← Magyarország

Pfv.20595/2016/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránti igénybe a kártérítési felelősség alapján keletkezett követelés beszámítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.595/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Vitári Ügyvédi Iroda, Dr. Balogh István ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Koncz Krisztina ügyvéd A per tárgya: jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.I.20.121/2015/5/I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék 11.P.20.060/2014/
  2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 470.000 (négyszázhetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes, mint Ausztriában bejegyzett egyéni vállalkozó a hongkongi .. co. Ltd-től légi úton árut rendelt Budapestre. A Ferihegyi Repülőtéren működő ..
  3. május 28-i levelében értesítette az alperest, hogy 1 db 25 kg súlyú, mobiltelefonokat [2] tartalmazó, 113 USD értékű szállítmánya érkezett. Az alperes megbízottja eredménytelenül kísérelte meg a Malév raktárából az áru átvételét, mert az onnan eltűnt. Az üggyel kapcsolatban jogerős büntetőbírósági ítélet állapította meg az alperes őrző-védő szolgálat egyik alkalmazottjának büntetőjogi felelősségét, bűnsegédi minőségben, jelentős értékre elkövetett lopás bűntettében. A jelen per felperesét - az alperes által indított perben - a Fővárosi Ítélőtábla
  4. november 27-én kelt 6.Pf.21.363/2009/
  5. számú ítélete kötelezte a jelen per alperese javára az eltulajdonított szállítmány ellenértékeként 113.000 USD és kamatai megfizetésére. Az alperes részére az általa indított végrehajtási eljárásban a felperes részben önkéntes teljesítés, részben bírósági végrehajtás útján, összesen 46.991.314 forintot teljesített. Ezt követően a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban a Kúria a
  6. szeptember 27-én kelt végzésében az ítélőtábla jogerős ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit - az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően - a jelen per felperese vonatkozásában hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárás szünetelés folytán megszűnt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében az alperest jogalap nélküli gazdagodás címén 46.991.314 forint, kártérítés címén 3.456.655 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Kereseti álláspontja szerint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, majd a per megszűnése miatt, jogerős ítélet hiányában az alperes jogalap nélkül tartja birtokában a jogerős ítélet végrehajtása útján beszedett összeget. A felperes kártérítési igényét a végrehajtási jutalék és költség alperes késedelme miatt történt indokolatlan felszámításában jelölte meg. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte, egyben viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a Ptk.
  7. §-a,
  8. §

(1)bekezdése és 348. §
(1)bekezdése alapján kártérítés címén kérte a felperes kötelezését 113.000 USD teljesítés napján fennálló, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza közép-árfolyamon számított egyenértékének és kamatainak megfizetésére. Követelését arra alapította, hogy jogerős büntetőbírósági ítélet állapította meg a felperes alkalmazottjának bűnösségét, mely szerint a közreműködésével a részére feladott és megérkezett, mobil készülékeket tartalmazó csomagküldeményt eltulajdonították. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 46.991.314 forintot, valamint [6] [7] [8] ennek 2010. június 23-ától járó törvényes mértékű kamatát és 2.540.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és az alperes viszontkeresetét elutasította. Rendelkezett az eljárási illetékek viseléséről. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése folytán a felperes által teljesített összeg tartozatlanná vált, ezért azt a felperes a Ptk. 361. §
(1)bekezdése alapján követelheti vissza. Az elsőfokú bíróság a viszontkeresetet a kár összegének bizonyítottsága hiányában találta alaptalannak. A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján, amely szerint a számlán szereplő mobilkészülékek súlya 35,88 kg lehetett, arra a következtetésre jutott, hogy a számlán szereplő - 573 db különféle hátlap, töltő és akkumulátor nélküli telefonkészülék mobilkészülékek nem lehettek abban a 25 kg súlyú dobozban, amit a felperes munkavállalója közreműködésével a repülőtéri raktárból eltulajdonítottak. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és az alperes által a felperesnek fizetendő marasztalás összegét 2.349.568 forintra és annak az elsőfokú ítéletben írt kamataira leszállította, mellőzte a viszontkereset elutasítását és az elsőfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseket. Rendelkezett az első- és másodfokú perköltség és eljárási illeték viseléséről. [9] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak a jogalap nélküli gazdagodásra alapított követelés alaposságára vonatkozó álláspontjával és a kifejtett indokolásával. A másodfokú bíróság a Pp. 3. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján ugyanakkor azt állapította meg, hogy az alperes előterjesztett igénye nem minősül viszontkeresetnek, hiszen ténylegesen nem a felperes marasztalására irányul, ezért azt a Pp. 339. §
(1)bekezdésére és 348. §
(1)bekezdésére alapított védekezésként, mint az alperes ellenkérelmét vette figyelembe. Ebben a körben megállapította, hogy az alperes a nem vitásan eltulajdonított küldemény miatt jogosult volt közvetlenül igényt érvényesíteni a fuvarozási jogviszony keretében a Ptk. 315. § alapján teljesítési segédnek minősülő felperessel szemben a Ptk. 339. §
(1)bekezdése és 348. §
(1)bekezdése alapján. [10] Az elsőfokú bíróság azonban a Pp. 206. §
(1)bekezdését megsértve csupán egyetlen bizonyíték, a perben kirendelt szakértő véleménye alapján, az egyéb okirati bizonyítékok és tanúvallomások figyelmen kívül hagyásával állapította meg a kár összegének bizonyítatlanságát. A perben rendelkezésre álló fuvarlevél, áruszámla és árujegyzék, továbbá a számla kifizetését igazoló feladói nyilatkozat, a biztosítótársaság nyilatkozatai, valamint a feladó csatolt nyilatkozata alátámasztja, hogy a légi úton szállított és eltulajdonított csomagban az alperes által hivatkozott telefonkészülékek voltak, a szállítmány ellenértéke az alperes által megjelölt összeg volt, azt az alperes a feladónak kifizette, a feladó által kötött biztosítási szerződés alapján pedig a biztosító sem az alperesnek, sem a feladónak a kárt nem térítette meg. Az okirati bizonyítékokkal szemben önmagában a szakértői véleménynek a súlyadatokkal kapcsolatos megállapítása alapján nem vonható le megalapozottan az a következtetés, hogy az eltulajdonított dobozban nem az alperes által meghatározott árumennyiség volt. A szakértő által feltárt egyetlen körülmény nem alkalmas az alperesnek az okiratokkal alátámasztott tényállítása megcáfolására. Egyébként a szakértő pontosított nyilatkozata szerint a biztonsági csomagolás igénybevétele nélkül az alperes által meghatározott és a számlában szereplő árumennyiség űrtartalmát tekintve elfért a megadott méretű dobozban. Az ismertetett bizonyítékok mellett pedig önmagában annak, hogy a fuvarozási dokumentációban 25 kg súlyúnak feltüntetett csomag valójában 35 kg tömegű lehetett, perdöntő jelentősége nincs. Ettől függetlenül az alperes kára nem a doboz tartalmának értékén keresztül állapítható meg, a kár mértéke az az összeg, amelyet az alperes a feladónak a küldemény ellenértékeként kifizetett. [11] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az alperes védekezését elfogadta és annak keretein belül az összegszerűséget a Ptk. 231. §
(1)bekezdése alapján a 113.000 USD-nek a Magyar Nemzeti Bank által az esedékesség időpontjában,
  1. június 23-án közzétett középárfolyama (205,54 forint/USD) szerinti forint egyenértéke, azaz 23.226.020 forint és annak
  2. június 1-jétől a Ptk. 301/A. §
(1)bekezdése alapján számított kamata, 21.415.726 forint, összesen 44.641.746 forint erejéig tartotta megalapozottnak, amely így jogalap nélküli gazdagodás címén nem visszakövetelhető. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és a marasztalási összeget leszállította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak részben való hatályon kívül helyezése és a megítélt összegen felül az alperes 47.441.746 forint és járulékai megfizetésére kötelezése érdekében. [13] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdését megsértve, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével jutott az elsőfokú bíróságnak a perben kirendelt igazságügyi szakértői véleményre alapított döntésétől eltérő következtetésre. A másodfokú bíróság a Pp. 221. §
(1)bekezdését megsértve, nem adta indokát annak, hogy miért nincs ügydöntő jelentősége a kárigényként érvényesíteni kívánt számlán megjelölt áruk bizonyítható összsúlya és feladási súlya közötti 10 kg eltérésnek. [14] A felperes kifogásolta, hogy a perben egyetlen bíróság sem vizsgálta az alperes Ausztriában bejegyzett egyéni vállalkozásának jogalanyiságára tekintettel azt, hogy természetes személyként jogosult-e az egyéni vállalakozását ért kár után igényt érvényesíteni, figyelemmel arra, hogy az alperes a kárigénnyel érintett árukat az egyéni vállalkozása keretében rendelte meg és fizette ki, így a kárigény előterjesztésére is az egyéni vállalkozása jogosult. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmének kiegészítésében ezen felül kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a kamat összegére vonatkozó számítását nem részletezte. [16] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a közöttük korábban folyamatban volt perben a Legfelsőbb Bíróság már megállapította, hogy ebben az ügyben a cég és a magánszemély nem különül el. Ellenkező esetben a felperes perindítása is kétségeket vetne fel. A felperes által kifogásolt bizonyítás, amely a csomag tartalmának megállapítására irányult, irreleváns, mert amint azt a jogerős ítélet is megállapította, a kár az az összeg, amelyet az alperes a feladónak kifizetett és ellentételezés nélkül maradt. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértését, a bizonyítékok mérlegelését támadta. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére és a tényállás megváltoztatására csak kivételesen, abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során az ügy érdemére kiható, nyilvánvalóan helytelen, iratellenes, kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes következtetésre jut. (BH 2002/29., BH 1993/768., BH 1999/44.) [18] A kárigény alapjául szolgáló számlához tartozó csomag tartalmát tekintve az elsőfokú bíróság a per adatai, a rendelkezésre álló okiratok, nyilatkozatok, és tanúvallomások mellett döntését egyetlen adatra, a perben kirendelt szakértő véleményének arra a megállapítására alapozta, hogy a számlán feltüntetett mobiltelefon készülékek kalkulált súlya nem lehet azonos a feladott és eltulajdonított csomag dokumentációjában szereplő súlyával. A másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján reformatórius jogkörében eljárva, a per összes adatának az értékelése alapján okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a számlán feltüntetett, mobiltelefon készülékeket tartalmazó csomag került a felperes alkalmazottjának közreműködésével eltulajdonításra, amelyért a felperes a Ptk. 348. §
(1)bekezdése alapján helytállni tartozik. Helytállóan utalt arra a másodfokú bíróság, hogy önmagában a súlyadat, amelyet egyébként a szakértő kalkulációval állapított meg úgy, hogy a kiszerelt hátlapok és akkumulátorok súlyát egyes típusoknál az alkatrész-beszállítók adatlapjait, más típusok esetében csupán hasonló típusú készülékek adatait vette figyelembe, nem alkalmas annak hitelt érdemlő cáfolatára, hogy nem a számlán szereplő készülékek voltak az eltulajdonított csomagküldeményben. Ezért a másodfokú bíróság - tartalmilag jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes kereseti követelésével szemben az alperes beszámítási igénye (Ptk. 296. §) alapos. [19] Mindemellett, amint arra a másodfokú bíróság is helyesen rámutatott, a kár tényleges értéke a fuvarlevélhez tartozó számlában meghatározott összeg, amelyet az alperes megfizetett és ellentételezés nélkül maradt. Ezt a vagyonban beállt értékcsökkenést (Ptk. 355. §
(4)bek.) a felperes a Ptk. 348. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Ptk. 339. §
(1)bekezdése alapján megtéríteni tartozik. [20] Alaptalanul kifogásolta a felperes az alperes „jogalanyisága" vizsgálatának elmaradását. Amint azt a Kúria az előzményi perben hozott Pfv.X.20.869/2010/
  1. számú végzésében is megállapította, az igényét - a jelen per felperesével szemben - érvényesítő felperes (jelen perben: alperes) természetes személy. A természetes személy alperes jogképessége a Ptk.
  2. és
  3. §-ai alapján, perbeli cselekvőképessége a Pp.
  4. §-a szerint fennáll, az alperes személye a vállalkozásától nem különül el. [21] Utal csupán arra a Kúria, hogy amennyiben a felperes az alperes külföldön bejegyzett egyéni vállalkozására tekintettel a joghatóság hiányának, ezáltal a beszámítás kizártságának célzatával kifogásolta a „jogalanyiság" vizsgálatának elmaradását, abban az esetben maga a felperes sem indíthatna pert jogalap nélküli gazdagodás címén az alperessel szemben. Az adott esetben azonban a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igény tekintetében a magyar bíróság joghatóságának hiányát a nemzetközi magánjogról szóló
  5. évi
  6. törvényerejű rendelet 56/A. §
(2)bekezdése eleve kizárja. [22] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés indokait magában a kérelemben kell megjelölni (BH 2009/122.). A Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a Kúria csak a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között - az ott megjelölt jogszabályok körében vizsgálhatja a jogerős határozat jogszabálysértő voltát (BH 2002/490.). Mindebből következik, hogy a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés jogszabálysértő voltára vonatkozó érvek csak a Pp. 272. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőben (60 nap) - az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál - előterjesztett felülvizsgálati kérelemben adhatók elő. A felperes jogi képviselője részére a jogerős ítélet
  1. január 12-én - szabályszerűen - kézbesítésre került. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő
  2. március 14-én lejárt. A felperes a felülvizsgálati kérelem benyújtását követően az újabb beadványát a Kúriához címezve
  3. május 4-én adta ajánlott küldeményként postára. A felperesnek a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követően benyújtott beadványában a jogszabálysértés alátámasztására előadott további érvei nem vehetők figyelembe. [23] A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet nem sértett jogszabályt. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [24] Ptk.
  1. §,
  2. § Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. [26] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [27] A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.