A határozat elvi tartalma: I. Bűncselekmény valósul meg, ha az 50.000 forintot el nem érő értékre elkövetett lopást erdőben, fakivágással követik el. II. Amennyiben a szabadon lévő terhelt idézése a lakcíméről "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a nyilvános ülés a távollétében megtartható. KÚRIA Bfv.II.1579/2015/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő március hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás vétsége miatt I.rendű és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben I. r. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 7.B.97/2014/
- számú ítéletét és a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 11.Bf.39/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Tatabányai Járásbíróság a
- január
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 7.B.97/2014/
- számú ítéletével I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bi)alpontja]. Ezért őt - mint többszörös visszaesőt - 1 év 5 hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, a közügyek gyakorlásától 1 év eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadság legkorábbi időpontjáról, valamint az előzetes fogva tartásban töltött idő szabadságvesztésbe beszámításáról. A terhelt (és járulékos kérdésben az ügyész) fellebbezése alapján másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a 2015. május 15. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 11.Bf.39/2015/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezéseit megváltoztatta, a bűnjelként kezelt tehergépkocsi és indítókulcsa elkobzást rendelte el. A jogerős ítélet tényállásának lényege szerint az I. és II. r. terhelt 2013. november 16. napján a 000. helyrajzi számú földrészletben található erdőben, a Zrt. tulajdonában lévő 6 db, 13.789.- Ft összértékű akácfát láncfűrésszel jogtalanul kivágott, és az I. r. terhelt tulajdonában lévő gépjárművel elszállított. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt elsődlegesen bűncselekmény hiányában történő felmentés, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása végett, mivel a másodfokú tárgyaláson nem vehetett részt, annak időpontjáról nem kapott tájékoztatást. Sérelmezte, hogy az eljárás során a II. r. terhelttel kivételeztek (tévesen büntetlen előéletűnek tüntették fel), illetve a szabadságvesztés elhalasztása iránti kérelmét elutasították. A terhelt indítványa a Be. 416. §
(1)bekezdése
- a)és
- c)pontján, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdésének II/d) pontján alapul. A Legfőbb Ügyészség a BF.1604/2015/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, egyebekben alaptalannak találta. A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy - A felülvizsgálati indítvány II. r. terhelttel kapcsolatos része nem érinti az I. r. terheltet, ezért a törvényben kizárt (a Kúria csak a felülvizsgálati indítványt előterjesztő terhelt vonatkozásában vizsgálhatja felül a jogerős határozatot). - A szabadságvesztés elhalasztása tárgyában született végzés nem ügydöntő, így felülvizsgálattal nem támadható. - Az I. r. terhelt cselekményének minősítését támadó a részében nem alapos a felülvizsgálati indítvány, mivel a minősítés törvényes. - A kitűzött másodfokú nyilvános ülés a szabályszerűen értesített terhelt távollétében megtartható volt, így ezzel eljárási szabályt nem sértett a másodfokú bíróság. A Legfőbb Ügyészség feltétlen eljárási szabálysértést sem észlelt, és a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. A terhelt az ügyészi indítványra észrevételt nem tett. III. A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványát részben nem találta alaposnak, részben pedig törvényben kizárt. A Kúria elsődlegesen a hivatkozott abszolút eljárási szabálysértés kérdését vizsgálta (az indítvány szerint a terhelt távollétében, szabálytalanul hozott döntést a másodfokú bíróság). A másodfokú bíróság a felülbírálat során három eljárási forma szerint járhat el: tanácsülésen, nyilvános ülésen vagy tárgyaláson. A különböző eljárási cselekményeken a terhelti részvétel lehetősége eltérően szabályozott. A tanácsülésen a vádlott nem vehet részt (Be.
- §
(5)bekezdés). A nyilvános ülés pedig a távollétében megtartható, amennyiben az idézése szabályszerű, és a meghallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek (Be. 362. §
(3)bekezdés). A tárgyalás is megtartható a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében, ha bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, vagy a terhére nem jelentettek be fellebbezést (Be. 365. §
(1)bekezdés). Sem a nyilvános ülés, sem a tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak (Be. 365. §
(4)bekezdés, Be. 365. §
(2)bekezdés). A fenti eljárási formák közül a másodfokú bíróság törvényesen járt el nyilvános ülésen a felülbírálat során. Ugyanis - a Be. 361. §
(1)bekezdése szerint - a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. Az ügyben tanácsülés nem volt tartható, mivel a terhelt terhére az ügyész fellebbezést jelentett be, tárgyalást pedig nem kellett kötelezően tartania a törvényszéknek. A másodfokú bíróság a terheltet a nyilvános ülésre megidézte (Be. 361. §
(4)bekezdés. Az idézés a terhelt elsőfokú ítéletben is megjelölt lakóhelyéről „cím nem azonosítható" jelzéssel érkezett vissza. A
- április
- napján lekérdezett lakcímnyilvántartási adatok szerint a terhelt érvényes állandó lakcíme , amely címre a törvényszék ismételten kézbesíteni rendelte az idézését, amely „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza (a postai kézbesítés második megkísérlésének napja
- március
- volt). A Be.
- §
(7)bekezdése szerint a kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át. Vagyis a „nem kereste" jelzéssel visszaérkezett tértivevény alapján a kézbesítési vélelem
- március
- napján beállt. Az idézés az I. r. terhelt vonatkozásában szabályszerű volt, figyelemmel arra is, hogy az I. r. terhelt ekkor szabadlábon tartózkodott. Ez alapján a másodfokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül tartotta meg a nyilvános ülést az I. r. terhelt távollétében, és hozott ügydöntő határozatot. Nem alapos az I. r. terheltnek a cselekménye minősítésével kapcsolatos kifogása sem. A lopást valóban szabálysértési (50.000.forintot meg nem haladó) értékre követték el, azonban a törvény a szabálysértési értékre elkövetett cselekmények közül - az elkövetés körülményeire, tárgyára stb. figyelemmel - több minősítő körülményt tartalmaz, amely az egyébként szabálysértésként elbírálandó cselekményt „felminősíti" bűncselekménnyé. Ilyen - a Btk.
- §
(2)bekezdés bi) pontjában meghatározott minősítő körülmény, ha a lopást erdőben, fakivágással követik el. Az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza ezen minősítés megállapításához szükséges tényeket (idegen tulajdonú erdőben, favágással szerezték meg és vitték el a fát). Így az eljárt bíróságok törvényesen minősítették a terhelt ezen cselekményét. A terhelt felülvizsgálati indítványa - ahogy a Legfőbb Ügyészség erre is helytálló indokkal utalt kizárt volt a terhelt-társ vonatkozásában, valamint a szabadságvesztés elhalasztása tárgyában hozott határozattal szemben is. Utóbbi végzés nem minősül ügydöntőnek. A felülvizsgálat pedig olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének rendelkezése szerint kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. A Be. 257. §-ának
(1)bekezdése értelmében a bíróságnak az a határozata ügydöntő, melyben a vádról, illetőleg a vád alapján folyó eljárás lezárásáról (megszüntetéséről) érdemben határoz. A már jogerősen kiszabott szabadságvesztés elhalasztásáról vagy az erre irányuló kérelem elutasításáról hozott határozat nem ügydöntő, így felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben eljárva, s miután feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot - a Be.
- §-a alapján - hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, dr. Tuba István s.k. előadó bíró, dr. Krecsik Eldoróda s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő