Pfv.20904/2016/5 – Kúria

(3),

1. III. Tv.
2. §

(3),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.904/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) Az alperes: I. és II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Huszák Balázs jogtanácsos A per tárgya: sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.365/2015/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 70.P.20.036/2015/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 118.000 (száztizennyolcezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a II. rendű alperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes helyreigazítási kérelmet terjesztett elő az I. rendű alperesnél a .. internetes sajtótermékben ..-én megjelent „.." című cikkben közölt valótlan tényállítások miatt. Az I. rendű alperes nem tett közzé helyreigazítást a cikkel kapcsolatban. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében asajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
3. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) annak közzétételére kérte kötelezni az I. rendű alperest, hogy valótlanul állították: .. élettársával üzleteltek ..ék. [3] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 5 napon belül, mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig tegye közzé a nol.hu internetes sajtótermékben a „.." című cikk címe alatt azt a helyreigazító közleményt, mely szerint valótlanul állították, hogy .. .. élettársával üzletelt. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes számára az ingatlanvásárlás idején az V. kerületi önkormányzattól ingatlant vásárló .. és a .. közötti összefonódás nem lehetett ismert, nem volt célzatos magatartásként megállapítható, hogy az üzletelés olyan időpontban történt a ..vel, amikor az a ..-vel már kapcsolatban volt, illetve hogy erről a felperesnek tudomása volt. Így az alperes által felállított láncolat ezen a ponton megszakadt és így nem lehetett valós az alperesi közlés. Elfogadta azt az alperesi állítást, hogy a .. .. érdekeltségébe tartozott, ennél konkrétabb állítást a társasággal kapcsolatban az I. rendű alperes sem fogalmazott meg. Nem volt bizonyított .. és .. élettársi kapcsolatának valósága, az I. rendű alperes ezt az állítását kizárólag a VIII. kerületi polgármester korábbi nyilatkozatában foglaltakra alapította, azonban más hiteles forrást nem tudott megnevezni. Ennek alapján nem lehetett bizonyítottnak tekinteni a kérdéses közlést. [5] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 45.000 forint együttes kereseti és fellebbezési költséget, valamint a magyar államnak külön felhívásra 84.000 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélőtábla az ügylet megkötésével kapcsolatban az ügyletkötés idején fennálló tényadatok figyelembevételével megállapította az, hogy a korábban az ingatlant bérlő .. egyedüli tagjává a .. vált, ezen társaság igazgatósági tagja .. gyermeke, .., a cég értékesítésének ideje pedig megelőzte az ingatlan megvásárlásával kapcsolatos szerződés megkötésének az idejét. Nincs jelentősége, hogy harmadik személlyel szemben mikor hatályosul a cégjegyzékben, illetve az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés. A tényszerűség szempontjából annak sem volt jelentősége, hogy a felperes ténylegesen milyen ismeretekkel rendelkezett a társaság tulajdonlásáról, képviseletéről, egyéb belső ügyeiről, ugyanis a cikk alapvetően nem erről számolt be. A sajtó korábban már utalt .. és .. élettársi viszonyára. Nem annak volt relevanciája a felperes szempontjából, hogy az élettársi viszony kétséget kizáróan valóságos-e, e tekintetben a felperes keresetindítási jogosultsággal nem rendelkezhetett. Azt kellett igazolni, hogy a két személy közötti közeli kapcsolat feltárható-e. A ..tól származó nyilatkozat kétséget kizáró bizonyítékként nem volt figyelembe vehető, mert csak az egyik fél cáfolatát tartalmazta. .. interjújában előadottak nem cáfolható kétséget kizáróan .. későbbi nyilatkozatával, mert a polgármester ezt a nyilatkozatot egy a kerületét érintő jelentős problémával összefüggésben tette, amelyről az átlagosnál részletesebb információkkal rendelkezett. Ezekből az adatokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy rendkívül szoros kapcsolat állt fenn .. és .. között, függetlenül attól, hogy ez esetleg kimeríti-e az élettársi viszony jogi fogalmát. A becsatolt, ..sal készült interjú is csak olyan adalék volt, ami ezt a szoros kapcsolatot alátámasztotta. Az alperes által később becsatolt cikk teljes figyelmen kívül hagyása nem lehetséges, mert az az elsőfokú határozat meghozatala után került közlésre és olyan személytől származik, illetve olyan információkat tartalmaz, amelyek egyéb forrásból korábban bizonyossággal nem voltak megszerezhetők. Mindezek alapján tehát a sérelmezett cikkrészlet nem tartalmazott olyan valótlan közlést, amely megalapozta volna a sajtóhelyreigazítás elrendelését. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a kereseti kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát kérte elsődlegesen, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes jogi álláspontja szerint az ítélőtábla tévedett, amikor a vizsgálat tárgyává egyrészt azt tette, hogy .. milyen módon hozható összefüggésbe a .., ugyanis a sérelmezett közlemény szerint „.. élettársával üzleteltek ..". Előadta, hogy az V. kerületi [7] [8] [9] önkormányzat
4. október 13-án kelt bérleti szerződéssel adta bérbe a ..-nek a .. szám alatti ingatlant. Ezután az önkormányzat képviselő-testülete
5. november 10-én kelt határozatával döntött arról, hogy az ingatlant a .. részére elidegeníti. A .. a ..-ben csak november 21-én szerzett üzletrészt. Ez a Cégközlönyben való közzététel napján,
6. december 22-én volt hatályos. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
7. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
8. §

(3)bekezdése alapján

1. személlyel szemben csak a cégközlönyben közzétételre került adat esetében lehet hivatkozni. A változás alatt levő adatokat 2011-ben nem lehetett megismerni, de az önkormányzatnak nem is volt olyan kötelezettsége, hogy meggyőződjön a cégjegyzék esetleges változásairól. A cégjegyzékbe bejegyzett adatokat köteles mindenki valósnak és közhitelesnek elfogadni, így minden alapot nélkülöz az ítélőtábla megállapítása, amely szerint nincs jelentősége annak, hogy harmadik személyekkel szemben mikor hatályosul a cégjegyzékben történő átvezetés. Ezzel a közhiteles nyilvántartás funkcióját veszítené el. Az alperes nem bizonyította, hogy a felperes tudott az esetleges tulajdonosváltozásról. Jelentősége van annak, hogy a felperes ténylegesen milyen ismeretekkel rendelkezett a társaság tulajdonlásáról, mivel a cikk egésze a felperes tudatos magatartására utal. Mindezek alapján a másodfokú bíróság megsértette a Pp.
2. §

(1)bekezdését, valamint a 206. §

(1)bekezdését. Álláspontja szerint .. igazgatósági tagsága az eljárás szempontjából nem bír relevanciával, mivel önálló, nagykorú személyről van szó. Előadta, hogy .. 2002 és 2014 között semmilyen tisztséget nem viselt a ..-ben. Így minden alapot nélkülöző következtetés lenne, hogy azért köthető a ..-hez az adásvételi szerződés időpontjában, mert az adott időpontban a fia igazgatósági tag volt. Emiatt a jogerős ítélet sérti a Pp. 164. §

(1)bekezdését és a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltakat. Hivatkozott a PK

1. számú állásfoglalásra is. A perbeli cikk három kérdéssel foglalkozik, az önkormányzat ingatlangazdálkodásával, az önkormányzat és .. személyén keresztül felperesnek a szervezett bűnözéssel való kapcsolatával, illetve hogy az önkormányzat tudomással bírt az esetleges kapcsolatról és annak tudatában hozta meg döntéseit. A cikk megfogalmazásaiból arra lehet következtetni, hogy a felperesnek az ingatlannal az volt a célja, hogy azt végső soron az emberölésért elítélt bűnöző érdekkörébe juttassa. Ha a cikk csak az önkormányzat ingatlangazdálkodásáról, illetve a perbeli ingatlan eladásáról szólna, nem említette volna meg több alkalommal .. nevét. .. és .. nyilatkozata tekintetében kifogásolta, hogy az ítélőtábla ..
2. február 6-i nyilatkozatát figyelmen kívül hagyta, azt nem értékelte. Az ítélőtábla ítéletével szemben .. és .. állítólagos élettársi viszonya semmiképpen sem tekinthető a VIII. kerületet érintő problémával összefüggőnek. A másodfokú bíróság itt indokolási kötelezettségének nem tett eleget és iratellenes megállapításokat tett. .. korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy személyesen nem ismerte ..t. A Fővárosi Ítélőtábla döntése sérti a Pp.
3. §

(3)bekezdését, mert a sajtóra való hivatkozást úgy tekinti, mintha köztudomású tény lenne, ennek elfogadása esetén a feleket erre a tényre a tárgyaláson figyelmeztetni kellett volna, ami elmaradt. Tévesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a becsatolt cikk az elsőfokú határozat meghozatalát követően került közlésre, valójában később keletkezett. Az interjú új ténynek, új bizonyítéknak minősül, amit az ítélőtáblának figyelmen kívül kellett volna hagynia. Az ítélőtábla legfeljebb új eljárásra lefolytatásáról kellett volna döntenie a Pp. 252. §

(3)bekezdése alapján. Az interjú figyelembe vételét a Pp. 345. §

(2)bekezdése is kizárja. .. mindemellett a cikkben interjút adott, nem tanúvallomást tett. Semmiféle bizonyíték nem áll arra rendelkezésre, hogy való tényeket állított a nyilatkozatában. A nyilatkozat tartalma sem támasztja azt alá, hogy .. az élettársa volt. A felülvizsgálati kérelem a Pp. 3. §

(3)bekezdésének, valamint az Smtv. 12. §

(1)bekezdésének megsértését is állította. [10] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában való fenntartását kérték. a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes megalapozott. felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint [12] Az Smtv. 12.§

(1)bekezdése értelmében ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve ehhez képest melyek a való tények. [13] A felperes a perben azt a közlést sérelmezte, mely szerint: „.. élettársával üzleteltek ..". [14] A PK

1. számú állásfoglalás értelmében a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. A PK
2. számú állásfoglalás alapján a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. [15] Tehát a per tárgyát képező állítás valóságtartalmának bizonyítása a PK.
3. számú állásfoglalás szerint az I. rendű alperes terhelte, aki azonban e kötelezettségének nem tett eleget a perben. Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy csak abban az esetben állapítható meg a kifogásolt tény valósága, ha igazolást nyer a logikai láncolatban szereplő valamennyi elem. Jelen esetben azonban ez nem történt meg. [16] A bizonyítási eljárás nem támasztotta alá, hogy .. .. élettársi vagy szorosabb érzelmi kapcsolatban állt az adott időszakban. Ennek igazolására - a tény felperesi vitatása esetén - önmagában a józsefvárosi polgármester sajtószervnek adott nyilatkozata nem elegendő. Azt is értékelte a Kúria, hogy .. később írásbeli nyilatkozatában cáfolta korábbi hivatkozását, .. a kapcsolatot tagadó nyilatkozatot tett, továbbá utóbb olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint ..t élettársa, gyermekei édesanyja mellől vitték be a rendőrök elfogása során. Az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló iratok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az ingatlan bérbeadásával, értékesítésével kapcsolatban az üzletelés tényét az I. rendű alperes nem bizonyította. Mindezek tükrében nem állapítható meg, hogy a felperes .. élettársával üzletelt, így a sérelmezett sajtóközlemény megfelel a valóságnak, ezért az I. rendű alperes köteles a valótlan közlés helyreigazítására. Hasonlóan foglalt állást a Kúria a Pfv.IV.20.310/2016/
4. és a Pfv.IV.20.377/2016/
5. számú ítéletében. [17] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§

(4)bekezdésének megfelelően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§

(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával helybenhagyta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [18] Pp.3.§

(3)bekezdés, 163.§

(3)bekezdés, 164.§

(1)bekezdés, 206.§

(1)bekezdés, 2010. évi CIV. törvény 12.§ Záró rész [19] A Kúria a Pp.78.§

(1)bekezdése és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§

(3)és

(5)bekezdése szerint kötelezte a II. rendű alperest a felperes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [20] A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§

(2)bekezdése alapján a II. rendű alperes köteles a fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illeték megtérítésére az állam javára, külön felhívásra. [21] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp.274.§

(1)bekezdése szerint a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő