← Magyarország

Bfv.239/2016/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségének téves mellőzése folytán a másodfokú bíróság által törvénysértő indokok alapján enyhített szabadságvesztési mérték súlyosítása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.239/2016/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor, a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor, előadó bíró Dr. Horváth Mária, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): K. J. I. rendű Első fok: Soproni Járásbíróság, B.479/2014/33/2., ítélet, tárgyalás,
  4. május
  5. Másodfok: Győri Törvényszék, 3.Bf.241/2015/7., ítélet, nyilvános ülés,
  6. október
  7. Az indítvány előterjesztője: az ügyész, a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt terhére, a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt K. J. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség, valamint K. J. I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.241/2015/
  8. számú ítéletét K. J. I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja. Megállapítja, hogy K. J. I. rendű terhelt erőszakos többszörös visszaeső, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztését 11 (tizenegy) évre súlyosítja. Egyebekben a megtámadott határozatot K. J. I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. K. J. I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elutasítja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 5.000 (ötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Soproni Járásbíróság a
  9. május
  10. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett B.479/2014/33/
  11. számú ítéletével két terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett K. J. I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki a bűncselekmény felismerésére, elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságnál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettében [
  12. évi C. törvény - a továbbiakban Btk. -
  13. §

(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés g) pont], közokirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. §
(1)bekezdés c) pont I. fordulat], szabálysértési értékre üzletszerűen lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. bb)és
  2. bh)pont] és lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. bb)és
  2. bd)pont], amiért őt halmazati büntetésül mint erőszakos többszörös visszaesőt 12 év 6 hónap szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. [2] A járásbíróság ítélete ellen a terhelt és védője által részben felmentésért, részben enyhítésért bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Győri Törvényszék a 2015. október 5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.241/2015/7. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet K. J. I. rendű terhelt vonatkozásában annyiban megváltoztatta, hogy a terhére megállapított szabálysértési értékre üzletszerűen lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás vétségét kifosztás bűntettének [Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pont] minősítette. Megállapította, hogy a terhelt többszörös visszaeső, a terhelt szabadságvesztése tartamát 9 évre mérsékelte és egyebekben az elsőfokú ítéletet a terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel.1428/2015/1-I. számon nyújtott be felülvizsgálati indítványt K. J. terhére. A főügyészség indítványát az 1998. évi XIX. törvény - a továbbiakban Be. - 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapította és a büntetőjog más szabályának megsértésére hivatkozott. Indítványozta a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségének megállapítását és fegyházbüntetése tartamának felemelését. [4] Az indítványban kifejtettek szerint a terhelt a Székesfehérvári Városi Bíróság 10.B.761/1999/
  1. számú, a Székesfehérvári Városi Bíróság 8.B.882/2003/
  2. számú és a Székesfehérvári Városi Bíróság 13.B.1190/2009/
  3. számú ítéleteiben foglalt elítéléseire figyelemmel nemcsak többszörös visszaeső, hanem erőszakos többszörös visszaeső is, ezért e minősége megállapításának mellőzése a Győri Törvényszék részéről a büntető anyagi jog szabályait sérti, amihez társulóan szabadságvesztése tartamának mérséklése is törvénysértő. [5] A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa a Soproni Járásbíróságra
  4. január
  5. napján érkezett. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.130/
  6. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - annak helyes indokaira hivatkozással - fenntartotta. [7] K. J. I. rendű terhelt írásban előterjesztett észrevételében arra hivatkozott, hogy a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el, elítélését törvénysértőnek tartotta. Álláspontja indokaként az ügyben felmerült és álláspontját alátámasztó bizonyítékok tartalmát részletezte. [8] Tekintettel arra, hogy K. J. I. rendű terhelt e körben nem a felülvizsgálati indítványra tett észrevételt, hanem ítélete egyéb okon alapuló felülvizsgálatát kérte, a Kúria azt önálló, a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványként kezelte. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.130/2016/
  7. számú átiratában a terhelt ez utóbbi indítványát a törvényben kizártként értékelte és annak elutasítását indítványozta. [10] A Kúria az ügyész által K. J. I. rendű terhelt terhére a Be.
  8. §
(1)bekezdésében meghatározott 6 hónapos határidőn benyújtott felülvizsgálati indítványt, valamint a terhelt által benyújtott önálló felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el. [11] A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az átiratukban előterjesztetteket továbbra is fenntartotta és részletesen indokolta. [12] K. J. I. rendű terhelt védője felszólalásában arra hivatkozott, hogy a jogerős ítéletben rögzítettekből nem tűnik ki egyértelműen a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minősége, miként a másodfokú bíróság nem részletezte a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket sem. A terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakra figyelemmel a jogerős határozat hatályon kívül helyezését indítványozta. [13] K. J. I. rendű terhelt felszólalásában - bár utalt arra, hogy védője tájékoztatta a tényállás támadásának tilalmáról - továbbra is az általa előadottak önálló felülvizsgálati indítványkénti elbírálását kérte. [14] Mivel a jogerős határozat érdemi felülvizsgálatára kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból kerülhet sor, a Kúria először K. J. I. rendű terhelt indítványát vizsgálta meg abból a szempontból, hogy abban érdemi elbírálást eredményező felülvizsgálati okra történik-e hivatkozás, és e kérdésben nemleges álláspontra jutott. [15] A Be. 423. §
(1)bekezdése ugyanis előírja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. [16] A terhelt indítványában a Be. 416. §
(1)bekezdésében meghatározott egyetlen felülvizsgálati okra sem hivatkozott, a bűnössége megállapítását a tényállás mikénti megállapításán keresztül vitató kifogásai kivétel nélkül a Be. 423. §
(1)bekezdése által tilalmazott körbe esőek. A terhelt felülvizsgálati indítványa ekként - miként arra a Legfőbb Ügyészség is rámutatott - a törvényben kizárt, ezért azt a Kúria a Be. 421. §
(2)bekezdése alapján elutasította. [17] A Kúria ebből fakadóan az ügyész által a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított okból, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a támadott határozatot [Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdése]. [18] A Kúria a felülbírálata során a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjába eső feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt, az ügyészi felülvizsgálati indítványt pedig az alábbiak szerint alaposnak találta. [19] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog más (a bűncselekmény minősítése kérdéskörén kívül eső) szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [20] A felülvizsgálati indítvány e körben a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minősége megállapításának másodfokú bíróság általi törvénysértő mellőzésére és az első fokon kiszabott büntetés ebből fakadó törvénysértő enyhítésére hivatkozott. [21] Az ügy iratai alapján megállapítható, hogy a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségének másodfokú bíróság általi mellőzésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. E jogszabálysértés a terhelt előéleti adatainak hiányos rögzítésére vezethető vissza. [22] E tekintetben hiányosság már az elsőfokú ítéletben is megállapítható, hiszen a Soproni Járásbíróság elsőfokú ítéletében rögzített korábbi elítélései a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségét valóban nem alapozzák meg. Személy elleni erőszakos bűncselekmény miatti elmarasztalást ugyanis az elsőfokú ítélet csak a Székesfehérvári Városi Bíróság 13.B.1190/2009/
  1. számú ítéletével egyebek mellett csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés kapcsán rögzít, további ilyen bűncselekmény miatt elmarasztalás nem került feltüntetésre. A másodfokon eljárt Győri Törvényszék e körben - a nyilvános ülésen részt vevő ügyész álláspontját kellő kritika nélkül átvéve - a terhelt előéleti adatait nem egészítette ki, és az elsőfokú ítéletben rögzítetteken alapulóan mellőzte az erőszakos többszörös visszaesői minőség megállapítását. [23] A büntetőügy irataiból azonban megállapítható, hogy a terhelt az elsőfokú ítéletben megjelölteken túlmenően is többször volt elítélve. Ezen elítélései közül a vitatott kérdés eldöntésénél relevanciával bír a Székesfehérvári Városi Bíróság 8.B.882/2003/
  2. számú - a Fejér Megyei Bíróság Bf.76/2004/
  3. számú határozata folytán
  4. március 9-én jogerőre emelkedett - ítélete, amelyben K. J.-t a
  5. március
  6. napján társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt mint többszörös visszaesőt 3 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélték. A terhelt e büntetéséből feltételes kedvezménnyel
  7. február
  8. napján szabadult, szabadságvesztése utolsó napjának
  9. november
  10. napját kell tekinteni. [24] A terhelt többszörös visszaesői minőségének megállapítására a jelen ügyben törvényesen - és senki által sem vitatottan - került sor. [25] A Btk.
  11. §
(1)bekezdés 31/c. pontja értelmében az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, erőszakos többszörös visszaesőnek minősül. [26] A Be. 459. §
(1)bekezdés 26/k. pontja értelmében a rablás [Btk. 365. §
(1)-
(4)bekezdés] személy elleni erőszakos bűncselekmény. [27] A terheltet a Székesfehérvári Városi Bíróság 8.B.882/2003/
  1. számú ítéletével rablás bűntette miatt ítélték 3 év 8 hónapi fegyházbüntetésre, mely kitöltése napjának
  2. november
  3. napja tekintendő. A Székesfehérvári Városi Bíróság 13.B.1190/2009/
  4. számú ítéletével a kitöltés napjától számított 3 éven belül,
  5. május
  6. napján csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmény miatt ítélte 5 év 6 hónap fegyházbüntetésre, majd a terhelt az ez ügyből engedélyezett feltételes szabadság tartama alatt követte el a jelen ügyben elbírált, ugyancsak rablási cselekményét. [28] E három elítélés vonatkozásában maradéktalanul megállapíthatóak azok a törvényi előfeltételek, amelyek a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségének megállapítását megalapozzák. A többszörös visszaeső terheltet a Székesfehérvári Városi Bíróság 8.B.882/2003/
  7. számú, a Székesfehérvári Városi Bíróság 13.B.1190/2009/
  8. számú, valamint a Soproni Járásbíróság jelenleg felülbírált B.479/2014/33/
  9. számú ítéletével egyaránt rablás, tehát személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt is marasztalták el. A Székesfehérvári Városi Bíróság 8.B.882/2003/
  10. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés utolsó napjától, vagyis
  11. november 4-től a Székesfehérvári Városi Bíróság 13.B.1190/2009/
  12. számú ítéletével elbírált rablás bűntette
  13. május 17-i elkövetési időpontjáig 3 év nem telt el, míg a Soproni Járásbíróság B.479/2014/33/
  14. számú ítéletével elbírált rablás bűntette elkövetésének időpontjáig a Székesfehérvári Városi Bíróság 13.B.1190/2009/
  15. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés végrehajtása nem fejeződött be. A terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségének mellőzése ezért a másodfokon eljárt Győri Törvényszék részéről a büntető anyagi jog szabályait sérti. [29] A Kúria alaposnak tekintette a felülvizsgálati indítványt abban a tekintetben is, hogy a terhelttel szemben első fokon kiszabott büntetés enyhítésére törvénysértő indokok alapján került sor, és a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségéhez képest bár az irányadó büntetési tétel keretein belüli, de - törvénysértő és ekként súlyosítandó (BH 2011.97.). [30] A terhelt terhére rótt rablás bűntette büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés [Btk.
  16. §
(3)bekezdés g) pont]. [31] A terhelt erőszakos többszörös visszaesői minősége e büntetési tételkeret alsó határát nem érinti. [32] A Btk. 365. §
(3)bekezdés g) pontja szerinti 10 éves felső határ a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségére tekintettel a Btk. 90. §
(2)bekezdése értelmében 20 évre emelkedik, majd a terhelt vonatkozásában megállapított bűnhalmazatra figyelemmel a Btk. 81. §
(2)-
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel 30 évre emelkedne, azonban a Btk.
  1. §-ában írtak értelmében a 25 évet nem haladhatja meg. [33] A terhelttel szemben irányadó büntetési tételkeret ekként 5 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés. E büntetési tételkereten belül a büntetés célját és a büntetés kiszabásának elveit (Btk. 79-
  2. §), továbbá az ügyben megállapítható büntetéskiszabási tényezőket is figyelembe véve a Kúria az ügyben a másodfokon eljárt Győri Törvényszék által törvénysértő indokokkal enyhített mértékű szabadságvesztéssel szemben a szabadságvesztés mértékét 11 évben határozta meg, ekként súlyosítva a jogerős határozatban megállapított mértékű büntetést. [34] A Kúria a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja alapján változtatta meg a kifejtettek szerint a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot K. J. I. rendű terhelt tekintetében, míg annak további törvényes rendelkezéseit a terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [35] A Be. 429. §
(1)bekezdésében foglaltak értelmében az állam viseli a terhelt kirendelt védője felülvizsgálati eljárásbeli közreműködésével felmerült bűnügyi költséget. [36] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [37] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.