Bfv.1657/2015/5 – Kúria

(1)bekezdésének b) pontja a felülvizsgálat jogintézménye igénybevételének kettős feltételét határozza meg. A büntető anyagi jog megsértése eredményeként törvénysértő büntetés kiszabása teszi csupán lehetővé a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1657/2015/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor a tanács elnöke Dr. Krecsik Eldoróda előadó bíró Dr. Kiss Sándor bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: emberölés bűntette bűncselekmények Terhelt(ek): II. rendű terhelt és más Elsőfok: meghozott Másodfok: Kecskeméti Törvényszék
4. október
5. napján 10.B.177/2012/
6. számú ítélete Szegedi Ítélőtábla
7. január
8. napján meghozott Bf.II.534/2014/
9. számú ítélete Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 10.B.177/2012/
10. számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.534/2014/
11. számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Kecskeméti Törvényszék a
12. október 4-én meghozott és kihirdetett 10.B.177/2012/
13. számú ítéletében II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettében [
14. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 166.§

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a), d), f) pont], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettében [korábbi Btk. 171.§

(3)bekezdés I. fordulat], és 2 rendbeli lőfegyverrel visszaélés bűntettében [korábbi Btk. 263/A.§

(1)bekezdés a) pont]. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - 17 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Nyíregyházi Városi Bíróság 18.Fk.2121/2007/

1. számú,
2. június
3. napján jogerőre emelkedett ítéletével - 3 év próbaidőre felfüggesztett 1 év fiatalkorúak fogházbüntetésének végrehajtását. Az előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [2] A kétirányú fellebbezés folytán másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a
4. január 22-én tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.II.534/2014/
5. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: a II. rendű terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett emberölés bűntettének [
6. évi C. törvény - továbbiakban: Btk. - 160.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a), c),

1. d)és
2. f)pont], és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettének [Btk. 165.§

(3)bekezdés I. tétel,

(1)bekezdés] minősítette. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés-büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bűnjelek tekintetében hozott rendelkezéseket részben megváltoztatta. Egyebekben az elsőfokú ítélet fellebbezés folytán felülbírált részét a II. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [3] A jogerős ítélet ellen II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt anyagi jogszabálysértésen alapuló törvénysértő büntetés kiszabása miatt. Indítványában azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság hátrányos helyzetbe hozta azzal, hogy elkülönítés helyett a fiatalkorúként elkövetett cselekményét egy eljárásban bírálta el a felnőttkorúként elkövetett cselekménnyel. A másodfokú bíróság a törvény időbeli hatályával kapcsolatos rendelkezéseit megsértve bírálta el a cselekményeit az elbíráláskor hatályos jogszabály szerint annak ellenére, hogy azok kedvezőtlenebbek. Kifogásolta az eljáró bíróságok részéről azt is, hogy törvénysértően súlyos büntetést szabtak ki vele szemben. [4] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta /BF.1697/2015./. Átiratában indítványát a Be. 416.§

(1)bekezdésének b) pontjában foglaltakkal, valamint azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság helyesen fejtette ki, miszerint nem állt fenn az elkülönítés lehetősége. [5] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §

(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [6] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bek.] bírálta felül. [7] Ennek során a felülvizsgálati indítványt érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. [8] A Kúria mindenek előtt a felülvizsgálati eljárás szabályait rögzíti. [9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. A felülvizsgálat csak a Be. 416.§-ának

(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. [10] A Be. 416.§-ának

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az

(1)bekezdés c) pontja - figyelemmel a Be. 373.§

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott - abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [11] Emellett a Be. 423.§-ának

(1)bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye. [12] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy felülvizsgálatban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [13] A Kúria előrebocsátja azt is, hogy a Be. 423.§

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt - a Be. 416.§

(1)bekezdésének

1. e)és
2. f)pontjában meghatározott esetek kivételével - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [14] Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során ugyanazt a Btk.-t kell alkalmaznia, mint amit a megtámadott határozatában a bíróság alkalmazott. [15] A Kúria a felülvizsgálat általános szabályainak előrebocsátása után megállapítja, hogy sem az elkülönítés, sem a terhelt megítélése szerint számára hátrányosabb elbírálást jelentő elbíráláskor hatályban lévő jogszabály alkalmazásának sérelmezése önmagában felülvizsgálattal nem támadható meg. [16] Az indítványban az elkülönítés tárgyában előadottakra azonban a Kúria a következőket szögezi le. A Btk. 72.§

(1)bekezdésében foglalt általános szabály értelmében ugyanannak a bűncselekménynek valamennyi elkövetőjét egy eljárásban kell felelősségre vonni. Ennek indoka az ügy helyes eldöntése, a tényállás hiánytalan tisztázása. Ugyanezen okokból egy eljárásban kell mindazokat a cselekményeket elbírálni, amelyeket ugyanazon terhelt követ el, különös tekintettel arra az esetre, ha több bűncselekményt ugyanazon elkövetők, úgynevezett társas elkövetésben valósítanak meg. Helyesen utalt a másodfokú bíróság a magatartás elméletre, amely szerint a cselekmény elkövetési ideje az az idő, amikor az utolsó bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kifejtik (másodfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdés utolsó mondata). Jelen ügyben ezek a körülmények II. rendű terhelt esetében fennforogtak, ekként törvényesen jártak el a hatóságok akkor, amikor a II. rendű terhelttel szemben egy vád alapján, egy eljárásban bírálták el a terhére rótt cselekményeket. Miután a II. rendű terhelt az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekményeket részben fiatalkorúként, részben felnőttként valósította meg, a vele szembeni eljárást az általános szabályok nem pedig a fiatalkorúakra irányadó szabályok - szerint kellett lefolytatni. [BH 2000.289.] Ennek az eljáró bíróságok ugyancsak maradéktalanul eleget tettek. Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság azt is, hogy az elkülönítés jelen ügyben fel sem merülhetett, miután a II. rendű terhelttel szemben egy vádirat került benyújtásra, tehát "egy ügy" indult vele szemben; elkülöníteni pedig csak ügyeket lehet. [17] A Kúria a felülvizsgálati indítványban a büntető anyagi jog szabályának megsértése , vagyis az alkalmazott törvény időbeli hatályát kifogásoló rendelkezésével kapcsolatban a következőket állapítja meg. [18] A Btk.
3. §-ában foglaltak értelmében a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény enyhébben bírálandó el, az új törvényt kell alkalmazni. [19] A Be.
4. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében azonban a büntető anyagi jog szabályának megsértése abban az esetben felülvizsgálati ok, ha ahhoz törvénysértő büntetés alkalmazása társul [BH 2014.293] [20] Jelen ügyben azonban ez a felülvizsgálati ok nem áll fenn. [21] Egyrészről azért, mert a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság kifogástalan indokát adta annak, hogy miért kedvezőbb a II. rendű terhelt számára az új, az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása (másodfokú ítélet

1. oldal 1-2-
2. bekezdés). A Kúria ezt kiegészíti azzal, hogy a II. rendű terhelt terhére megállapított minősített emberölés bűncselekményét mind az elkövetéskor hatályos - korábbi - Btk. (
3. évi IV. törvény), mind az elbíráláskor hatályos Btk. (
4. évi C. törvény) tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Emellett megállapítható az is, hogy a másodfokú ítélet mellőzte az elsőfokú bíróság által a II. rendű terhelt terhére megállapított cselekmények minősítéséből a - mind az elkövetéskor hatályos, mind az elbíráláskor hatályos Btk. szerint két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt - lőfegyverrel visszaélés bűntettét. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettének büntetési fenyegetettsége az elkövetéskor, illetve elbíráláskor hatályos Btk. szerint is három évig terjedő szabadságvesztés. Másrészről azért, mert megállapítható, hogy a kiszabott szabadságvesztés tartama már az elbírált legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételkeretére figyelemmel sem tekinthető törvénysértőnek. Még akkor sem, ha előállt volna az a helyzet, hogy a másodfokú bíróság tévesen alkalmazza az új, elbíráláskor hatályos Btk. szabályait, mert az a terhelt számára akkor sem eredményezett volna törvénysértő büntetést. [22] A Be. 416.§-ának

(1)bekezdés b) pontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután az elbírált cselekmények minősítése törvényes, és a már kifejtettek okán más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta [EBH 2011.2387]. [23] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423.§-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.426.§-a alapján - II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416.§-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416.§

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2016. április 7. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő