Bfv.272/2016/7 – Kúria

(1)bekezdés a) pont] és testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1),

(2)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - két év hat hónap szabadságvesztésre, három év közügyektől eltiltásra és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, melybe a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt és bűnjelként kezelt tárgyakról, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék a 2014. június hó 19., szeptember hó 30. és október hó 14. napjain megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalások alapján 2014. október hó 14. napján kihirdetett 2.Bf.106/2014/41. számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát részben akként változtatta meg, hogy a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének jogi minősítését pontosította: az helyesen Btk. 310. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulata szerint minősül. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést helyesbítette: megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Ezen túlmenően pontosította a bűnügyi költség terheltet terhelő részét, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat ítéleti tényállása szerint K. J. terhelttel szemben
2. február 12-én az esti órákban G. Sz. rendőr törzsőrmester és O. E. rendőr őrmester ittas járművezetés miatt intézkedtek, melynek eredményeképp vezetői engedélyét a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a K. Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője visszavonta. [4] Ilyen előzmények után
3. március 22-én a déli órákban ugyanezen járőrpáros K.-n látott el járőrszolgálatot. Észlelte, hogy az érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkező terhelt a tulajdonát képező, német rendszámú gépjárművel közlekedik a Zs. úton a J. utca irányába. G. Sz. járőr működésbe hozta a megkülönböztető fény- és hangjelzést, majd szolgálati gépkocsijukkal a terhelt után indultak azért, hogy közúti ellenőrzés alá vonják. [5] A terhelt e rendőrségi felszólítást figyelmen kívül hagyva a K.-i lakóházához hajtott, ahol lelassított, majd jobbra kanyarodott a garázs előtti gépkocsi felhajtóra, miközben működésbe hozta az elektromos garázskaput azért, hogy beállva a garázsba kivonja magát a rendőri intézkedés alól. A járőrpáros szolgálati gépkocsijával követte a terheltet, majd a terhelt lakóházához érve a rendőrségi szolgálati egyenruhában lévő G. Sz. rendőr törzsőrmester a szolgálati gépjármű vezető üléséről kiszállt és a terhelt gépkocsiját balról megkerülve a működésbe hozott garázskapu elé futott, ott a terhelt személygépkocsija előtt, annak középvonalától kissé balra megállt azért, hogy a korábban megkezdett jogszerű rendőri intézkedést befejezze. Ennek érdekében a terheltet egyértelmű karjelzéssel megállásra szólította fel. [6] A terhelt ezt a rendőri felszólítást is figyelmen kívül hagyva az automata váltó előremeneti fokozatába kapcsolt személygépkocsijával szándékosan nekihajtott G. Sz. rendőr törzsőrmester térdeinek, aki ennek következtében hátával nekiütődött a felnyíló garázskapunak, miközben lábai a személygépkocsi lökhárítójának feszültek, majd felső testével visszahanyatlott és mindkét kezével rátenyerelt a garázsba haladó jármű motorháztetejére. [7] Az ütközést követően G. Sz. rendőr törzsőrmester a gépkocsi bal oldalán kilépett a terhelt által vezetett gépkocsi haladási irányából. A terhelt ekkor rövid időre megállt, ezért az intézkedés befejezése érdekében a rendőr törzsőrmester a garázs bejáratának vonalában ismételten a gépjármű bal oldala elé lépett. [8] A terhelt - bár látta az előtte álló rendőrt - személygépkocsijával elindult, s azzal maga előtt tolta a magát a motorháztetőn megtámasztó G. Sz. rendőr törzsőrmestert, aki ezután ismételten kilépett a gépkocsi haladási irányából. [9] A terhelt ezután személygépkocsija teljes terjedelmével beállt a garázsba, járművéből azonban a rendőr törzsőrmester felszólítása ellenére sem volt hajlandó kiszállni, csak kizárólag a rövid időn belül a helyszínre érkező rendőr főhadnagy és rendőr főtörzszászlós felszólítására. K. J. terhelt az intézkedést végrehajtó G. Sz. rendőr törzsőrmestert jogszerű eljárásában erőszakkal akadályozta. [10] A terhelt magatartása következtében G. Sz. rendőr törzsőrmester 8 napon belül, ténylegesen 6 nap alatt gyógyuló maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást nem okozó -, a jobb térd enyhe duzzanatával járó könnyű sérülést szenvedett el, amely miatt a terhelttel szemben joghatályos magánindítványt terjesztett elő. [11] A terhelt megszegte a KRESZ [1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet]
4. §

(1)bekezdés a) pontját, mivel úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy a járművezetésre jogszabályban meghatározott érvényes engedéllyel nem rendelkezett. Megszegte továbbá a KRESZ 3. §

(1)bekezdés

1. b)pontjában foglalt szabályt azzal, hogy az ellenőrzésre jogosult utasításának nem tett eleget, valamint a
2. c)pontban foglalt azon szabályt, hogy a közlekedésben résztvevő köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. [12] K. Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője a 2012. április 11. napján kelt O/2575-4/2012. számú határozatával elrendelte a terhelt vezetési jogosultságának szünetelését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Egyúttal a német jogosultságot igazoló okmányát visszavonta. II. [13] A jogerős ítéletek ellen K. J. terhelt terjesztett elő tartalmában a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára való hivatkozással - felülvizsgálati indítványt. Arra hivatkozott, hogy büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, a testi épséget sértő bűncselekmény jogi minősítése és a kiszabott büntetés törvénysértő. [14] Hivatkozott arra, hogy bár Magyarországon érvényes vezetői engedélyét korábban bevonták, azonban német vezetői engedélye birtokában közlekedhetett, vagyis nem szegte meg a KRESZ szabályait. [15] Rámutatott, hogy a sértett sérüléseire vonatkozó bizonyítékok ellentmondóak. Nem állapítható meg kétséget kizáróan a sérülés helye, jellege, vagyis a sérülés ténye. [16] Álláspontja szerint a büntetőeljárás szabályainak megsértésével került sor a mobiltelefonnal készített videofelvétel bizonyítékként történő felhasználására. Szolgálatban lévő rendőr számára ugyanis saját mobiltelefonjának a használata tilos. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. [17] A Legfőbb Ügyészség a BF.319/2016. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak, érdemi érveit tekintve pedig alaptalannak tartotta. [18] Az ügyészi átiratra 2016. május 30-án érkezett észrevételében a terhelt az indítványában írtakat lényegében fenntartotta. Azt állította, hogy a rendőrpáros provokálta őt. Részletezte, hogy a bíróságok az egyes bizonyítékokat miként értelmezték tévesen. Hivatkozott végül arra, hogy a cselekmény elbírálása során mindvégig érezhető volt az eljáró hatóságok részéről a vele szembeni elfogultság. III. [19] K. J. terhelt felülvizsgálati indítványának elbírálására a Kúria a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, amelyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, továbbá - hivatalból - a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. [20] Felülbírálata során a Kúria feltétlenül a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményező ún. abszolút eljárási szabálysértést nem észlelt. [21] A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [22] A Be. 423. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. Mindez azt is jelenti, hogy a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, az alkalmazott joghátrány megfelelőségének megkérdőjelezésére. Az ügy felderítettségének megkérdőjelezésére, a tényállás hiányos, vagy iratellenes voltának kifogásolására tehát a felülvizsgálat keretében nincs törvényes lehetőség. [23] A felülvizsgálati indítványban írtak kapcsán utal arra a Kúria, hogy az egyes bizonyítási eszközök és az azokból nyert bizonyítékok között nincs rangsor. A Btk. 78. §

(1)bekezdése értelmében a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás. Nem tiltott bizonyítási eszköz a tanú által készített videofelvétel sem, amely az eseményeket tényszerűen rögzítette, s amelynek hiteltérdemlő, manipulációmentes voltát utóbb aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény is megerősítette. E felvétel bizonyító erejét illetően közömbös, hogy készítője az eszköz alkalmazásával valamely alsóbb szintű jogszabályt megszegett-e vagy sem. [24] Nem kétséges, hogy szolgálatban, magáncélra tilos a mobiltelefon használata. Jelen esetben azonban a rendőr a jogszerű intézkedés során történteket rögzítette mobiltelefonján, amely kifejezetten célszerű magatartás volt. A másodfokú bíróság részletes indokát adta annak is, miért aggálytalan a sértett sérüléseinek keletkezésére, gyógytartamára vonatkozóan készült igazságügyi orvosszakértői vélemény. [25] A terhelt tehát a bizonyítékok mikénti mérlegelésén keresztül valójában a jogerős határozat tényállását támadja, amely a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Ebből következően a Kúria nem vizsgálhatta a terheltnek azt az állítását, hogy G. Sz. rendőr törzsőrmester sérelmére nem követte el a könnyű testi sértés vétségét. [26] Az állandósult bírói gyakorlat szerint bíró kizárására elfogultságára tekintettel - csak konkrét és valós ok alapján van lehetőség. A terhelt - azon kívül, hogy valamennyi hatóság eljárását elfogultnak érzékelte - konkrét kizárási okot nem jelölt meg. Az indítványában e körben megfogalmazottak azért sem alapozzák meg a jogerős határozat felülvizsgálatát, mert ezt a lehetőséget a 25/2013. (X. 4.) AB határozatban foglalt iránymutatásra figyelemmel - az nyithatná meg, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel. [27] A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. [28] Az ügyben eljárt bíróságok a terhelt bűnösségére levont következtetéseik során nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait. A büntetés vagy intézkedés ugyanis akkor törvénysértő, ha ellentétes a kiszabásának, vagy alkalmazásának törvényi feltételeivel. [29] A bíróságok által alkalmazott, a terheltre nézve kedvezőbb elbíráláskori szabályok szerint is mindkét, a terhelt által megvalósított bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő. [30] A terhelt a magatartásával az engedélyhez kötött járművezetés több szabályát is megszegte. A cselekménykor Magyarországon, a magyar hatóságok által kiállított érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, az ellenőrzésre jogosult utasításának nem tett eleget, és közlekedése során más személy biztonságát szándékosan veszélyeztette, sőt sértette is. [31] A felülvizsgálat során a Kúria azt állapította meg, hogy K. J. terhelt esetében a szabadságvesztés, a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására jogszerűen és a törvényes keretek között került sor. E körben viszont már a jogalkotói egyéniesítés érvényesül. A törvény a jogbiztonság és a „jogerő tiszteletének" érdekében korlátozza a jogerős ügydöntő határozatban megállapított büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatát. Amennyiben ugyanis a bíróságok a cselekményeket törvényesen minősítették és anyagi jogszabályt sem sértettek, a büntetés nemét vagy mértékét nem lehet támadni, illetőleg nem lehet megváltoztatni csupán azért, mert az eltúlzottan súlyos, avagy eltúlzottan enyhe. [32] A felülvizsgálati lehetőségek törvényi köre nem bővíthető, a Be. 416. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján nincs lehetőség a büntetés önálló vizsgálatára [EBH 2011.2387.]. [33] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [34] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul. Budapest,

1. június
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Mária s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő