A fentiek alapján megállapítható, hogy a törzskönyv a kérelem benyújtásakor a Zrt. birtokában volt és jogszerűen került oda. A Kúria megállapította, hogy a Zrt. a kivonásra irányuló kérelmet okirati bizonyítékokkal alátámasztva megalapozottan terjesztette elő, az iratok hitelességét a felperes nem tudta megcáfolni. [11] Megjegyzi a Kúria, hogy a jelen per tárgyául szolgáló eljárásban a hatóság nem mérlegelhet, vagy gyakorolhat méltányosságot, regisztratív tevékenységet végez, amennyiben a törzskönyvvel rendelkező kéri a forgalomból kivonást, úgy azt el kell rendelnie. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást arról, miszerint a hatóságok a megfelelően felderített tényállás alapján megalapozott döntést hoztak, a polgári jogviszonyra tartozó kérdések vizsgálatára nem kötelezhetőek. [12] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A pervesztes felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdései alapján állapította meg a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munkára tekintettel. [15] A pervesztes felperes Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére, melynek összegét a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg a Kúria. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró