A határozat elvi tartalma: A titkos információgyűjtés törvényessége, ezáltal a helyiséglehallgatás eredményének bizonyítékként való értékelhetősége nem anyagi, hanem eljárásjogi kérdés. Valamely - esetlegesen akár törvénysértő módon beszerzett - bizonyíték figyelembevétele, illetőleg annak kirekeszthetősége nem a bűnösségre vont jogi következtetést vagy a bűncselekmény minősítésének törvényességét érinti, hanem a tényállás megalapozottságának támadása, amely a felülvizsgálati eljárásban nem megengedett, ekként tehát felülvizsgálat alapjául sem szolgálhat. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.225/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Varga Zoltán, előadó bíró Dr. Krecsik Eldoróda, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- augusztus
- Az ügy tárgya: vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés Terhelt(ek): Dr. K. E. J. Első fok: tárgyalás, Fővárosi Törvényszék, 15.B.1503/2014/28., ítélet,
- július
- Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf.267/2015/5., ítélet, nyilvános ülés,
- december
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 15.B.1503/2014/
- számú és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.267/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Dr. K. E. J. terheltet a Fővárosi Törvényszék a
- július
- napján kelt 15.B.1503/2014/
- számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla a
- december
- napján jogerős 2.Bf.267/2015/
- számú ítéletével a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő befolyással üzérkedés bűntette miatt 4 év 6 hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben vele szemben 36.296.400 forint vagyonelkobzást alkalmazott. II. [2] [3] [4] [5] [6] [7] A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjaira hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A védő a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványát arra a jogi okfejtésre alapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok tévesen minősítették a terhelt cselekményét a Btk. 299. §
(2)bekezdés a) pontja szerint, ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a terhelt azt állította vagy azt a látszatot keltette volna, hogy hivatalos személyt veszteget meg. Hivatkozása szerint ezt az elsőfokú bíróság annak ellenére állapította meg, hogy a beszerzett bizonyítékok alapján sem Sz. A.val, sem dr. K. I.-vel folytatott kommunikáció során a terhelt soha nem hivatkozott hivatalos személyek megvesztegetésére. Az alapügyben eljárt bíróság ezzel kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy a minősítés szempontjából nem kell konkrét személynek lennie, akire a befolyással üzérkedő hivatkozik, elegendő az, hogy félreérthetetlen legyen a résztvevők számára, hogy hová, nyomozóhoz, ügyészhez kerül az általuk adott pénz. A felülvizsgálati indítvány álláspontja szerint az elsőfokú ítélet
- oldalának 2 bekezdésében írt megállapítás az eljárás irataiból nem állapítható meg. Hivatkozása szerint a terhelt soha nem állította, hogy a nyomozás megszüntetésre kerülhet, és azt sem, hogy vádemelésre sem kerül sor, ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékokból, és a terhelt vallomásából is mindössze az állapítható meg, hogy a terhelt „kifejezetten azt mondta, hogy az érintetteket az ügyészség megvádolja, majd a bíróság menti fel jogerősen dr. K. I.-t és a pénz egy személynek kell, aki ezt a miniszterelnökkel elfogadtatja". Ezzel összefüggésben idézi a felülvizsgálati indítvány az elsőfokú ítélet
- oldalának 1 bekezdésében rögzített terhelti vallomást. A felülvizsgálati indítvány részletesen idézi a nyomozati iratok
- oldalán lévő lehallgatási jegyzőkönyvek tartalmát majd kijelenti, hogy „ebből tehát kategorikusan az állapítható meg, hogy az ítéletben is említett hivatalos kapcsolatok barátságból csinálják, amit csinálnak, míg a pénz csak és kizárólag arra kell, hogy az érintett személy (a megfizetett, akit faszinak nevez dr. K. E. J.) ezt a dolgot, dr. K.-t felmentő jogerős ítéletet elfogadtassa a miniszterelnökkel". A védő tehát arra hivatkozik, hogy az érintettek számára nem volt nyilvánvaló, hogy hivatalos személyt kell megvesztegetni. Ennek alátámasztására idézi a felülvizsgálati indítvány, hogy a
- január 11-én lehallgatott telefonbeszélgetés során mit mondott a terhelt. [8] Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvány szerint az eljárás során nem merült fel olyan egyértelmű bizonyíték, amelynek alapján megállapítható lett volna, hogy a terhelt azt állította, vagy azt a látszatot teremtette volna, hogy hivatalos személyt veszteget meg. [9] A felülvizsgálati indítvány a továbbiakban a 2) pontban arra hivatkozik, hogy a vagyonelkobzás elrendelésére törvénysértő módon került sor, ugyanis a terhelt
- december 20-án Sz. A.-tól a 120.000 eurót kifejezetten abban a tudatban vette át, hogy azzal a munkadíját fizették ki. Hivatkozása szerint Sz. A. ezzel kapcsolatosan folyamatosan változtatta vallomását, és hol munkadíjról, sikerdíjról, hol zsarolási pénzről tett említést. [10] Ezzel összefüggésben szó szerint idézi a
- június 23-án tartott tárgyalási anyagot, nevezetesen azt, hogy Sz. A. milyen válaszokat adott az ügyész, a bíró, illetve a védő kérdéseire. [11] A védő állítása szerint ezekből a válaszokból mindössze az állapítható meg, hogy volt munkadíj-megállapodás, de, hogy hány alkalommal és mennyi pénzt adott át a terhelt részére az már nem állapítható meg. [12] Sz. A. vallomását e tekintetben dr. K. I. vallomása, a titkos adatszerzés során rögzített beszélgetés és dr. K. E. J. vallomása minden tekintetben megerősítette. Mindazonáltal a védő állítása szerint Sz. A. az ügyben nem tekinthető érdektelen tanúnak. [13] A védő a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványát azzal indokolja, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy e miatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [14] Ennek keretében a felülvizsgálati indítvány - az elsőfokú ítélet
- oldalán található indokolással szemben a titkos információgyűjtés során alkalmazott telefonlehallgatás, illetve helyiséglehallgatás során beszerzett adatok bizonyítékként történő felhasználását törvénysértőnek, ezáltal kizártnak tartja. [15] A védő álláspontja szerint az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy a védelem miért nem tekinthetett bele a telefonlehallgatás elrendelésével kapcsolatos iratokba, annak, hogy miért tekintette törvényesnek a
- január 11-én 10 órától sürgősséggel elrendelő NVSZ határozatot, amely nyilvánvalóan valótlan adatokat tartalmazott, és annak sem, hogy milyen indokok alapján látta felhasználhatónak ezen bizonyítékokat. [16] A sürgősségi elrendeléssel kapcsolatosan - dr. K. I. vallomásainak és nyilatkozatainak szó szerinti idézése mellett - arra hivatkozik a védő, hogy nevezett személy egy időben,
- január 11-én ugyanazon a helyen, a Nemzeti Védelmi Szolgálat épületében két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett, amely amellett, hogy még a bűncselekmény gyanúját is felvetheti, kizárólag a helyiséglehallgatás sürgősségi elrendelését célozta. [17] Mindebből pedig egyértelműen következik, hogy a sürgősségi határozat egyrészt tartalmilag valótlan adatokat tartalmaz, másrészt tartalmi és formai hiányosságban szenved, következésképpen már helyiséglehallgatás sürgősségi elrendelése is törvénysértő módon történt. [18] A védő hivatkozása szerint az indokolási kötelezettségét nem csupán az első-, hanem a másodfokú bíróság sem teljesítette, ugyanis egyik bíróság sem adta indokát, hogy többször ellentmondásba keveredett Sz. A. ismételt tanúkihallgatását - a védői indítvánnyal szemben miért nem tartotta szükségesnek, és a másodfokú bíróság milyen megfontolásból vetette el Sz. A., dr. H. G. és T. L. tanúkénti kihallgatására tett védői indítványt, illetve miért nem vette figyelembe a fellebbezéshez mellékelt közokiratot, amely egyébként T. L. vallomását tartalmazta. [19] Mindezekre figyelemmel a védő a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [20] A Legfőbb Ügyészség a BF.255/2016/1-I. számú átiratában a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. III. [21] A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben pedig alaptalan. [22] A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [23] A védő erre alapított felülvizsgálati indítványa arra hivatkozott, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a terhelt cselekményét tévesen minősítették a Btk. 299. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő befolyással üzérkedésnek, ugyanis a terhelt az eljárás során soha nem állította, illetve nem hivatkozott arra, hogy a pénz hivatalos személyek részére kerül továbbításra, következésképpen a minősített eset megállapítására egyetlen bizonyíték sem volt. [24] Ez a hivatkozás azonban két okból sem alapos. [25] Az egyik ok az, hogy a Be. 423. §
(1)bekezdés szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve a bizonyítékok mérlegelésén keresztül nem támadható. [26] Ebből egyértelműen következik, hogy a felülvizsgálati indítványban felvetett jogkérdések, miként jelen ügyben a cselekmény jogi minősítése is, kizárólag változatlan tényállás mellett válaszolhatók meg. [27] A fentiekre figyelemmel a felülvizsgálat során a bíróság jogerős ítéletének azon megállapításai, miszerint a terhelt közölte, hogy a pénzt olyan személy részére továbbítja, aki a büntetőeljárás kimenetelét akár pozitív, akár negatív irányba befolyásolni tudja, már nem kérdőjelezhető meg. [28] A másik ok az, hogy a védő felülvizsgálati indítványában a cselekmény minősítésével kapcsolatos jogi álláspontjára viszont bizonyítékok eltérő értékelésével jutott el, amely viszont nem lehet eredményes, ugyanis a bizonyítékok felülmérlegelésére, vagy bizonyításra a felülvizsgálat során nincs törvényes lehetőség. [29] Ugyancsak az eljárt bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységének támadása az indítványnak a titkos információgyűjtés eredménye felhasználását sérelmező része. [30] A titkos információgyűjtés törvényessége, ezáltal a helyiséglehallgatás eredményének bizonyítékként való értékelhetősége nem anyagi, hanem eljárásjogi - ugyanakkor azonban a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjába nem vonható - kérdés. Valamely - esetlegesen akár törvénysértő módon beszerzett bizonyíték figyelembevétele, illetőleg annak kirekeszthetősége nem a bűnösségre vont jogi következtetést vagy a bűncselekmény minősítésének törvényességét érinti, hanem a tényállás megalapozottságának támadása, amely a felülvizsgálati eljárásban nem megengedett, ekként tehát felülvizsgálat alapjául sem szolgálhat (BH 2012.186.III.). [31] A felülvizsgálati indítvány szerint sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [32] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [33] A Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [34] Az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozat(ok)ból kitűnik az eljárt bíróság(ok)nak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása ( BH 2013.10.). [35] Jelen ügyben mind az első-, mind a másodfokú bíróság eleget tett indokolási kötelezettségének, ugyanis azokból egyértelműen megállapítható, hogy a bíróság mire alapozta döntését, a bűnösség megállapítását, a büntetés kiszabását és az intézkedés alkalmazását. [36] Önmagában az a körülmény, hogy a bíróság ítéletében nem adott minden védői felvetésre érdemi választ, nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését, ugyanis a Be. 373. §
(1)bekezdés III. pontjából egyértelműen kiderül, hogy az indokolásnak mire, a büntetőjogi felelősségre vonás mely főkérdéseire kell kiterjednie. [37] A bíróságok eleget tettek ezen kötelezettségeiknek, és a felülvizsgálati indítványban írtakkal szemben a másodfokú bíróság is megindokolta a védő által előterjesztett bizonyítási indítványok elvetésének okait (másodfokú ítélet
- oldal első bekezdés). [38] A felülvizsgálati indítvány hivatkozik arra is, hogy a vagyonelkobzás alkalmazása a büntetőjog más szabályainak megsértésével történt, következésképpen az intézkedés törvénysértő volt. [39] Ez a hivatkozás azonban alaptalan, ugyanis a felülvizsgálati indítvány nem a bűnösség kimondását [Be.
- §
(1)bekezdés a) pont], hanem a cselekmény minősítésének törvényességét támadta, vagyis azt, hogy a terhelt nem állította, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni. [40] Ilyen körülményekre tekintettel a vagyonelkobzás jogalapja sem kérdőjelezhető meg, figyelemmel arra, hogy az intézkedés alkalmazását nem a minősített eset megállapítása indokolta, és a felülvizsgálat során irányadó tényállásban a pénzösszeg átvételével összefüggő tévedésre utaló körülmények sem kerültek rögzítésre. [41] Figyelemmel arra, hogy a megtámadott határozatok egyéb rendelkezései törvényesek és a Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdésében írt jogkörében eljárva feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt, azokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [42] A végzés elleni fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- augusztus
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró Kiadmány hiteléül: Horváth Anita bírósági ügyintéző