← Magyarország

Bfv.1807/2015/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem valósul meg feltétlen eljárási szabálysértés, ha a terhelt az elsőfokú tárgyaláson jelen van, a másodfokú és a harmadfokú nyilvános ülést pedig jogszerűen tartják meg a távollétében. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1807/2015/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Kiss Sándor bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű és társa Első fok: Tatabányai Járásbíróság 1.B.5601/2012/
  4. ítélet Másodfok: Tatabányai Törvényszék 2.Bf.256/2013/
  5. ítélet Harmadfok: Győri Ítélőtábla Bhar.7/2014/
  6. végzés Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 1.B.560/2012/
  7. számú ítéletét, a Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.256/2013/
  8. számú ítéletét és a Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.7/2014/
  9. számú végzését II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Tatabányai Járásbíróság a
  10. április
  11. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 1.B.560/2012/
  12. számú ítéletével II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [
  13. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
  14. §

(1)bekezdés,
(4)[2] [3] [4] [5] [6] [7] bekezdés a) pont], 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pont] és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk.
  1. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá egy korábbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a
  2. december
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.256/2013/
  4. számú ítéletével a II. rendű terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: cselekményeit 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [
  5. évi C. törvény (a továbbiakban: hatályos Btk.)
  6. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont], 3 rendbeli - 2 esetben folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [hatályos Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli - 1 esetben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének [korábbi Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pont] minősítette; az elsőfokú bíróság által kiszabott főés mellékbüntetésre ítélte; 200.000 forint vagyonelkobzást rendelt el; a szabadságvesztés- büntetésből annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra; egyebekben - a születési idejének pontosításával és további lefoglalt bűnjelekről rendelkezés mellett - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A védelmi fellebbezés alapján harmadfokon eljárt Győri Ítélőtábla a
  1. december
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bhar.7/2014/
  3. számú végzésével a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta a másodfokú ítéletet. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt: az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú tárgyalás távollétében megtartása miatt, mindhárom határozat hatályon kívül helyezése, és új elsőfokú eljárásra utasítás érdekében. A II. rendű terhelt szerint önhibáján kívül nem vehette át a tárgyalásokra szóló hivatalos iratot (idézést), így a tárgyalások távollétében történt megtartása törvénysértő, azokon nem tudott megjelenni, nem tudott védekezni. A Legfőbb Ügyészség a BF.1922/2015/
  4. számú átiratában a II. rendű terhelt indítványát nem találta alaposnak. Kimutatta, hogy a II. rendű terhelt jelen volt az elsőfokú ítélet kihirdetésekor, amikor arra nyilatkozott is. A másodfokú nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett II. rendű terhelt távollétében törvényesen tartotta meg a törvényszék. A harmadfokú nyilvános ülést is a szabályszerűen megidézett II. rendű terhelt távollétében tartotta meg az ítélőtábla, és a II. rendű terhelt előzetesen be is jelentette, hogy azon nem kíván részt venni, nyilatkozatát postázta, s ezzel megfelelésben küldte meg a külföldön tartózkodását közlő beadványát, ami ekként nem minősül igazolási kérelemnek. [8] A II. rendű terhelt és védője nem tett észrevételt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára. [9] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [10] A bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben a Be.
  5. §-a
(1)bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II.d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. [11] A rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria a következőket állapította meg. [12]
  1. A II. rendű terhelt mindvégig jelen volt az elsőfokú bíróság
  2. február 6-án (1.B.560/2012/
  3. számú jegyzőkönyv) és
  4. április 17-én (1.B.560/2012/
  5. számú jegyzőkönyv) tartott tárgyalásán. A II. rendű terhelt ellenkező állítása alaptalan. [13]
  6. A II. rendű terhelt a másodfokú nyilvános ülésre szóló idézését
  7. augusztus 28-án átvette, az tehát szabályszerűen [Be.
  8. §
(4)bekezdés
  1. mondat] kézbesített. Ennek ellenére nem jelent meg a
  2. december 5-én tartott nyilvános ülésen (2.Bf.256/2013/
  3. számú jegyzőkönyv). [14] A Be. egyértelmű rendelkezése alapján nem kétséges, hogy a másodfokú bíróság eljárásában a nyilvános ülésre - miként a tárgyalásra [Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulat] - a terheltet „idézni kell" [Be.
  3. §
(3)bekezdés
  1. fordulat]. Ha pedig a terhelt fogva van, a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre miként a tárgyalásra [Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulat] - az előállítása iránt „intézkedik" [Be.
  3. §
(3)bekezdés
  1. fordulat]. A szabadlábon lévő terhelt idézése, illetőleg a fogva lévő terhelt előállítása a másodfokú nyilvános ülésre tehát kötelező. [15] Az idézés rendeltetése az, hogy biztosítsa a terhelt részvételét a másodfokú bíróság nyilvános ülésén (tárgyaláson), ahol az őt megillető jogokat gyakorolhatja. A bírósági eljárás általános szabálya (Be. XI. Fejezet) szerint, ha a büntetőeljárási törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a terhelt nélkül nem tartható meg [Be.
  2. §
(3)bekezdés
  1. fordulat]. A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be.
  2. §
(3)bekezdés]. [16] A másodfokú eljárásban a tárgyalásra és a nyilvános ülésre nem azonos szabályok érvényesülnek. A vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be. 365. §
(1)bekezdés]. Ettől eltér a nyilvános ülésre vonatkozó speciális szabály: a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható [Be. 362. §
(3)bekezdés]. [17] A másodfokú bíróság tehát a nyilvános ülést törvényesen tartotta meg a szabályszerűen megidézett II. rendű terhelt távollétében. [18]
  1. A II. rendű terhelt a harmadfokú nyilvános ülésre szóló idézése kétszer is „nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza a harmadfokú bírósághoz. Az idézés ezáltal szabályszerűen [Be.
  2. §
(7)bekezdés] kézbesítettnek tekintendő. A Rendőrkapitányság
  1. november 4-i jelentése szerint a II. rendű terheltet telefonon tájékoztatta az idézéséről, amit tudomásul vett (Bhar.7/2014/
  2. számú irat). A harmadfokú bíróság tisztviselőjének
  3. november 17-i feljegyzése szerint a II. rendű terheltet telefonon tájékoztatta az idézéséről, aki „közölte, hogy a nyilvános ülésen nem kíván megjelenni" (Bhar.7/2014/
  4. számú irat); a II. rendű terhelt a
  5. december 4-én kelt beadványában az áll, hogy idehaza van, de külföldön lesz (Bhar.7/2014/
  6. számú irat) ekként nem tekinthető egyértelműnek az, hogy a II. rendű terhelt nem kívánt a nyilvános ülésen megjelenni. A II. rendű terhelt nem jelent meg a
  7. december 5-én tartott nyilvános ülésen (Bhar.7/2014/
  8. számú jegyzőkönyv). [19] A terheltet a harmadfokú nyilvános ülésre idézni kell [Be.
  9. §
(3)bekezdés
  1. mondat]. Ez megtörtént. A nyilvános ülés a terhelt távollétében megtartható, ha előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be.
  2. §
(2)bekezdés 1-
  1. fordulat]. [20] Miután a terhelt terhére nem volt fellebbezés, az ítélőtábla törvényesen tartotta meg a nyilvános ülést a II. rendű terhelt távollétében. Egyébként pedig a távollét oka közömbös, a nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak [Be.
  2. §
(3)bekezdés]. A II. rendű terhelt ellenkező állítása alaptalan. Az indítvány elvi tartalma [21] Az elsőfokú tárgyalás, a másodfokú és harmadfokú nyilvános ülés távollétében megtartása törvénysértő. A döntés elvi tartalma [22] A II. rendű terhelt állításaival ellentétesen az elsőfokú tárgyaláson jelen volt, a másodfokú és harmadfokú nyilvános ülés távollétében megtartása pedig a szabályszerűen megidézett terhelt esetében törvényes volt. Záró rész [23] A kifejtettek folytán a Kúria - a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének
  1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
  2. §
(1)bekezdése
  1. mondatának
  2. fordulata szerinti összetételben eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében - a Be.
  3. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [24] A Kúria észlelte, hogy a másodfokú ítélet rendelkező részében és indokolásában (
  4. oldal
  5. bekezdés) téves, hogy az elsőfokú bíróság „főbüntetést" is kiszabott volna, ugyanis a korábbi Btk. az elkövetés idején - és
  6. május 1-től - már csak büntetést és mellékbüntetést ismert. Ennek azonban nem volt kihatása a felülvizsgálatra. [25] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  7. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.