Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.50/2016/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- június
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az emberi méltóságot sértő szeméremsértés vétsége és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
- március
- napján kihirdetett KB.I.20/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
- március 18-án kihirdetett KB.I.20/2015/
- számú ítéletében vádlottat az ellene a Btk.
- §
(1)és
(3)bekezdésébe ütköző emberi méltóságot sértő szeméremsértés vétsége, valamint a Btk. 449. §
(1)bekezdésébe ütköző alárendelt megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú tárgyaláson a pótmagánvádló és jogi képviselője fellebbezést jelentettek be a vádlott terhére bűnösségének megállapítása érdekében. A pótmagánvádló képviselője előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, melyben kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 351. §
(2)bekezdés c./ és d./ pontjai alapján megalapozatlan, mert a tényállás részben ellentétes az iratok tartalmával, illetve a bíróság megállapított tényből további tényre helytelenül következtetett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a. pontja alapján fennálló indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Indoklásul előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem adott arra semmilyen magyarázatot, hogy miért nem fogadta el a sértett vallomását, mivel attól nem tekinthető szavahihetetlennek, hogy korábban önmaga próbálta megoldani vádlottal való konfliktusát, és ekkor még nem fordult elöljárójához. Véleménye szerint logikai ellentmondás mutatkozik abban is, hogy az elsőfokú bíróság indokolásában úgy foglalt állást, hogy a felek szavahihetőségével kapcsolatban komoly kifogás nem merült fel. A bíróság következtetése alapján ugyanis arra az eredményre kellett volna jutnia, hogy valamelyikőjük állítása komoly kifogás alá kell, hogy essék. A bíróság nem vette figyelembe, hogy a szeméremsértő cselekményeknél általában más tanú nincs jelen, ezért meghatározó jelentősége van a közvetett tanúk vallomásainak. Az indoklási kötelezettség megsértését abban látta, hogy az elsőfokú bíróság döntését kellő mélységgel nem indokolta meg, e körben hivatkozott az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikk
(1)bekezdésére. Figyelemmel tehát a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységére, valamint indokolási kötelezettségének elmulasztására, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítására tett indítványt. A vádlott védője indítványozta az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A másodfokú bíróság a Be. 360. §
(1)bekezdés c./ pontja alapján az előterjesztett fellebbezést tanácsülésen bírálta el. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartva járt el, nem tévedett, amikor a pótmagánvádló által előterjesztett vádindítványt befogadta, mivel elutasításának feltételei nem állottak fenn. Az elsőfokú tárgyalás során szintén az eljárási szabályok betartásával járt el. Az elsőfokú katonai tanács a tárgyalásán a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta. Ennek során kihallgatta a vádlottat, aki a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, nyilatkozata szerint a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Az elsőfokú bíróság helyesen a Be. 291. §
(1)bekezdése alapján a vádlott gyanúsítotti kihallgatását tartalmazó jegyzőkönyvet, valamint az írásban előterjesztett vallomását ismertette, és ezzel a bizonyítékok részévé tette. A bíróság tanúként hallgatta ki a pótmagánvádlót, valamint azokat a tanúkat, akik a vád tárgyává tett cselekményről ismeretekkel rendelkeztek. Az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében arra a következtetésre jutott, hogy a pótmagánvádló képviselője által előterjesztett vádbeli tényállást nem látta kétséget kizáró módon bizonyítottnak, ezért a vádlottat bizonyítékok hiányában felmentette az ellene emelt vád alól. A másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében fenntartott fellebbezést nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács minden szükséges bizonyítékot értékelési körébe vont, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. A bizonyítékokat értékelő tevékenysége során logikai hibát nem vétett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy belső meggyőződése szerint ítéleti bizonyossággal nem lehetett megállapítani a vádban írt történeti tényállás megvalósulását. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem alapos a pótmagánvádló azon hivatkozása, hogy a megállapított tényállás iratellenes, illetve a bíróság tényből további tényre tévesen következtetett. Nem értett egyet továbbá azzal sem, hogy az elsőfokú katonai tanács nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A másodfokú bíróság, miként azt korábban kifejtette, az elsőfokú ítéletet megalapozottnak, ezért felülbírálatra alkalmasnak találta, amely mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. Az előzőekre is figyelemmel nem juthatott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezze, mivel annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn. A Be. 78. §
(3)bekezdése szerint a bíróság a bizonyítékokat szabadon értékeli és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. A Be. 4. §
(2)bekezdése szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény pedig nem értékelhető a terhelt terhére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ezen alapelvek figyelembe vételével járt el, amikor döntését meghozta, és arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott bűnössége nem bizonyítható. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet annak helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371. §
(1)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
- június
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős. ,
- június
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke