A határozat elvi tartalma: Ha a tényállás nem tartalmazza a hulladék veszélyességének tényét, akkor hiányzik a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése törvényi tényállási elemeinek egyike, ami anyagi jogi hibához vezet, s ezért a terhelt felmentésének van helye; a felrótt cselekmény köztisztasági szabálysértés. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.1747/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Kiss Sándor bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette Terhelt(ek): D. N. Első fok: Jászberényi Járásbíróság 4.B.637/2014/
- végzés Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt D. N. ellen folyamatban volt büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Jászberényi Járásbíróság 4.B.637/2014/
- számú végzését megváltoztatja, - a terheltet az ellene hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmenti, - a köztisztasági szabálysértés [Szabs.tv. 196. §
(1)bekezdés a) pont] miatt indult eljárást megszünteti. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Jászberényi tárgyalás Járásbíróság mellőzésével - a
- meghozott és augusztus
- napján tárgyalás tartása - iránti kérelem hiányában
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett 4.B.637/2014/
- számú végzésével D. N. terheltet hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont] 2 évre próbára bocsátotta. [2] A Be. 547. §-ának megállapított
(4)bekezdése tényállást, a szerint végzés indokolt végzés meghozatala a törvényi előfeltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza. [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Jász-NagykunSzolnok Megyei Főügyészség 2.B.1065/2015-I. szám alatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára: a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontját megjelölve a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében. [4] Indokai szerint az adott bűntett törvényi tényállását nemcsak a Btk. 248. §
(1)többletelemeként bekezdésének része a Btk. a) pontja 248. §-a képezi,
(4)hanem annak bekezdésének a) pontjában foglalt veszélyességre alkalmasság is. [5] A tényállás azonban engedélyezett helyen nem tartalmazza, elhelyezett hogy a hatóság által hulladék a hulladékról nem szóló törvény szerint hulladéknak minősül-e és alkalmas-e a törvényben megkívánt veszélyeztetésre. Így a járásbíróság büntető anyagi jogszabályt sértve állapította meg a terhelt bűnösségét. [6] A megyei főügyészség indítványozta a terhelt felmentését - a Be. 6. §-a
(3)bekezdésének a) pontjára figyelemmel - a Be. 331. §-ának
(1)bekezdése alapján. [7] A Legfőbb Ügyészség a BF.1568/2015-I. számú átiratában az indítványt azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a megállapított tényállás nem tartalmazta, hogy a törött szélvédőüveg a hulladékról szóló törvény alapján olyan hulladéknak minősül-e, amely alkalmas a törvényben megkívánt veszélyeztetésre. [8] A Legfőbb Ügyészség a Kúria „következetes gyakorlatára" (Bfv.I.610/2010/5.) hivatkozással úgy látta, hogy a büntető anyagi jogszabályok tényállás terhelt megsértéseként alapján értékelendő, megalapozottan cselekményének törvényes nem ha lehet minősítése a megállapított állást foglalni kérdésében. a Ezért a támadott végzés hatályon kívül helyezését, és a járásbíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [9] III. A felülvizsgálati indítvány - az alábbiak szerint - alapos. [10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdése a) pontjának
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [11] Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be.
- §
(4)bekezdés], a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. §
(2)bekezdés] kötött. [12] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A tényállás irányadósága azt is jelenti, hogy a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2014 januárjában J.-ben, a hatóság által felüljárójának nem engedélyezett talapzatánál kb. helyen, a várost elkerülő út 20-30 darab használt, törött azonos tartalommal volt szélvédőüveget helyezett el. [14] Az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályban a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének Btk. 248. §
(1)bekezdésének a) pontja szerinti törvényi tényállása. Ezt a bűntettet az követi el, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot helyez el. [15] A Btk. 248. §
(4)bekezdésének a) pontja azonban meghatározta, hogy e § alkalmazásában mi tekintendő hulladéknak: „mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére". [16] Ez azt juttatja kifejezésre, hogy hulladékká válását követően a meghatározott veszélyességű dologról senki sem jogosult a jogilag szabályozott rendet sértve, azaz önkényesen rendelkezni, mert a mögött olyan mértékű társadalomra veszélyesség áll, hogy az bűncselekményként büntetendő [Btk. 10. §
(1)és
(2)bekezdés]. [17] A Btk. utaló rendelkezést alkalmaz, így mögöttes szabályként a hulladékról szóló
- évi CLXXXV. törvény határozza meg, hogy mi tekintendő az elkövetés tárgyának. Az adott bűntett törvényi tényállását tehát a Btk.
- §
(1)bekezdése a) pontjának és
(4)bekezdése a) pontjának együttese képezi. [18] Mindezekre figyelemmel az adott cselekmény akkor törvényi tényállásszerű, ha az elkövető hatósági engedély nélkül; nem arra a célra engedélyezett helyen; elhelyez; a hulladékról szóló törvény által hulladéknak minősített dolgot; és az a dolog alkalmas az emberi élet, a testi épség, az egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. [19] A Btk. az általános hulladék-fogalomhoz képest szűkítő követelményt támasztva írja hulladéknak, elő, hanem hogy az meghatározott elhelyezett vonatkozásban dolognak nemcsak veszélyeztetésre alkalmasnak is kell lennie. [20] Szakértés körébe tartozó kérdés - azon túl, hogy a dolog melyik hulladék-kategóriába veszélyeztetésre tartozik - alkalmasság. Az a meghatározott irányadó tényállás vonatkozású viszont nem tartalmaz ilyetén megállapítást. [21] A bíróság a határozatát - ha a törvény másképpen nem rendelkezik indokolni köteles [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 13. §
(1)bekezdés, illetőleg általános szinten Magyarország Alaptörvénye is megköveteli a XXIV. cikk
(1)bekezdés második mondatában, hogy a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni]. [22] Büntetőügyben a bírósági határozattal szemben támasztott követelményeket - korábban és jelenleg is - a Be. 257-
- §-a határozza meg. [23] A határozat - ha a Be. másképp nem rendelkezik - bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll [Be.
- §
(3)bekezdés]. A határozat két főeleme a rendelkező rész és az indokolás. Az indokolás elemeiről a Be. 258. §-ának
(3)bekezdése rendelkezik. Az indokolásnak - egyebek mellett, de alapvetően tartalmaznia kell a bíróság által megállapított tényállást [Be. 258. §
(3)bekezdés c) pont], mint valamely döntésként megjelenő rendelkezésnek a ténybeli alapját. [24] Az indokolás egyes elemeinek hiányossága, hibája eleve anyagi jogi sérelemhez vezet, s mint ilyen vizsgálandó és bírálandó el. Ekként az indokolás részét képező tényállás (ténymegállapítás), valamint a jogkövetkeztetés esetleges hiányossága, hibája anyagi jogi sérelem. [25] Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű, vagy (jogkövetkeztetés) eltérő, 1998/110.; 2001/518.; BH a tényállás akkor az BH és a anyagi 2004/102.; rendelkező jogi BH rész sérelem (BH 2010/324.; Bfv.III.742/2008/14.; Bfv.III.490/2012/7.). [26] Összegezve: Az irányadó tényállás nem tartalmazza, hogy a terhelt által elhelyezett és - melyik kategóriába tartozó - hulladék az adott vonatkozású veszélyeztetésre alkalmas. A támadott végzés szemben a Be. 547. §-ának
(4)bekezdésében támasztott követelménnyel - meg sem jelölte a Btk. 248. §-ának
(4)bekezdését, és egyáltalán nem hivatkozott a hulladékról szóló törvényre. [27] A jelen ügyben tehát határozatban rögzített ténybeli alap hiányában nem vonható jogi következtetés a terhelt bűnösségének a megállapítására, következésképpen a terhelt bűnösségének a megállapítására valóban a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A tárgyalás mellőzésével hozott végzésben ugyan a bűnösség nem állapítható meg, ámde szükségszerűen, és a rendelkező részben megjelölendő bűncselekménynek [Be. 547. §
(3)bekezdés a) pont] kell lennie annak a cselekmények, amely miatt büntetés kerül kiszabásra, vagy intézkedés kerül alkalmazásra. Ezért a tárgyalás mellőzésével történő elbírálás egy tekintet alá esik a bűnösség megállapításával. [28] A Kúria már több ügyben hozott a jelenlegivel megegyező döntést. BH 2013.
- szám alatt kiadott Bfv.III.490/
- (továbbá: Bfv.III.479/2012; Bfv.III.1390/2012.; Bfv.III.1506/2014.; Bfv.II.489/2012.; Bfv.II.350/2013.; Bfv.II.1339/2012.; Bfv.I.332/2012.) számú határozatok. Az indítvány elvi tartalma [29] Ha hulladékgazdálkodás rendjének megsértése kapcsán a tényállás nem tartalmazza a hulladék veszélyességének tényét, akkor nem lehet állást foglalni a cselekmény törvényes minősítése kérdésében, s ezért hatályon kívül helyezésnek, és új eljárásra utasításnak van helye. A döntés elvi tartalma [30] Ha a tényállás nem tartalmazza a hulladék veszélyességének tényét, akkor hiányzik a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése törvényi tényállási elemeinek egyike, ami anyagi jogi hibához vezet, s ezért a terhelt felmentésének van helye. Záró rész [31] A kifejtettek folytán a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, bekezdése amelynek alapján a vizsgálatára hivatalból köteles a Be. - a
- §-ának
(5)felülvizsgálati indítványnak azzal adott helyt, hogy a támadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdése a) pontjának
- fordulata alapján megváltoztatta, s a terheltet - a törvénynek megfelelő határozatot hozva - a Be.
- §-ának
(1)bekezdése, illetőleg a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pontjának
- fordulata alapján felmentette az ellene emelt vád alól, miután a cselekmény nem bűncselekmény. [32] A terheltnek felrótt cselekmény köztisztasági szabálysértés [
- évi II. törvény (Szabs.tv.)
- §
(1)bekezdés a) pont], mert az irányadó tényállás alapján az már egyértelmű, hogy közterületen szemetelt. A cselekmény a Szabs.tv. 196. §-ának
(2)bekezdése szerint nem minősülhet, mert települési hulladéknak a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék tekintendő [a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. §
(1)bekezdés
- pont], márpedig annak a szélvédő üveg nem felel meg. [33] A Kúria a szabálysértést nem bírálhatta el [Be.
- §
(1)bekezdés], mert annak elkövetésétől két évnél hosszabb idő telt el. A Kúria ezért a büntethetőség elévülése [Szabs.tv. 6. §
(6)bekezdés] miatt megszüntette a szabálysértés miatt indult eljárást [Szabs.tv. 83. §
(1)bekezdés h) pont]. [34] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,
- április
- napján Dr. Katona Sándor sk. Kiss Sándor sk. a tanács elnöke Dr. Feleky István sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Pécsi Orsolya-bírósági ügyintéző Dr. bíró